Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-25 / 249. szám

2 VIHARSAROK AF.I’ß A Szovjetunió miniszlertaná-- psa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közzétette a Szovjetunió népgazdaságának fej­lesztéséi célzó állatni terv telje­sítésében ti)5t) harmadik negyedé­ben elért eredményekről szóló jelentését. A szovjet ipar, a mezőgazda­ság. a közlekedés fejlődését, a beruházásokat, az áruforgalom I Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának közleménye t n szovjet ipar termelése 1950 első kilenc hónapja alatt 22 százalékkal, az év harmadik negyedéhen 24 százalékkal emelkedett 1949 megfelelő időszakaihoz viszonyítva A szovjet mezőgazdaság kilenc hónap alatt 130.000 traktort, 33.01M1 kombájnt, 66.000 tehergépkocsit és 1,300.000 egyéb mezőgazdasági gépet kapott készítmények 34 szú^-Iék. .. ke« rékpáreladás 195D harmadik év« negyedéiben az 1949-éz év har­madik évnegyedéhez vY-zonyítva 40 százalékkal növekedett, motor­kerékpárokból több mint másfél­szer adtak el többet, mint a műit év megfelelő évnegyedében, zseb- és karórákból 10 százalékkal, varrógépekből 40 százalékkal és rád'ókészülékékből 27 százalékkal fejlődéséi és a nép anyagi és kulturális színvonalának emelke­dését; 1950 harmadik negyedében a következő adatok jellemzik; Az ipari termelési terv teljesítés« A minisztériumok a termelési tervet 11150 harmadik negyedében az ipar össztermelését tekintve, a következőképpen teljesítették (százalékban): vas- és kohászati ipari minisztérium 101; szénipari minisztérium 108; olajipari mi­nisztérium 101; villamos erőmű­vek minisztériuma 99; vegyipari minisztérium 105; elektromos ipari minisztérium 105; tele­fon, távbeszélő, -fávirókészüléke- ket gyártó ipar minisztériuma 102; nehézgápgyártási miniszté­rium 103; gépkocsi- és traktor­ipari minisztérium 103; szerszám- gépgyártási minisztérium 103; gép- és műszergyárlási minisz­térium 93; építő- és útépítő-gép­gyártás minisztériuma 101; köz­lekedési gépgyártás minisztériu­ma 102; mezőgazdasági gépgyár­ás minisztériuma lül; építő­anyagipari minisztérium 10G; fa­ős papíripari minisztérium 95; könnyűipari minisztérium 105; gyapoilcrmeiési minisztérium 119; halipari minisztérium 93; hús- és tejipari minisztérium 101;élel­miszeripari minisztérium 105; a szövetséges köztársaságok helyi ipari és helyi fötőanyagipr.ri mi­nisztériuma 107; a közlekedési utak ininisztírinmának iparüze­mei 101; az egészségügyi minisz­térium iparüzemei 102; a film­ügyi minisztérium iparüzemei Az ipari Ürmei A legfontosabb iparcikkek ter­melése 1950 harmadik negyedé­ben 1949 harmadik negyedéhez viszonyítva a következőképpen változott (az 1950. évi harmadik egyedévi eredmény százalékban, 1949 harmadik negyedévihez nnyílva): üi tölt vas 118, acél 117, henge­elt vas 11.1, vasúti sín 118, vas­cső 114. réz 10G, cink 121, ólom 120, szén 111, olaj 112, benzin 120, petróleum 110, Diesel-motor ijzemanyag 141, természetes- gáz 112, villamosénergia 115, főútvo­nalon közlekedő villamos mozdo­nyok 142, főútvonalakon közle­kedő tehervagonok 111, teherautó 130, személyautó 144, autóbusz. 138, golyóscsapágy 137. kohászati felszerelések 117, kotrógépek 122. gőzturbinák 102, emelődaru- és önműködő rakodógép 110, vllta- mos motorok 100 kilowattig 116, villamos motorok 100 kilowatton felül Ili. fémvágó esztergapadok 114, szövőgépek 117, számológép 100, traktor 139, arató-cséplőgép (kombájn) 119, /Iraklorvontatású eke 150 Iraklorvontatású vetőgép 179, traklorvontatúsú kultivátor 174, égetett szóda líí, kalcinált szóda 110, műtrágya 126. festék- félék 135, szintetikus kancsuk 116, autógumi 128, megmunkálásra al­kalmas fa 106, papír 121, cement 121, ablaküveg 107, pala 117, puha tetőfedőanyag 115, tégla 124, szab- \ á nyírnak 117, kerékpár 133, rá- dióvevőkészúlék» 127, gramofon 105, varrógép 120, óra 133, fény­képezőgép 193t pamut 156, pa­lit; a kézműipari szövetkezetek 101 százalék. Az l830 harmadik negyedé­nek termelési tervét a S/ov- j luntá ipara össztermelését tr-kintve egészében 103 száza­lék inin t.-ijedtette. Az 1830 kilenc hónapjára vonatkozó ipari termelési tervei szintén túlteljesítették. A harmadik negyedévben je­lentős mennyiségben termellek a terven felül vasúti síneket, transz­formátor- és dinamógyártáshoz szükséges acélt, vascsöveket, vas­érceket, színesfémeket, kábeleket, szenet, olajat, benzint, petróleu­mot. Diesel-motor hajlásúhoz szükséges üzemanyagot, teherva­gonokat, gépkocsikat, golyóscsap- ágyakat, fémvágó esztergapado­kat, traktorokat, önhajtású kom­bájnokat, faüllető gépeket, szövő- peket, égetett szódát, kanosukat, festéket és más vegyianyagokat, cementet, puha telőfedŐanyago- kat, kerékpárokat, gramofonokat, varrógépeket, órákat, fényképe­zőgépeket, pamutot, len-, gyapjú- és selyemanyagokat, müselymct, húst, kolbászféléket, növényi ola­jat, cukrot, teát, bort, pezsgőt, sört, cigarettát és sok más ipar­cikket. A népgazdaság szükségleteihez viszonyítva, azaz az egyes ipar­ágak minfeztériumainak villany- telepeit figyelcrrtbevéve a villa- mosenergia-termelés tervét a har­madik negyedévben túlteljesítet­ték. Néhány iparágban bizonyos lemaradás állapítható meg. í« növekedése mulszövet 103, lenanyagok 132, gyapjúszövet 110, sclyemanyagok 121, bőrcipő 125, gumi lábbeli 114, harisnya és zokni 127, hús 153, kolbászfélék 136, vaj 103, növényi olaj 140L. cukor 137, cuk­rászsütemények 130, konzervfé­lék 131, tea 125,' gzappan 139 cigaretta 117, bor 187, pezsgő 148, sör 137. A Szovjetunió egész ipará­nak össztermelése 1939 ki­lenc hónapja alatt a mull év megfelelő időszakához viszo­nyítva 22 százalékkal, 1930 harmadik negyedében pedig 1949 harmadik negyedéhez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett. • Az élenjáró technológiai folya­matok és tökéletesebb munka- módszerek bevezetése, valamint az anyagveszteség és hulladékok mennyiségének csökkentése sok iparágban 1950 harmadik negye­dében lehetővé tette a nyers­anyag-, az üzemanyag- és a vil- lainosenergia-íclhasználás további csökkentését. Az ipar túlteljesítette az ön­költség leszállítása terén a har­madik negyedévre kiszabott fel­adatot. I95U harmadik negyedében az ipari termelés önköltsége 3 százalékkal csökkent. Mezőgazdaság A kolhozok, a gép- és trak­torállomások és a szovhozok a gabonanemííek és az ipari nö­vények betakarításának befeje­zése előtt állanak* A Szovjetunió minisztertanácsa melleit működő állami termésbccslő osztály ada­tai szerint 1950-ben a gabona- neműek össztermése egyenlő volt a multévi termés-színvonallal, noha ílszak-Kaukúzus egész sor körzetében és az ország néhány más körzetében kedvezőtlen volt uz időjárás a gabonancműek szá­mára. A gyapot össztermése idén többszörösen meghaladja a inullévi termést. Magasabb a multévinél a cukorrépa ter- mís is. Jó és kielégítő a termés más ipari növényekből és burgonyá­ból is. Idén sokkal rövidebb idő alatt végezték el az őszi terméiryfé- lék vetését. Október 15-ig 2.3 mil­lió hektárral nagyobb területen vetettek őszi veteményeket, mint az 1949. év ugyanilyen időpont­jában. Az ugarszántási munkálatokat nagyobb mértékben végzik és rö­videbb idő alatt, mint 1919-ben. A kolhozok és szovhozok földjein október 19-re hétmillió hektárral nagyobb területű ugart szántot­tak fel, mint 1949 hasonló idő­pontjára. Növekszik és erősödik a mező­gazdaság technikai felszereléssel való ellátása is. Idén kilenc hónap alatt a mezőgazdaság 138.990 trak­A vasúti szállítás napi átlagos Icherszállilási tervét iijőo har­madik negyedében ioa százalékra teljesítette. Az átlagos vasa i te­herszállítás az igöo. év harmadik negyedében i3 százalékkal növe­kedett 19/19 harmadik negyedéhez viszonyítva. igSo harmadik negyedében a folyami szállítás io3 százalékra teljesítette tervét. A folyami szál­lítás teherforgalma ig5o har­madik évnegyedéhez viszonyítva 20 százalékkal növekedett. A tengeri szállítás 97 százalékra feljesilette teherszálli ási tervét. A tengeri szállítás teherforgalma az 1900. év- harmadik évnegyedében 19/19 harmadik évnegyedéhez vi­szonyítva hét százalékkal növeke­dett. A népgazdaság beruhá­zásainak növekedése A Szovjetunió népgazdaságának beruházásai 19 So-bcn jelentéke­nyen növekedtek 19'19-hez viszo­nyítva. 1939 első hónapjában a be­rni 1 ;í zások összin c lutyis' g e 1949 első kilenc hónapjához viszonyítva 125 százalék. Az egyes iparágak beruházása a múlt év első kilenc hónapjához viszonyítva a következőképpen ala­kulnak: kohászati ipar 11 szén­bányászat 108, olajipar i3o, vil— lamosCrőniüvek l3/|, gépgyártás in, épitőanyngipar nő, könnyü- és élelmiszeripar i i3, gép- és trak­torállomások és szovhozok 168, szállítás 125 és lakóházépítés 120 százalék. 19.50-ben az élenjáró techniká­val felszerelt építőipar továbbfej­lődött. A végrehajtott ípi'ő- és szerelőm uukúla tok j&sszinennyisége átszámítva), 33.999 kombájnt, (ezek között 16.690 ö-Uaj- lású) 66.090 tehergépkocsit, 1.399.999 egyéb mezőgazda- sági gépet és eszközt kapott. A kolhozokban jelentősen emel­kedett a mezőgazdasági munkák gépesítése. A gép-és traktorállo­mások 1930 eddig eltelt időszaka alatt a kolhozokban 18 százalék­kal több munkát végeztek, n in! 1949 hasonló időszaka alatt. A kolhozokban 23 széizalékkal több gabonaneműt arattak és csípd.ek kombájnokkal, mint 1949-b3n. A kolhozok és szovhozok a közösségi haszonéi, lat tenyésztés fejlesztésének hároméves tervével kapcsolatos feladatokat teljesítve, tovább növelték jószágállomá­nyukat. A kolhozokban a közös­ségi állatállomány 1919 október 1-től 1950 október 1-ig a követ­kezőképpen növekedett: szarvas- marha 11 százalékkal, ezen felül a tehénállomány 19 százalékkal; sertésállomány 41, juh- és kecske 15, ló 17 százalékkal. A kolhozok baromfiállománya 63 százalékkal, emelkedett. A Szovjetunió szovhozügyi mi­nisztériumának szovhozaiban a jószágállomány 1949 október 1-től 1950 október 1-ig a kővetkező­képpen növekedett: szarvasmarha 15 százalékkal, ezen felül a te­hénállomány 17 százalékkal, a sertésállomány 30, a juh- és kecske állomány 13 és a lóállo- inány 20 százaikkal. 19/49. év első kilenc hónapjához viszonyítva a következőképpen ala­kult: Nehézipari üzemek építésé­nek minisztériuma 119, gépgyári üzemek építési minisztériuma m, szénipari minisztérium 11), olaj­ipari minisztérium 121, vil’amos- erőmüvek minisztériuma i3g szá­zalék. Az áruforgalom fejlődése Az ig5o. év harmadik évnegye­dében a szovjet kereskedelem to­vább fejlődőt!. Az állami szövetkezeti keres­kedelem kiskírcskcdelini áru­forgalma 1939. év harmadik évnegyedében az, 1949. év Harmadik évű;-gyedéhez vi­szonyítva 33 százalékkal nö­vekedett. Az 19no. év harmadik évnegye­dében az élebniszcreladás 19/19 harmadik évnegyedéhez viszonyítva 3o százalékkal növekedett. Az egyes cikkek eladása az alábbi növekedést mutatja: Hústermékek 33, állati zsiradék 5a, növényi zsiradék 12, hal 17, cukor 3a, cukrászkészitmények \o százalék. Az iparcikkek eladása még nagyobb méretekben növeke­dett mini az élelmiszeri-la- dás. 1950 harmadik évnegyedében iparcikkekből 37 százalékkal ad­lak el többet, mint 1949 harma­dik évnegyedében. Az egyes cik­kek eladásának növekedésű a kö­vetkező: pamutszövetek 33, gyap­júszövetek 36, selyemszövetek 39, konfekció« készítmények 41, köt- szövöltáruk 33, női és férfi haris­nyák 48, borcipők 50, háziszap­pan 52, pipereszappan — több mint kétszeres és iüatszerészeii többet. A kolhozpiacokon a múlt év­hez viszonyítva ugyancsak több mezőgazdasági terméket adtak eí a lakosságnak. A munkások és a kaimazottak létszámának és a munka terme ékenységének emelkedése A Szovjetunió hé;"Ja 1 dató->á!.a 1 > dolgozó munkások, és alkalma­zottak létszáma 1950 harmadik évnegyedében 2,400.009-rel volt több. mint 1949 harmadik évne­gyedében. Az iparban, a mezó- és erdőgazdaságban, az építkezé­seknél é>s a szállításban dolgozó munkások és alkalmazottak lét­száma majdnem kétmillióval és a tanintézeteklven, tudományos-, kutató- és gyógyintézetekben dol­gozók lészáma háromszázezerrel növekedett. A vasúti, ipari és bányászati tanintézetek -elvégzése után 220.910 fiatul k p-síiéit mun­kás került a/, iparba, az épí­téshez és a szállításhoz a harmadik évnegyedben. 1950 liarmadik évnegyedében az ipar!cm és az építkezéseknél iovábbnövekedett a munka ter­me Jékcnysége. Az iparágak túlnyomó több­sége teljesíti a munka termelé­kenysége emelésének 1950 har­madik évnegyedére megállapított állami tervét Az ipari munkások munká­júnak termelékeny s ige 1949 harmadik évnegyedéhez vi­szonyítva töiib mi it (iz.nk t százalékkal növekedett. A növekedés a gépiparban húsz százalék, a kohászatban hal szá­zalék és a szénbányászaiban több - mint nyolc százalék. Az építés­ben dolgozó munkások munkájá­nak termelékenysége ugyanezen .idő alatt nyolc' százalékkal növe­kedett. Kulturális fejlődés és egészségvédelem 1950-ben a főiskolákat és tech­nikumokat, a magántanulókat is beleértve 500.000 Halai szakem­ber végezte cl, _ köztük 236.000 mérnök, technikus, agronómus, közgazdász és más szakember az ipar, építkezés, szállítás, mező- gazdaság és az áilainigépezel szá­mára, valamint 264.000 tanító, or­vos és más kulturális és egészség- ügyi szakember. A folyó tanévben a foiis";*)- lákra és a technikumokra, a magántanulókat Is b leszá­mítva, újból körülír. lül 800.0811 hallgatót vették fel, ebből a főiskolákra 350.000 és a technikumokra 450.000 hallgatót. A könyvkiadás 1950 első ki­lenc hónapjában a múlt év meg­felelő időszakához viszonyítva lö százalékkal eme lkodé 11. 1950 nyarán ötmillió gyermek és serdülőkorú ifjú pihent út­törőtáborokban, gyermekszanató- riumokhan és turista-menedékhá- zakban. Jelentős mértekben kibővült a szanatóriumok és üdülők háló­zata. A folyó év harmadik évnegye­dében körülbelül 15 millió em­ber vette igénybe a munkásoknak és alkalmazót laknak járó fizeté­ses szabadságot. tort (13 lóerős traktorokra A vasúti, folyami és tengeri szállítás teherforgalmának növekedése ig5o első kíenc hónapja alatt az

Next

/
Thumbnails
Contents