Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-25 / 249. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 Barát Oltó megszabadult a kulákok Igájától Még csak másféléves volt. Ak­kor kezdte nyújtogatni apró lá­bait az első lépéshez s kezdtes gagyogni az első szavakat. Ilyen­kor a csöpp gyermek el tudja űz­ni szülei millió gondját két csen­gő szóval: Anyu, apa.« A kis Barát Ottó azonban ezeket a sza- vakat a gyulai árvaházban mondo­gatta. Szülei elmentek mindketten oda, ahol nincs gond és élettel való küzdelem, se öröm a beszélni és járni tanuló gyermekben. Meg­haltak. 24 év kínja elevenedik meg birtokában búcsúzott kiig volt bároméiCs, mikor üz- \egy Süli Pálná Újkígyósra vitte, hogy havi Űzőnkét pengőért —, amit az »árvaház« fizetett —ten­gesse a saját s a gyermek életét. Nemsokáig bírta. Nőtt a gyermek, több élelem és ruha kellett. A ku­lákok kapva kaptak az árvagyer- inek után. Szabó István 5o uol- das u jkigyósi kulák a hatéves gye­rekkel a disznókra és a tehenekre vigyáztatott. Lábát száz tüske szúrta, szél repeszlette a. bőrét, csüngött róla a rongy. Ki'encéves volt, amikor Nagy Ferenc öo hol­das bérlő »karó ta« fel. És dol­goztatta látástól vakulásig 18 éves koráig. Kilenc év múltán, csak- ->em csupaszon, néhány darab el rongy Nagy Ferenctől és egyben a béres élettől is. Ettől kezdve hányódni t-vető dőlt; napszámoskodott, tanyásko­dott. így vetődött Gyomára, Var­ja György kulákboz tanyásnak Dolgozott, izzadt semmiért, igé­ben megnősült. Aztán ketten dol­goztak. Hiába volt minden eről­ködés, a végzett munka gyümölcse a kuláké lett. Kilátástalanul, sem­mi nélkül mentek a télnek. Ez év tavaszán megunva az ingyen való munkát, elhatározták: belépnek a tszcs-be. A kulák megsejtette. Nem is volna Varjú a neve, ha nem károgott volna össze minden os­tobaságot Iíaráték fülébe. .1 kulák axt a Int rítt, hogy iováhh szenvedjek diát éhen akartok pusztulni? .Semmitek sem lesz olt. Semerre se lesz utad. Oda leszel Kötözve. Itt szabad vagy, úgy dolgozol, 'hogy akarsz.« Barát Ottó lemondott az elhatá­rozásról. Hallgatott a csörgőkígyó szavára, kinek minden sziszegése mérget igyekezett szórni nemcsak az ő, hanem sok más, hozzá ha­sonló szivébe, az állam, a mun­kásosztály ellen, amely ki akarta tépni őt, csak úgy, mint a többie­ket a kulákok karmai közül. Var­jútól ez év szeptemberében meg­szabadult, hogy egy másik, még aljasabb kígyó bűvkörébe kerül­jön, Iványi Elek endrödi kupecr kulák csej ti pusztai tanyájára ta­nyásbérlőnek, S most, a szavazást követő na­pon, amely levette szeméről a há­lyogot, ajkáról ■>. V év kínja, kese­rűsége s a béreskedés minden gyötrelme tör elő. •— Vak voltam október 32-ig. Hittem az aljasoknak, a Varjuk­nak,' áz. ítáhyútkndk. Becsaptak, megaláztak. Itt vagyok télire láb­beli nélkül. Iványi dolgoztatott egy hónapon keresztül. Hordtam neki a szalmát, a tüzelőt. Három és fél napig dolgoztam egy fél­napi boron áíásért. Etette velem a tehenli, idehozta a disznóit, gon­doztam semmiért, S munka köz­ben az aljas Iványi azt mondo­gatta, hogy még jobban elvakil- son: Majd visszajön még az a régi idő, amikor szabadon lehet kupeckedni, amikor mggint annyit lehet keresni, mint régen. Hullt a pénz, minden lépés egy-cgy jó üzletet jelentett. Az vol ám csak az élet. Terád is ilyen vár, csak dolgozz. Határtalan gyűlölettel cjle te ki Barát Ottó ezeket a szavakat. Ivá- nyin keresztül gyűlölte mindazo­kat, akik megkeserítették és si­várrá tették eddig az életét. — Úgy érzem, hogy most, ez év október 23-én szabadultam fel. Szavazás közben kinyilt a szemem, felvilágosítottak a népnevelők, a tszcs-tagok, Gácsi Imre és Gonda József. Gácsi Imre a saját éleiét mondta cl. Ahogy élt azelőtt. A saját életemet láttam az övében. Elmondta a mostani életét a cso­portban, megláttam a jövőmet. Azért léptem be a tszcs-be. A választáskor a békére, az ötéves tervre szavaztam feleségemmel együtt. A tszcs-]« a munkámmal ezt akarom elősegíteni. Együttdol­gozok majd azokkal, akik csak úgy, mint én, évtizedekig húz­ták a kulákok nehéz rabigáját. Együtt örülünk majd a sikerek­nek s együtt leszünk boldogok a dolgozók egyre szépülő hazájá­ban. (ííulc'c) A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA MEDGYESEGYHAZI FÖLDMOVESSZÖVETKEZETI A legutóbbi jelentestekben a Megyei Tanács mezi/gaztta»ági osz­tályának azt jelentettétek, hogy gyapotból már az előirányzott földterületen megkötöttétek a t.rmelési szerződést. Az ellenőrzőik során kiderült, hogy mindössze csak négy holdra kötöttetek ter­melési szerződést. A valóságnak meg nem felelő jelentésiekkel a mezőgazdasági osztály munkáját hátráltatjátok] OROSHÁZI VILLAMOSMO DOLGOZÓI! Villámunkon keresztül egyszer már felhívtuk figyelmeteket, hogy a faliújság is a nevelés módszere. De úgy látszik, hogy ezt nem szívleltétek meg, mert a faliújság most is úgy áll két megsárgult cikkével, mint akkor­Vegyetek példát a Tóth-maiom dolgozóitól és használjátok fel a faliújság lehetőségeit­BÉKÉSCSABAI PAMUTSZÖVŐ NV! VASAS ANNA 6 GÉPES SIMASZőVő! Munkádat hanyagul végzed, többször késel. Ennek eredménye, hogy még csak most dolgozol a szeptember 28-i terveden. Szak­társaid közül már sokan 1951. évi tervüket teljesítik. Igyekezz te is azon, hogy behozd lemaradásodat és jó szövőnek emleges­senek az üzemben! A termelőszövetkezetek tagjai közül november 5-ig 52-en mennek üdülni A Galyatető és a Szabadság- hegyi (cégi Sváb-hegy) üdülő a múltban be volt zárva a dolgozók előtt. A grófok, gyárosok és ban­károk kiváltsága volt az üdülés. Ha megesöm öltöttek az elnyomot­tak véres verejtékén rendezett sze­mérmetlen orgiákon, valamelyik kényelmes, luxus üdülőbe mentek kipihenni a pezsgőn dáridók «fá­radalmait». Ma a dolgozóké Galyatető és a Szabadság-hegyi «Vörös Csillag» üdülő. Példaadó munkások, ifjak, anyák, szorgalmas dolgozók gyűj­tenek itt új erőt a további mun­kához. Olyanok, mint Svetkov Pó- tor kiváló bolgárkertész, a kasza- peri : Lenin» termoMé'tővetknzet tagja, aki 60 éves létére állan­dóan 130 százalékot teljesít, vagy Virág Sándor, a sarkädi «Dózsa* tormelőceoport tagja, akinek átlag­teljesítmény© 110 százalék, vagy Sándor Imre medgyesbodzási «Pe­tőfi» tszcs, Baesa Endre endrődi «Béke» tszcs, Diószegi Sándor me­zőhegyes! «Törekvő» tszcs tagjai. Es sorolhatnánk hosszú oldalakon át azoknak a példaadó termelő­szövetkezeti dolgozóknak a neveit, akiket maguk a termelőszövetkeze­tek tagjai jelöltek ki üdűléfwa Galyatetőre éls a Szabadság-hegyre. Megyénk termelőszövetkezeteiből november 5-én 52 dolgozó indul üdülni. j » t t­A ii4*|> iiie^biKOÜiii Októ/jcr 2:2-én a dolgozók ezret és milliói Tanácsot vsUasztottak -.hajuknak — maguk közül. 8 «■ 'etejtlteíetlenül szép ünnepnapon — a tanácsválasztás napján — maradéktalanul beteljesüli Alkot­mányunk c pontja: ..t Magyar Népköztársaságban minden fiata­lom a dolgozó népé.<. ,1 Ta- •náesokban a Népfront szeltem éhes hiten a nép minifen rétege kép­viselte van: az üzemi munkások, a icnn.el0esoport.nk tagjai, álla­mi gazdaságok dolgozói, egyé­nileg dolgozó kis- és kezépparass- tok, -nők és ifjak, nemzetiségi­ek, az értelmiségiek, a kisipa­rosok, a kisemberek. A- Tanács­ba nagy számban kerültek be a becsületes pártonkívüli dolgo­zók és a számuk, több mint <t )s\rtiagoké. Boldogan szavazott a nép va­sárnap a liftére, az ötéves terv­re, saját jelöltjeire és tett. hitet a szocializmus építésének motor­ja: a Magyar Dolgozók Pártja melleit és kifejezte hűségét u nagy Szovjetunió iránt, -mely sikereink, további eredményeink '.kiindulópontja. Ítélés megyében az ünnepivé díszített szavazók e- tyiségekben 8138 tanácstagot vá­lasztott a nép. Kbből 5161 a rendes és 3711 a póttagok szánul. A megválasztott tauá slagok va­lamennyien dolgozó emberek, ott élnek a nép között. Néhány esztendővel ezelőtt itt Békés me­gyében is a »grófi Almássyak, a Prédák, a Vásárhelyiek, a dr. »vitéz« Jánosaink, röviden: nz urak 'idéztél:( a nép ügyeit. De, úgy intézték, hogy fő fel - adóinknak tekintették a nép még nagyobb nyomorba taszítását. Október 3'1-vel, a Tanács tag­jain. keresztül ebben a megyében is u dolgozók vették kezükbe tel­jes mértékben sorsuk intézését, gazdáivá lettek a megyének, já­rásnak és a juhinak. A Tanács­ba olyan embereket választot­tak a dolgozók, mint a békés­csabai Ficzere József s&táháno- vista esztergályos, a medgyes- egyházi Kacsán Pálná tszcs-tag, a mezőberényi Smiri Lajos dol­gozat paraszt., a békéscsabai Tar Lajos Kossuth-díjas tanító. S a Tanácsban a Ficzere Józsefek, a Kacsán Pálnék, Smiri Lajosok, Tar Lajosok mindig a nép ér­dekeiben cselekednek. »1 tanács­tagok különböző módon, Se azo­nos tartalommal valamennyien megfogadták újból a választás •napján, hogy az életükkel és a munkájukkal méltók lesznek o dolgozók bizalmára. Így tett e, szarvasi Jlolcsáii János is, a csa- Ijacsüdi Szklenár Pál, a békés­csabai Te.rnovszki Teréz, — hogy csal: néhányat említsünk. A dolgozók bíznak a. Tárnics tagjaiban, tudják, hogy a Párt útmutatásával a béke megvédé­séért, a még jobb életért vég­zik munkájukat., fáradtságot és időt nem kímélve. A vésztői Tölcsér Sándor né kijelentene: »Segítjük a Tanács tagjainak munkáját, megbeszéljük velük ügyeinket és jól haladnak majd a dolgok. A mi mégbizoltainh a tanácstagok, közöttünk élnek, tudják mire van szüksége a népnek.« Három napja, annak, hogy Bé­kés megyében, is megválasztottuk a Tanácsok tagjait. Az azóta eltelt idő (dalt a Tárni :S tagjai már beszélgettek a dolgozókkal, meghallgatják kérelmeiket, taná­csot adtak nekik. A nép pedig ■nem csalódik a tanácstagokban, a Párt útmutatásával, a dolgo­zók segítségével helytállnak a megtisztelő, de felelősségteljes posztjukon, — ü népért, a béké­ért! A békéscsabai üzemek békebizottságai zászlókat küldenek a Nemzetközi Békekongresszusra Alig három héttel ezelőtt alakult meg a békéscsabai Városi Bóke- bizottság. Eddigi rövid működésé­nek dacára igen jelentősön dolgo­zott, kitűzött tótjának, a béke meg­védésének érdekében. >Tó munkájá­val nagytan hozzájárni a tanács- választások győzelméhez is. Most a bizottság tagjai munkájuk egyik legfontosabb részén dolgoznak. Ké­szülnek az Oi-szágos Békekonfe­renciára. B héten hétfőn este vet­ték át az üzemektől az ajándékot, melyot városunk dolgozói szolida­ritásuk jeléül küldenek a száhad- . ságszerető népeknek a londoni Nemzetközi Békekongresszus alkal­mából. Az ajándékokat a következő békéscsabai üzemek küldik: Pamubízövő NV dolgozói a fran­cia és az angol dolgozóknak ezzel a felírással: »Üdvözlettel a Ixikés- csabai Pamutszövő dolgozóitól 19ö0 november 4—5, az angol dolgo­zóknak.« Barnevál: »A hős koreai népnek, a görög szabadságharco­soknak« felírással. És a -t öbbi üze­mek hasonló felírásokkal küldik zászlóikat. A Ruhagyár, Békési Téglagyárak békéscsabai telepe, Ke­nyérgyár, Kötöttárugyár, Hitelszö­vetkezet dolgozói, az MNDSz asz- Bzonyok zászlóin a felírások mind harcos jelszavak, testvéri üdvöz­letek, melyeken keresztül kifejezi városunk dolgozó népe határtalan szeretőiét, együttérzését, harcos szo­lidaritását a szabadságszerető né­peknek és a szabadságáért küzdő hős görög és koreai népnek. A békéscsabai Bélcobizottság to­vábbi munkája sorún kiállításokat szervez az altalános iskolákban a békeharc szemléltetésére, amelyen a tanulók, ifjúságunk életét, or­szágos nagy munkánkat és a há­ború borzalmait fogják bemutat­ni rajzok és festmények formájá­ban. Ezen túlmenően megszervezik a téli estek olvasóköreit, a pa­rasztsággal való kapcsolat további kiszélesítésére. A békéscsabai Bé- bebizotíság jó útón halad, munká­jának még eiodménye ebb \ i e éhez kívánnak sok eikort, (Qelegonya) Leleplezett kulákok Amíg dolgozó népünk minden orojét megfeszíti, hogy ötéves ter­vünk végrehajtását biztosítsa, ad­dig az osztályellenség, a kulák alattomos módon szabotálja a. termelést, eldugd ossa az élelmi­szereket és a terményeket. Inkább rothadjon meg, pusztuljon cl, vélik! a kulákok — mintsem, hogy abból egy szemernyi is a dolgo­tok asztalára kerüljön! A kulákok dolgozó népünk, hazánk ocsmány döghollói mindenre képesek! Lóp- ten-nyomon a dolgozók rovására spekulálnak. Felvásárolják a fon­tos közszükségleti cikkeket, hogy zavart keltsenek, elégedetlouséget szítsanak. Jankó Mihály 62 holdas oros­házi kulák nem szedte fel a bux'- gonyát. Hadd legyen ezzel is ke­vesebb! A cukorrépát felében vag­dosta el. Majd azt a kevés cuk­rot, ami répájából készül, fölvásá­rolja. Sőt! Többet is — és eldugja. Erre azonban hamarosan nem lesz alkalma, mert másfél évi börtönre és három ezer forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte t* dolgozók bírósága. Idős Gordos János magyarbán- hegyesi kulák 10 kát. hold búzát szántatlan földbe vetett el. A fölszabadulás titán, 1944 őszén a Viharsarok dolgozó parasztjai ásó­val, kapával ásták tel a földet. Do a tiz körmükkel is telásták volna, csak, hogy a konyérmog alkalmas helyre kerüljön! A ku­lák nem szánt a szántatlan földre a verebeknek vet. Most megkapja ő is méltó büntetését! Nem különb Paulovics Erzsébet orosházi, Beréftyi József nagyszó- náei és Künn József 54 holdas békéscsabai kulák sem. Ezek is dugdostak, szabotáltak és nem tettek eleget beszolgáltaiási kö­telességüknek. Szemenyei Lajos medgyesbodzási kulák, fiával, Lajossal együtt te­léből szedték fel a cukorrépát és azt a jószággal etették. Három mázsa tengerit megrothasztottak,, 13 mázsát predig elrejtettek e hő­szolgáltatási kötelezettségüknek egyáltalán nem tettek eleget. Bár- rom évi börtönre. 3 ezer forint pénzbüntetésre és 2 ezer forrni vagyoni elégtételre ítélték. Fia- nyolc hónapot kapott. De nemcsak a közellátási sza­lutálják ezek a gazemberségre és tunyaságra született gyászmagya^ rok. Egyik-másik lőszert és fegy­vert is rejtegetett! A koreai gyer­mekgyilkosok aljas bérencei ezek, akik képesek volnának orvul asz- szonyokra és gyermekekre tüzelni Nem bánnák, ha lángba borulna ismét a világ, csak még egyszer visszajönne a Horfhy-korszak, hogy elkaparhassák a dolgozó pa­rasztoktól a földet és leülhessenek a zsíros virilis jogán a képviselő­testületbe, a görnyedő nincstelen nép nyakára. Hát ez a világ nem jön el többéi A dolgozó nép ereje bixí/víiiv*)«- - -• ' *"* >x-'v avwv T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents