Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

Szavazz a tanácsokra — az ötéves tervre, népünk virágzó jólétére szavazol! Talpon az egész megye Megyénk dolgozói is kitörő öröm­mel, lelkesedéssel készültek a mai napra, október 22-ére, a tanácsvá- la z ás napja: a. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozóink ma adják le szavazataikat azok­ra,, akilT eddigi munkájukkal, elért eredményeikkel kivívták maguknak a dolgozók megbecsülését, bizal­mát. Tanácsokat választ az egész ország, —- a mi megyénk dolgozó népe is. A tanácsok múnkájukkál, irányításukkal, mégiukabb elősegí­tik azt, hogy még nagyobb ered­ményeket érhessünk el,, még hatal­masabbat alkothassunk. Ezt tud­ják liékés megye dolgozói is s ennek tudatában adják le szavaza­tukat a Népfront jelöltjeire. A tanácsok megválasztásával a dol­gozó nép közvetlenül ve-z részt az allámhaa1 nm gyakorlásában, az or­szág irányításában. Ezért készültek lelke eu, örömmel Békés megye dol­gozói : a városok, községek mun- . kásái, dolgozó parasztjai, értelmi­ségiek, kiskereskedők, kisiparosok a tanácsok megválasztására. Orosházán napokkal ez­előtt megkezdték az utcák, az üzle­tek kirakatainak díszítéseit. A ver­seny hevében izzik mindenki. A Hun-utcai zenészek önként vállal­ták, hogy a szavazás ideje alatt a körzet öt utcájában vidám ze­nét adnak. Nagy a lelkesedés a 22-es körzetben, ahol Takács Jó­zsef, Krausz József és Mácsai Ist­ván népnevelők felvilágosító mun­kájuk nyomán, az ottani dolgo­zók vállalták, hogy délelőtt 10 órá- ig leadják szavazatukat a Nép­frontra. Folyik a versenygés: me­lyik körzet szavaz le előbb. A szomszédok egymást biztatják. Sen­ki se marad otthon ezen a napon, a DISz-fiatalok szép emléklapot ajándékoznak az első ízben szavazó fiataloknak. Nagy a lelkesedés ft kiscsákói, a tatársánci és a haj du völgyi dol­gozó parasztok körében is. Ezek a dolgozó parasztok felvirágzott kocsikkal, vörös zászlók alatt vo­nulnak szavazni a békére. Feldíszített szavazóhelyiségek gyulán 24 szavazókörzet a város­ban, 16 tanyai körzet gyönyörűen feldíszített termei várják a sza­vazókat. Huszonhat kultúrcsoport szórakoztatja a nap minden per­cében a szárazó dolgozókat, A gyulai népnevelők versenyre hív­ták egymást a szavazás 12 óráig való befejezéséért, vállalták, hogy Gyula város valamennyi szavazó- polgára leadja szavazatát a nép jelöltjeire.. A DBFOSz vezetősé­ge az öregeket és betegeket gyors 'járművel szállítja a szavazóhely­re. A külterületről kocsikon hord­ják be a szavazókat. Hasonló a lelkesedés Zsadűny községben is, ahol a dolgozók ezen a napon ad­ják át a földművesszövetkezet új mintaboltját, mintegy jelképéül an­nak. hogy ezt is az ptéves terv hozta és hogy a további jó ered­ményeinek elősegítője a Tanács. Jflagyarbánhegyesen a dolgozó púrásülrrh lJf'gj náppal ez- előtt 100 százalékban befejezték az őszi vetést s munkájuk be­fejeztével a község apraja-nagyja fáklyákkal és zászlókkal, tüntető örömujjongással vonult végig a község utcáin. Ma, a koiareggeli órákban vidám zene ébresztette a Szavasnak a szovjet emberek dolgozókat. Az utcákon nótaszó­val menetelő úttörők és DISz if­jak. A szavazókörzeteknél folyik a kultúrműsor. Nagyszénás község utcái is a választás napjára ünnepi dísz­be öltöztek. A szavazás megkez­dése után, a szavazóhelyiségok előtt ének- és tánoszámokat adnak az út­törők. Az MNDSz bábjátszói a.pró színdarabokkal szórakoztatják a dolgozókat. A község határrészei­ről a malom és a földművesszö- vetkezet feldíszített autói, valamint a gépállomás vontatói hozzák be a dolgozókat a szavazó körzetek­be. A szavazás lezárása után a kultúrcsoportok legjobb műsorszá­maikat mutatják le a község dol­gozóinak a kultúrház nagytermé­ben. Kondoros dolgozói is egyhangú lelkesedéssel vállalták, hogy fél 12-ro egységesen lesza­vaznak. A nagy napra a község ut­cáin. főterén vörös- és nemzeti- színű zászlók lengnek. Sztálin és Rákosi ílvtársak képei hirdetik mindenütt, hogy a Szovjetunió fel­szabadításával. a Párt vezetésével, Rákosi elvtárs bölcs útmutatásá­val érkeztek el a kondorosi dol­gozók is a boldog ünnepnapra, a tanácsválasztásra. Talpon van az egész megye. Minden község, város, falu, tanya, de minden ház dolgozója boldog ma, amikor a jobblét mellett sza­vaz. Erre biztatják egymást, hív­ják magukkal az öregek a fiatalt, a fiatal az öreget, hogy minél előbb leadja szavazatát minden dolgozó a Népfrontra. Egy cél hevít mindenkit ezen a napon: szava­zatával erősítse a néhány eszten­dő eredményeit, győzelemre vigye a tanácsokon keresztül az ötéves terv, a béke tervének megvalósí­tását és hogy ezen a napon vá­lassza mog azokat, akik a saját húsukból, vérükből valók, akik érettünk, a népért, községért, fa­luért, városért egyaránt végeznek majd fáradhatatlan munkát. A mi jelöltjeink LIERCZEG LA JOHNÉ a békés­csabai Barnámban dolgozik, a zu- zapucoló- cs kopasztó üzemrész­ben. Pártonkívüli dolgozó. 1921- ben született, szegény munkásszü­lők gyermeke. Ölen voltak test­vérek, nehéz körülmények között kitanulta a nőiszabó mesterséget. A telepre 1917-ben került, mint szezonmunkás, 1948 óta pedig ál­landóan itt dolgozik. A csirke- kopasztásnál átlag teljesítménye 137 százalék. A z izapucolásban az or­szág legjobb dolgozója. Teljesítmé­nye 280 százalék. Munkáját se- lejt,mentesen végzi. Eerczeg Lajos- né, mint. pártonkívüli, MNDSz vo­nalon működik és mint népnevelő folytat munkát. Jó munkája ered­ményekénk jelölték a Városi Ta­nács tagjai közé. Hcrczeg Lajcs­iié kimondhatatlanul örült a je­lölésnek, az üzem dolgozói pedig alamen-hyien szívesen szavaznak rá: tudják, ott is megállja a he- l iiét. * KONGOS JÁNOS elvtárs az orosházi Tólh-malomban dolgo­zik. 1917-bm született, szegény földműves szülök gyermeke. Kon- cos János nehéz körülm ények kö­zölt nevelkedett. Hat elemit vég­zett, utána mint cseléd, hol itt, hol ott dolgozott. Az üzemhe 1948-ban került, mint segédmun­kás. Jó munkája eredményeként Uszlkimérő lett. 1949 óta párttag, ez év szeptemberében pétiig a dolgozók meghízták a párttiíkárí teendőkkel. Koncos elvtársat a Városi Tanácsba jelölték. — Nagyon örülök a jelölésbek — mondja Koncos clvlárs — és a dolgoznák bizalmát úgy aka­rom megköszönni, hogy mun­kámat a tanácsban is pontosan; lelkiismeretesen végzem. * SZEKERES JANOS, a Békési Téglagyárak NV orosházi I. szá­mú telepének üzemi párttilkára. 1923-ban születet, hárman vol­tak testvérek, az apja uradalmi cseléd volt. Szekeres elvlárs is húszéves koráig húzta a keser­ves igát az uradalomban. 1946- ban került az első szánni tégla­gyárba. Itt mint garatos dolgo­zott, normáját állandóan 140 szá­zalékon felül teljesítette. A tár­sadalmi munkából is tevékenyen kivette részét és jó munkája alap­ján üzemi propagandista lett. Ez év szeptemberében áthelyezték a második számú téglagyárba, mint párttitkárt. A társadalmi mun­kából kiveszi részét. Szekeres elv­társat a Városi Tanácsba jelöl­ték. —.Igyekezni fogok, hogy méltó legyek a dolgozók bizalmára. — mondja Szekeres elv társ. * GRÓ FERENCNÉL a gyulai Co­lumbia ta íácstagjelöltje. Gyulán született, 1914-ben. Szegény műn- káscs'dád gyermeke. 1929 óta dcl- gozik a Columbia »standard« üzem­részében. Élenjár a termelésben, tapasztalatait átadja a szaktársi- nak. A jelölést mejill tődre, bol­dogan fogadta. Megígérte hogy a jövőben még jobb munkát igyek­szik végezni benn a Tanácsban. — »Életem eggyé forrott a munkás- osztállyal. A munkásosztály belém- helyezett bizalmát ki akarom ér­demelni!« Ma délig valamennyien leszavazunk! Felejthetetlen örömünnep a mai a Sarkadi Cukorgyárban is bor szólal meg és olmondja, hogy a nagy napra szépen kidíszítet­ték üzemüket, zászlóval, zárt so­rokban mennek a szavazóhelyre. A beszélgetőkhöz aztán odajön Idős Harcsó Gábor szta­hanovista is, a tanácstagjelölt, ő a brigád vezetője. — Aztán az ügyes-bajos dolgainkat jól in­tézd el Marosé elvtárs, mert jni nagyon örülünk és büszkék va­gyunk rád, hogy a Tanácsba ke­rültél. Elintézem — mondja Marcsó bácsi, — hisz nem felejtettem el még, hogyan bántak velünk a múlt közigazgatás vezetői. A be­tegségi segély után én is hetekig szaladgáltam Ponciustól-Pilátusig, míg végre nagy nehezen ered­ményre jutottam. Ennek a rend­szernek a még meglévő mai ad vá­nyait fogjuk mi, tanácstagok szét­zúzni! így beszélgetnek a dol­gozók Marcsó bácsival. Bíznak ben­ne és sokat is várnak tőle. A lelkes készülődés azonban a termelésben is megmu­tatkozott. Az üzem beindulásának első heteiben 98 százalékra ter­melt, de ezt a mennyiséget októ­ber 22 tiszteletére 114 százalékra fokozta. E számok bizonyítják azt, hogy a dolgozók termelőkeszsógét Lelkes erő irányította, oz pedig a Tanács megalakulása, a béke­tábor erejének újabb növekedése. — Ezen a választáson újból hitet teszünk Pártunk és a nagy Szovjetunió vezette béke­tábor mellett, — mondja izzó han­gon Kiss Imre elvtárs, kazánházi dolgozó és újabb lépést teszünk boldogabb életünk felé. Hogy ezt megérhettük, a nagy Szovjetunió­nak köszönhetjük, a Nagy Októ­beri Szocialista Fon a latomnak, melynek 33. évfordulójára, novem­ber 7-re, tíz százalékkal emeljük a gyengébb minőségű szénfogyasz- tast, ezzel egyidőben ugyanannyi­val csökkentjük az ebőosztálvúszéa fel,használását, ezzel az üzem ön­költségét csökkentjük. így gondolják a Sarkad! Cukorgyár dolgozói és a mai napot életük egyik legboldogabb napjává tették meg. Szarka Árpád. A lg ‘Z'.'A tauáCivSIccxüoo’: alkativávat a sLO.pt n£p t.K-r3 és hatalmas lelkesedéssel mutatta meg, hogy egységesen ál! a Bolsevik Párt, a szovjet kormány, a nagy Sztálin mögött. Képünkön: Moszkva sztálini vá­lasztó körzetében szavaznak a moszkvai villanylámpa-gyár dolgozói. Balról jobbra: Lidia Ivancsenko munkásnö, Borisz Koroljev lakatos, Mihail Cehano- vics Sztálin-dijas mérnök és Olga Poijakova szerelönö. A Sarkadi Cukorgyár dolgozói is telkes örömmel készültek a tanácsválasztások nap­jára, hogy a szavazóuma elé já­rulva egy emberként adják sza­vazatukat a népi tanácsok jelölt­jeire. Az üzent dolgozói célul tűz­ték maguk elé, hogy a szava­zás napján egy emberként déli 12 óráig leadják szavazatukat. Ezt Úgy csinálják, hogy az éjszakai műszak hajnal 6 óra helyett csak akkor teszi le a munkát, ha a délelőttösök mind leszavaztak. "Az­tán jön a váltás. — Felejthetetlen öröm­ünnep ez a nap nekünk, cukor­gyári dolgozóknak is elvtár3, — — magyarázza Juhos Gábor, a lugozó állomás egyik dolgozója. — En már megértem egynéhány e-z- tendőt, muszájból választottam az uralmak, de még ilyen nap éle­temben nem volt, mint amilyen ez lesz. Közülünk, dolgozó mun­kások közül választjuk meg köz- igazgatásunk vezetőit. Oha.i em­berre, mint amilyen idős Marcsó Gábor is, akinek a sorsa a ml sor­sunk volt a múltban, örömmel adom szavazatomat. Éles fütty hasít végig a termen. Juhász bácsi leveszi a tartályról a nyomást, Tóth Gá­bor pedig, a tartályok falait tisz­togatja. Aztán, ahogy lezárják a tartály súlyos vasfedslét, Tóth Gá­li békéscsabai Barcmfiértékesílő NV gyakoriott pulyka- ko pasztákat azonnal felvesz

Next

/
Thumbnails
Contents