Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-17 / 217. szám
viharsakok népe 3 Békéscsabán szájról-szájra»jár a hír: én is nyertem, én is nyertem az ötéves tervkölcsön sorsoláson! Paróczai Sándor, a Keravill-fiók vezetője boldogan mondja: 5oo forintot jegyeztem, az volt a célom, hogy pénzemmel én is előbb re vigyem az ország boldogulását, biztosabbá tegyem az ötéves terv sikerét. Amikor Gerő elvtárs elénk tárta a terv hatalmas perspektíváit, úgy éreztem, hogy azt a hatalmas országépitő munkát nekem minden erőmmel támogatni kell. Most, hogy megtörtént a húzás, valahogy úgy érzem, hogy ez a pénz külön ajándék szántómra jegyeztek Gubics elvtárssal 800 forintot és most egy kétszáz forint névértékű kötvényen 3oo forintot nyertek. —■ Nem hazudik a Szabad Nép, —■ itt van a köt- vényszámunk — mutatja izgatottan Gubics elvtárs. -— Nyertünk! Egy pillanatra eltűnik a mosoly Gubics elvtárs arcáról, látszik rajta, hogy számvetést végez magában. — Saját üzemünkön belül a mi egyéni eredményeinken kiDe ugyanakkor bizonyítja azt, hogy a Párt szava igaz, a dolgozók visszakapják többszörösen a pénzüket. Szeretném mindenkivel közölni, hogy a főnyeremény nyertesének érzem magamat. A falvak villamosítása, a néprádiók, melyeknél a nép szórakozik és tanul, az olcsó villanyfőzők és vasalók a különböző modern villany háztartási eszközök többet jelentenek a számomra az én 3oo forintos nyerésemnél, mert az egész nép boldogulását szolgálják. Cserép Mátyás, a DÉFOSz megyei káderese ezer forintot jegyzett. vül sokkalta inkább megmutatkozik a terv sikere: új fíítőháztit építenek, a fizetésünk jobb s ezzel életszínvonalunk emelkedik. Nemrégen vettem egy uj kerékpárt a féleségemnek. Szücsné arcán is látszik az öröm, szemében szinte világit a bit és lelkesedve mondja a következőket: — A tervet segítettük mi összegyűjtött forintjainkkal, most a te * segit mirajtunk. Ez a tény bizonyság arra, bogy a Párt, amit tervez, csakis a dolgozók javára válik. A munkásság lelkében mintegy győzelmes zászló, úgy lobog a hit lángja és hirdeti azt, hogy népi demokráciánk az ötéves terv utján a biztos boldogság felé vezeti a magyar népet. A tervkölesönkotvények sorsolása a reakció veresége — Én is a terv sikerét, a szocializmus építését akartam támogatni jegyzésemmel — mondja. Az egyik 100 forintos kötvényemmel 3oo forintot nyertem. Nem számítottam a nyerésre, a Igozó parasztság felemelkedése, m jó mezőgazdasági gépek, a fejlett agrotechnika az igazi nyereség számomra Tliurzó Sándor, a Megyei Ter- ménvforgalmi A állalal dolgozója js a szerencsés nyerők közé tartozik. — Egy kétszázforintos kötvényen bárf|mszáz forintot nyertein — mondja. Az arcán látszik, hogy valami fontos van, amit még ct szeretne újságolni. — Én a múlt rendszer alatt úgyszólván el voltam zárva az érvényesülés elől* Szellemi pályán szerettem volna elhelyezkedni, de a múlt rendszer 'ainak nem tetszett az, hogy a, i araszt is tollat fogjon. Most, mint paraszt a Terményforgalmi Mulatnál kaptam alkalmazást, kartársaim segítségével megtanultam az adminisztrációs munkát, olyan pályán vagyok, amilyenre mindig szerettem volna menni. Ez a tere igazi ajándéka Amíg a tervkölcsön a dolgozók .jobblétét, könnyebb megélhetését, fejlődést, kultúrát jelent, addig a reakció a dolgozók rabságán, leigázásán, kizsákmányolásán és félrevezetésén, illetve le- bulításán spekulál. Még élénken él emlékezetünkben a reakciónak, a kuláknak az az aljas támadása, amit a tervkölcsömiel kapcsolatban kifejtett. Amikor felmerült az ötéves terv beindításához szükséges kölcsönpénz jegyzése, akkor a reakció, a ku- iák minden aljasságot elkövetett, hogy hátráltassa, illetve csökkentse a kölcsön jegyzését, inert ynogéiTetto annak óriási jelentőségét. Ezért a községünkben is elhíresztelték, hogy a lervköl- csönt sohasem fizetik vissza, illetve a kölcsönpénzt nem a dolgozók megsegítésére, hanem más célokra fordítják — ne adjon pénzt, hisz nekünk sem ad senki — mondották. Gúnyos hazugságokkal akarták a kölcsönjegy- zéseket lerombolni, még olyan jó tanácsok is hangzottak el, hogy a lervkölcsön helyett okosabb a kocsmába vinni a pénzt, mert olt kap érte valamit, míg ha az ötéves lervkölcsönhöz hozzájárul; úgy semmit. És még hasonló ezernyi hazugságot terjesztettek el, hogy lerontsák a tervkölcsön jegyzését, azért, mert tudatában voltak annak, hogy ha az. ötéves terv sikerül, akkor nekik végleg befellegzett. Mint bebizonyult, a dolgozók voltak olyan öntudatosak, hogy nem hagyták magukat a terv- kölcsönre szórt rágalmak és hazugságoktól befolyásolni, mert tudták, hogy a dolgozók állama a dolgozók érdekeit képviseli. Az be is igazolódott, mert a nagymennyiségű kölcsön segítésével nemcsak megindították az ötéves tervet, hanem a dolgozók jobb- létének, az életszínvonaluk felemelésének érdekében gyárakat építettek, szélesebb körben kifejlesztették a nehézipart, tökéletesítették a bányászatot és folytatták mezőgazdasúgunk gépesítését. Mint látható, a tervkölcsön a szebb és jobb jövőj, a szocializmus építése érdekében lesz felhasználva. Tehát csúfos vereség érte a reakciót, a kulákot, mert minden dolgozó érdekében felhasznált tervkölcsön visszafizetését máris megkezdte a dolgozók igaz védelmezője és támo-. gatója, a Népköztársaság Tanácsa. Balázs Lajos Almáskamarás számomra. Hogy mire költőin a nyereményt? Nemrég született kislányom részére veszek felőle téli ruhát. 0 még nem tudja megérteni. de én érzem, hogy nagyon boldog jövő vár rá, ő is nyertese az ötéves tervkölcsönnck. A Békési Téglagyárak NV telepén Zcntai Mária boldogan mutogatja a Szabad Népet. Én is nyertem a sorsoláson — mondja vidár man. — llatszáz forintot jegyeztem. Most egy kétszázforintos kötvényemen 3oo forintot nyertem. De az igazi nyeremény számomra* ennél sokkal több. A Pozsonyi-utcában lakom, a Kolozsvári-utcán keresztül járok a műn kaheiyemve. Ezt az utat most kikövezték, a Tompa-utcát pedig kibetonozták Valahogy úgy érzem, hogy ez a két ut az én boldogabb életté? vezető utam. A Kötöttáru NV üzemében Gubics Mihály és Szűcs Gyuláné vitatkoznak. Szűcs Gyuláné nem akarja elhinni, hogy nyert. Együtt Békéscsaba, Szent István-tér 2 A tervkölcsönkötvények sorsolása Hargóczi István Kossuth-dijas olvasztár, Tóth III, János Kossuth-cli'as mozdonyvezető, Kiss Erzsébet traktorista és Paprika László tszcs-tag a sorsolási bizottság tagjai az elnökségben. A harmadik keréknél... A kis uttörőlány kihúzza a nyereményösszeget tartalmazó számlevélkét. Jobboldalon ül Tóth III, János elvtárs, Kossuth-dijas mozdonyvezető. Vessünk minél több őssiárpát — minél korábban Hazánk éghajlata meglehetlsen szeszélyes, száraz jellegű. Meglévő talaj- óa éghajlati adottságainkkal számolnunk kell. Ezen adottságokat figyelemtevéVe határozta el a minisztertanács az ősziárpa vetésterület felemelését. Az ősziárpa a száraz éghajlatú vidékre alkalmas. Vidékünkön az ősziárpa termesztés© előnyösebb a tavasziárpa termesztésénél. Előny© abban áll, hogy korán, már szeptemberben elvethető, jól bokroso- dik, a hideg időkig megerősödik és megerősödve megy a télnek. Tavasszal korán képződnek a sárjóhajtások, dús növényzet képződik, amely' nem hagyja a gyomnövény eket elhatalmasodni, hanem elnyomja azokat. . Korán b éiik, korábban, mint bármelyik gabonanemű, előbb lehet learatni, Ehetővé teszi az aratási munkálatok jobb elosztását, nem esik bele a csúcsmunkaidőbe. Majdnem kétszeres a tenyészideje, tehát a nagyobb tenyészidő folytán természetesen nagyobb termést ad. Szalmája több, erősebb, gépi aratásra alkalmasabb. Az ó'sziárpa termeiéhez hamarabb jut a termelő, éppen amikor a lél végén, tavasszal a takarmánykészlet fogytán van, első tavaszinyári abrak az ősziárpa. Az őszi- árpa fehérjében taitalmasabb, fehérjében nagyobb a tavaszi árpánál. ennélfogva értékosebb takarmány. Minthogy korán lekerül a földről, alaposabb ta’ajelőkészitést végezhetünk, tiilCletesebbcn megmunkálhatjuk, idejében alkalmazhatjuk az új földmunkáiási mfidszereket. A magasabb termésátlagot — természetesen — csak abban az esetben érhetjük el, hogyha a talaj a szükséges munkát, trágyát és a növény' a szükséges ‘gondozási munkálatokat megkapta. Fontos továbbá, hogy' az ősziárpát oly an növény után vessük, amely után az megfelelően, jól fejlődik. Igyekezzünk tehát korán lekerülő takarmánynövények után, mint pl. zabosbükköny, vagy hüvelyes növények, riper, mák, korai burgonya után mill sági ősziírpa vetőmagot vetni. Minden esetben kerüljük azt, hogy gabonafélét gabona után vessünk. Rossz elővetéménye az ősziárpának az őszibúzá, rozs, mért » különféle növényi és állati kártevők, amelyek felléptek az elovcte- ménven, a következő növényen, •— amennyiben az is gabonaféle — fokozottabban elhatalmasodnak s a különféle gabona legyek nag mérvű pusztítást végeznek. A vetés előtt jó talajelőkészités szükséges, hogy' a tatai no legyen rögös, göröngyös. A vetőszántást idejében és jól kelt elvégezni. A jól elkészített talajba 3—4 cm mélyen, 90—100 kg csávázott magot v;s:Unk. Figyelemmel kell lennünk az üszögre. Az árpa fedett üszögei ellen higanyos nedves csávázásijai védekezünk. Vigyáznunk kell arra, hogy az ősziárpa elvetés! idejénél, félrevezető tanácsokat ne hallgassunk meg és ne fogadjunk el. Ezek között a rosszindulatú tanácsok között találkozunk olyannal, amely azt mondja, hogy az ősziárpa nem elég fagyálló, vagy ne vessük jel korán, mert a mag nem kap elegendő nedvességet és a mag megromlik, megpenésaesedik, nem két ki. Ezek rosszindulatú tanácsok, ezeket a tanácsol»! nem hozzáértő ember adja. Az ilyen embereknek meg kell mondanunk, hogy ma már a mezőgazdasági tudomány olyan fokán űliu k, amikor fag állá nemesített vetőmagvakkal rendelkezünk, mert például a mezőhegyes! 68-as fajtájú ősziárpa bármelyik külföldi cs.iírp.i fajtánál fagyállóbb. A szárazságra pedig csak annyit, hogy a régi közmondás is azt tartja: «ősszel porba, tavasszal sárba vess!» Az ősziárpa a száraz éghajlat növénye, hogyha pedig megindulnak az esőzések, esetleg nem adódik alkalom az esőzéaak miatt csak későn, abban az eset' bon a tonyészidő megrövidül te növényzet nem tud megerősödni es a kívánt termésátlagot nem érhetjük el. Ezért ne késlekedjünk, vessünk minél hamarabb óa mint ! több ősziá ipát.
