Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés ü csabacsiidi pártszervezet népnevelő munkájának eredményei és fogyatékosságai E gy község i» vagy rossz hírnevével válik ismeretessé dol­gozó népünk elő t. Arról, hogyan épí i, gyorsabban vagy lassabban, szoelal's a társadalmi rendünké*, l lelve ni ként járul hozzá a nagy ópi «»munkához. Csahacsikd község jó terménybe- gyüjési eredményével vált Ismi re’csső nemcsak a megye, ha­nem az egész ország dolgozó népe előtt A község dolgozó pa­rasztéi a/ elsők között voltak a termény begyűjtésben. De ezt már ismerik a dolgozók. Most nézzük meg, hogyan is áll a köz­ségben a népnevelő munka. Pártunk ereje és tömegekkel való kapcsolata nagyresztben a népnevelő elvlársak munkájától füsg. A 'csabacsüdi elvtársait ez­zel tisztában is vannak és igye­keznek a népnevelő munkát jól végezni. Persze, jó munkát csak az a népnevelő csoport tud vé­gezni. ahol a pártvezetőség első­rendű feladatának tartja a nép­nevelőkkel való foglalkozást. Gsbineflüdön chbti ri-es h’iá’-’y, A he'i ér'ckeztr'trk egyik' le<*fon'osabb tárgv- por .ia a népneveid inn ’k'i hérfí' li tre való H'rt 'kf-i>>- se és a köve'kező heti fel­adatok me'ihatérnzása. Csa- beiesüdön nemcsak a pr<»pa- gamMs'a elv'érs vezeti a nép­nevelő minőké*, hanem az egész pár vczetőoég. Pr'ekerlefet minden halten osfi- törtőkön tartanak a népnevelők. Az értekezlet előadója, a titkár a pronarandisla, a szervező és az oktatási felelős. Az értekezle­ten megtárgyalják a kül- és'bel- politikai kérdéseket, az ipari öze mekhen folyó munkaversenyt, a a tsz.es felfejlesztési kérdéseit c héttől a népnevelő félórát is meghallgatják a rádióban. Akadály eddig a rádióhiány volt, ezért nem tudták eddig rendszeresen hallgatni a népne velő félórát. A pártszervezetnek most sincs rádiója, de a köz ségtől kölcsönkérik erre az idő re. Mindezek mellett a heti mun­kát is kiértékelik; Az elvtársak elmondják tapasztalataikat, mi­lyen kérdésekkel találkoztak az elmúlt héten, egyben azt is el mondják, miként győzték meg : dolgozó parasztokat ecy-egy hely­telen álláspontról. Például Ko csis András beszámolt a múlt­Éliizem-esélres fi* orosházi Tóth-malom Az üzemek közötti országos ver­senyben a második negyedévi terv kiértékelése alapján a malomipar­ban él üzem-esélyes lett az orosházi Tótli-malom. A malom dolgozói ter­melési torvüket 129 százalékra tel­jesítették és egy mázsa gabona fel­dől -ozási költségének jelentős csök­kentésében mázsánként 2.81 forint megtakarítást értek el. Az egy má­zsára eső energia felhasználást 6.17 kilowatt órára szorították le. Az orosházi Tóth-malom dolgozói a harmadik negyedévi terv tel­jesítésében, ha ugyanilyen szép eredményt érnek el, megszerezhetik a kitüntető ólüzom címet. Ehhez azonban további és fokozódó jó munkára van szükség, hogy eddigi eredményeiket még jobbá tegyék. A malomiparban a második he­lyezett a budapesti Gizella-ma- lom, a harmadik helyezett pedig a békéscsabai István-malom lett. heti értekezleten arról, hogy az egyik dolgozó paraszt, aki a ré­paszedést még nem tartotta he­lyesnek, miként magyarázta meg ennek jelentőségét — Ütemterv szerint dolgozunk; így tudjuk csak folyamatosan és tökéletesen végrehajtani ötéves tervünket — mondottá Kocsis András elvtárs. — 11a nem tartanánk bc_ az üte­met, akkor kár származnék be­lőle az országnak, a dolgozó nép­nek. Egyszerre vagy sok répa várna elszállításra, vagy pedig kevés. Márpedig a vasútnál is megvan az ütemterv, hogy mi­ként tudják lebonyolítani helye­sen az őszi csúcsforgalmat Ko­csis elvtárs arról is beszámolt hogy az öreg dolgozó paraszt a beszélgetés után neki is látott a répaszedésnek. Fazekas József pártonkívüli népnevelő ugyanezen az értekez­leten beszámolt arról, hogy id. Dudás Pál dolgozó parasztnál problémája volt az őszi vetés körül, hogyan tűd majd vetni hiszen száraz a föld. — P.n úgy győztem meg — mondotta Fa zekas József —, hogy elmondot­tam: szántani lehet a »szárazság­ellenére is. AzLán felhozta Fa zekas József id. Dudás előtt t tavalyi példát, hogy azok járlak jól, akik korán vetettek, mert amikor jött az őszi esőzés, már a földben érte a magot. Id. Du dás Pálnál; ezzel el tudta aggo­dalmát hárítani. Ebből a két példából is lát­szik, hogy a heti népnevelő ér­tekezlet egyben tapasztalatcsere is a népnevelő munka végzésére. A Iszcs felfejlesztés kérdését is megtárgyalják az elvlársak, de nemcsak. beszélnek a népneve­lők a tszcs-ről, hanem maguk is jó példával járnak élők Ezt igazolja az, hogy a 40 népnevelőből 20 belépett a Iszcs-be. A kommunista pél- daimratás a kukoricatö- résnél is uieguiuialkozott Gsabacsiidön. A népnevelők nemcsak beszél ek róla, ha­nem maguk jár'.ak elöl jó p. Idával. Többek közö 1 Kiss József, Kocsis András, Kol­lár János, Búzás Mihály elv­lársak és a többiek. Megmu­tatták, hogy a népnevelők szavainak- s tetteinek egynek kell lenniük. Eredmény: szeptember 9 én a 2200 kai. hold tengeriből 20Ó0 hold már le volt törve. A pártvezetőség gondoskodik a népnevelő elvlársak továbbképzé­séről is. De nemcsak az elvtársak, OLVÜSD Viharsarok Népét! hanem a pártonkívüli népnevelők továbbképzéséről is. A párttagok alap- és középfokú politikai is­kolára járnak. A pártonkívüli nép­nevelők pedig tömegszervezeti sze­mináriumokra. A szakmai tovább­képzést is igyekszik a pártvezető­ség biztosítani a népnevelők ré­szére. A népnevelők tulnvomó- része egy-két kivétellel dolgozó paraszt. A népnevelőket bekap­csolják a téli mezőgazdasági ok­tatásba is. A pártszervezet tehát nemcsak a Párt népnevelőivel, hanem a tömegszervezetek népnevelőivel is igyekszik fenntartani a kapcso­latot, igyekszik őket továbbkép­zésben részesíteni, úgy politikai, mint szakmai vonalon. Havonta négy rendes népnevelő értekezletet tartanak Csabacsüdön. Ebből a négy értekezletből hármat közösen tartanak meg a pártonkívüli nép­nevelőkkel. A népnevelőmunka eredményei mellett vannak hiányosságok is. Egyik legdöntőbb hiányosság az, hogy a népnevelők nem tanulnak a szovjet agitátorok módszereiből. Vagyis: nem veszik át a szovjet agitátorok módsze­reit, nem tanulmányozzák a brosúrákat, amelyek eza- ket a módszereket .tartalmaz­zák. Pedig ezeknek « gazdag tapasztalatoknak átvételivel sokkal könnyebben és job­ban tudnák az elvlársak a rájukváró felada okát elvé­gezni. A »Pártmunkás« ta­nulmányozása és az ír.ekez- le eken egy egy fontos cikké­nek kiír ékelése helyes, de e melle l igen fontos volna, ha az elvlársak a Párt és pstr.építés kiskönyv táráink füzeiéit is tanulmányoznák. A szovjet agitátorok módszerei alkalmazásának hiánya már meg- niutatkozik, illetve megmutatko­zott a tszcs felfejlesztésének kér­désében. A titkár elvtárs azt mondja, ez nem a legjobban áll náluk. A népnevelők nem tud­ják kellően vinni ezirányban a harcot, nem tudnak elegendő döntő érvet felhozni a dolgozó parasztok meggyőzésére. Itt meg­mutatkozik az, hogy a példamu­tatás egymagában nem elég, ha nincs megfelelő érvünk a meg­győzésre. Felkészültség és pél­damutatás nem választható el egymástól, a keltő együtt alkot egy kerek egészet és hozhat jó eredményeket Hiányosság mutatkozik még a termelési verseny kérdésében is. A község dolgozói magukévá te­szik a termelési versenyt, de egyéni versenyzők még nem vol­tai; a községben. A népnevelő elv­lársak beszélnek róla, de ők sem •telték magukévá egyénileg. Vagy­is: ők maguk sem állnak sen kivel egyéni verseny'ben. Itt szin­tén megmutatkozik az, bogy a szó és a telt külön-külön ma­gában egyoldalú megnyilvánulás. Elv’ársak! Szép eredményeket értetek el, ezt az egész or­szág dolgozó népe tudja. Ez az eredmény nagy mértékben népnevelő munka gyümölcse. Az eredmények melleit vannak hiányosságok Is munkásokban. Ezt a hiányosságot azonban könnyen ki tudjátok küszöbölni, ha minden esc ben alkalmaz nVlok a síró és a lett összhangját. Hogy ezt minél előbb alkal­mazni tudjátok, tanulmányozzátok a szovjet agitátorok módszereit és Pár unk kiadványait, akkor nem lesztek a meggyőzés ér­velnek hiányában soha. (Sz. I.) ^Ucimeic inge,vegye Népnevelő értekezlet Köcsögfalván Szvecserák Ádám a köcsögfalvi népnevelő felelős igen büsz­kén járt-kelt a faluban. Szerinte minden oka megvolt rá. Még is mondta ezt az okot Váró Jánosnála párllitkái nnk. — Hallod, Jani, utasítottam a kisbirót, hogy dobolja ki, hogy asszonygya: Megszigorított büntetés terhe mellett minden népnevelő, aki népnevelőnek gondolja magát, jelenjen meg szombaton este a pártházban, mert mélyenszántó oktatást adunk számukra. \a, igaz-e ez már teszi, igy kell szervezni. Váró Jánosnálc felderült az.arca és kedvesen felejt: — Helyes a célirányvonalad, meguépnétuljiilc a: e’viársnkut. De hopp! Várjál csak te, Ádám. Nem lesz-e sűrű a népnevelőkkel tartott értekezlet. Mart másfél hónappal ezelőtt én magam adtam nékik irányvonal-szempontok t. Kicsit tanukodt'tk ezen, de alán mégis úgy hatirozt'd:, hogy szombaton megtartják a népnevelő értekezletet s minühétUm mrg- népnevelik« az élvtársaJcat. .•.Pergett a dob és Cina bácsi,, a kisbiró mezszecsí-ngű han­gon olvasta a népnevelő felelős utasítását. Mikor a szöveg végéhez ért, a még nagyobb hatás kedvéért hozzátettee »Magain is ott le­szek az értekezleten.« Hasznos volt, hogy Cina bácsi hozzátette véleményét, mert igen olvasott és tekintélyes embernek'- számit a faluban. A dobszót mindenki meghallotta a faluban. Szentkirályi Péter ládák el is hircsztelte mindjárt: »Fenyeg• tik a kommunistá­kat, Alsócscngclénél, meg Szegednél partraszálltak az. amerikaiak. Érzik a bajt.« Akadtak egynéhányon Köcsögfalván, különösen a templombajárá idősebb emberek közül, alzik elhiiték Szentkirályi hazugságát és este gyertyát gyújtottak I h 'snkban, annak fényénél küldték a fohászt: »Az amerikaiak Szegednél partot é t i:, jaj, jaj, csal: háború ne Ingyen. Vegyünk sót, gyufát, cuki t. vl népnevelők »értettek« a dobszóból, fis szombaton este ősz- sze is gyűltek vagy huszank- tten a pártházban. A gyiil/s igaz 8 órára volt kitűzve, de Szvecserák meg Váró 9 óra tájban/érkezett meg. Aztán Szvecserák mondott ünnepi megnyitót: — Kedves elvtársak, üdvözlöm magamat, Váró Jánost és megjelenteket. Amint már a debszó utján is oktatást adtam, azér' gyűltünk itten össze, - hogy együtt legyünk és további oktatásokat adjak én, meg Váró János elvtársam. Jó félóráig beszélt még Szvecserák Ádám, mindent felhozott, da a népnevelők feladatairól egyetlen szót sem szóit, helyette inkább arról beszélt, megengedlu t- tlen dolog az, hogy egy két dolgozó pa­raszt nem vigyáz a libájára és a falu háza előtt bepiszkít jóik a járdái. Mikor Szvecserák befejezte a beszédet, tapsolni,kezdett, nyil­ván azért, me.it mélyen meghatotta saját beszéde. Aztán Váró János emelkedett szólásra* ’• *. — Megadok én is pár főszempontot. Tényleg úgy van, ahogyan Szvecserálc elvtársam mondta. TÜrlietetlen dolog az, hogy a libáié a járdát piszk'.tjók. Főszempont: megnépneoclni a hbalulujdono- sokat arra, hogy libájukra vigyázzanak. A népre.-élők leplezzék le az ellenség mesterkedését, melly-l arra akarjójc majd rábírni a li­báik gazdáit, hogy ne zárjálc be udvarukba a Ubtkit. Különben eb­ben a fontos kérdésben én magam is megteszem a szükséges lé­péseket. IJgy óra hosszáig beszélt meg l ’űró ' János, de egy szót sem szólt a népnevelők igazi feladatáról, nem vizsgálta meg a né" nevelők végzett munkáját. IgaKun Mihály felszólalt' a beszi után és megpróbálta kiejienteni: »Itt miná/Unk nemigen ismerik a dolgozó parasztok a terv jelentőségét, meg azt sem, hogy mit je­lent az őszi munkák időben való elvégzése. Tahin ezeknek a jelen­tőségét kellene megismertetni velük helyi érvek, példák segítségé­vel.« Szvecserák a szavakra felpattant a helyéről és mérgesen kiál­totta: »Én meg a titkár elvtárs megmondtuk a főszempontokat, mindenki ahhoz tartsa magát. Különben is az őszi munka meg­kezdődött, megy az magától. A mi Útmutatásunk az legyen pa­rancs mindenki számára, mert aki nem hajtja végre, az általunk, megjelölt célirány vonalat, az ellenségünk.« így aztán nem mer-* lek szólni a népnevelők, pedig sok mondani valójuk lelt volna. * A köcsögfalvi történethez még hozzátartozik az is: a népnevelői értekezlet megtartása után három héttel Várót, mag Szvccserákot levúltctlód: tisztségükről, megállapítottál: róluk, hogy l.iskirályoslmd- tak, mindig hatást vadászó beszédeket tartottak, de valójában sem­mit. nem tettek a Párt, a nép igaz ügyéért, a népncvelőmunkh meg­javításáért, az ellenség hazugságainak leleplezéséért. (morvayój Megalakult a »Helyi Tanácsok Országos Választási Bizottsága A helyi tanácsok választásáról szóló rendelet értelmében szeptem­ber 15-én megalakult a Helyi Ta­nácsok Országos Választási Bi­zottsága. Ez a bizottság az egész ország terűétén őrködik a vftar­tások törvényszerűsége fölött, ha­tároz a > beadott panaszokról és közhírré teszi a választások or­szágos eredményét. Az Országos Választási Bizottságot a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa alakította meg. A bizott­ság elnöke: Kiss Károly elvtáre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alelnöko; elnökhelyettese Barcs Sándor, tagjai Dénes István elvtárs, Kristóf István elvtárs, Tóth Endre, Kende Zsiginond éa Balogh István. Az Országos Választási Bizott­ság pénteken délben a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elnöksé­gének helyiségében letette az esküt. As eskütételen megjelent Nagy Dániel, a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsának alelnöke és Szabó Piroska elvtársnő, az El­nöki Tanács titkára. A bizottság tagjai az esküt Nagy Dániel ke- zebo tették le.

Next

/
Thumbnails
Contents