Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-10 / 211. szám
6 VIHARSAROK NÉPE Már Kittsáné is tudja t A iszGS-ben élő asszonyok házát <A-kikte BÉKÉS MEGYE KARASZ PÁL elvtái s, rakodó munkás az orosházi Téth-maíomban. Karasz elvtárs az új norma bevezetése után minden igyekezetével azon volt, hogy teljesíteni tudja. Már az első héten túlteljesítette a normát, azíta pedig eg re eitník dmk a százalékai. A munkáját jól megszervezi, nagy figyelemmel dolgozik. így érti el, hogy a múlt héten 116 2 százalék volt a teljesítmény.:. PEREI MÁTÉ, a békéscsabai Vil’a- mosmüvtk kiváló villanyszerelője, a hálóz-tok s:erelisé- nél jól megszervezte munkáját. Perei elv- társ nagy figyelmet Indul áss MNDSsz Béke * kultármosgaíown 95 Az elmúlt téli ys tavaszi pezsgő fordít.ti ara, h gy a segéderővel j 11 összedolgozva, a munkafolyamatok /ökk iiSment sen tir- t njenek. Ilyen mű- y d n sík rölt niuiik.;- 1 id jót gazdaságosan kih. szr;á n:, mely k nyomán új norn áj t 112 5 s &iit éM> n teljesítette, d: ez az er dmfny csak irányadó a további jó munkájához. A szegény asszonyt még az ág is húzzál Sokat tudna erről he szólni Kiszely Pálné, hogy »mennyire igaz ez. Negyvenhatban, mikor egyedül maradt a kislányával, nem egy éjszakát virrasztóit át, hogy mi is lesz most velük. Három és félhold nem nagy terű-1 let, de bizony asszony kéznek egyedül sok megművelni. A szántáshoz, meg a vetéshez az egyik szomszédot fogadta meg. Negyedébe. A kapálást azt maga végezte el. Akadt dolog a három és félholdon. Kukoricával vetette be mindet, mert búza nem termelt meg rajta. így aztán, hogy a fejadagot is biztosítsa, nyáron elment róiszesaratónak, meg cséplőgéphez. Teljesült vágyam, gimnáziumba járhatok, ahová a múltban csak kiváltságosok gyermekei juthattak be. Kicsit féltem a gimnáziumtól, hiszen még tavaly is voltak nehézségek a középiskolákban a tanulás körül, hallottam falumbeli gimnazistáktól. Boldogan kellett tapasztalnom, hogy idén megszűntek özek a nehézségek. A diákotthoniján kitűnő ellátást kapunk. Tegnap is paprikáscsirke volt az ebédünk. Nem fenyeget a tankönyv- hiány réme sem, minden tankönyvünk megvan s a szegényebb tamilok. köztük ón is, tankönyvseTofáhb falisztjük a szülői Községünkben is megindult az új tanév. Hatalmas tömeg vett ■észt az ünnepségen, bizonyítva, hogy ma már a szülők valameny- ívien érdeklődnek az iránt, mi ■3, folyik az iskolában, hogyan nevelik ott -gyermekeiket. Nekünk, -.zülők számára nem közömbös az, hogy mivé válnak gyermekeink az iskola falai között. Állandóan figyelemmel kísérjük a tanítást, nehogy valamilyen befurakodó ©Hanság ott romboló munkát végezhessem s félre nevelje gyermekeinket. Férfinek is elég lett volna az a munka, amit végzett. Hajnali négy órától este sokszor tíz óráig kint hajladozott a kuricaföldön. És még így is alig- a% lelt annyira, hogy kelten éldegéljenek belőle. Épp, hogy az egész évi kenyeret tudta: előteremteni. Ruházkodni nem tudtak. Tényleg csak akkor vett egy-egy ruhát, mikor a régi már losirt róla. így ment ez egészen negyvenkilenc őszéig. Akkor alakult meg Tótkomlóson a termelőcsoport. Kiszelyné belépett, ügy gondolta, hogy könnyebb les». Nem is csalódott. Nem kellett már éjszakákon keresztül törnie a fegélyben részesültünk. Tudjuk, hogy ezt a Szovjetunió felszabadító hadseregének köszönhetjük első sorban. Hálánkat azzal kívánjuk leróni, hogy mindegyikőnk a legjobb eredményt orosz nyelvből érje el. De tudjuk, hogy az akadályokat a Part és bölcs vezére, Rákosi elvtárs hárította el előlünk. Ezért fogadjuk, hogy minden erőnket a tanulásra fordítjuk, hogy ha kikerülünk az iskolából, mint jól- kepzett értelmiségiek hasznos építőjévé váljunk a szocializmusnak. Pálvölgyi András, Orosháza. Táncsics gimnázium. munkaközösség munkáját De azért is figyeljük az iskolában folyó munkát, hogy segítségére siessünk a nevelőknek fáradságos munkájukban, saját munkánkkal xnóg eredményesebbé tegyük nevelésüket. Ezért indítjuk meg 17-ével a szülői munkaközösségben is a munkát, hogy a tavaly olyan jól bevált intézményt továbbfejlesztve támogassuk az iskola munkáját, biztosítsuk gyermekeink szocialista nevelését. Km pár Adolf né Csór vas, MNDSz. elkerüli a gond jét, hogy honnan is teremtse elő a pénzt a szántásra, vetésre, meg az adóra. A gépállomás traktora hasított barázdát a csoport földjén. Megszűnt a hajnaltól estig tartó robot is. Tavasszal, mikor megkezdődtek a munkák, reggel hétre jártak ki a csoport földjére. Este hatkor meg már otthon is voltak. Végezték a ház körül a munkát. Még olvasni, meg tanulni is volt ideje Iviszelynének. »Bizony össze se lehetne hasonlítani a régi élelem a mostanival« — szokta magyarázni Kiszelyné Kissánénak, akivel gyakran összekerül. Mind a ketten özvegy- asszonyok, így aztán igen hasonlított a sorsuk egymáshoz, addig, amíg Kiszelyné fel nem cseréit* az egyéni nyomorúságot a csoport- tagok gondtalanabb életével. — Megvan a mindennapi tej. Pirosodik is tőle a kicsilány arca. Főzelékfélét a csoport konyhakertjéből kapunk. Máskor augusztus e éjén még a cséplő mellett dolgoztam, hogy meglegyen az évi kenyér, most meg julius végén már a kamrában volt mind a kettőnk fejadagja. A félévi elszámolásnál szép pénzt kaptam én is a munkaegységek után, — magyarázza Kissánénak. Vettem a kislánynak is, magamnak is cipőt és ruhát. S még maradt is egy kis pénz előre nem látott kiadásokra. Jól tennéd ha te magad is belépnél a csoportba, meglátnád mennyivel könnyebb lenne neked is a sorod — igy fejezik he mindig a beszélgetést. Kissánó ilyenkor mindig sokáig gondolkozik Kiszelyné szavain. Hiszen tudja, nem a levegőbe beszél. Neki, már biztos az élete. Nyugodtan néz a tél elé, nem úgy, mint őj És ezeknek a töprengéseknek csak egy lehetett a vége: Kissánó iá jelentkezett a csoportba. * (-z, i.-~) kultúráiét után hatalma, visszaesés mutatkozott kultnmopoxtjaink életében. Csoportjainknak csak egy kis százaléka ismerte fel a kultúra jelentőségét, jött rá an a. hogy a kultúra nem öncél, hanem egyik igen erős fegyvere a szocializmusért vívott harcunknak. Különösen áll ez a falusi Imit úrcsoportjainkia, ahol nem egv községbon teljesen megszűnt a kultúráiét. Vizesfás, Szarvas, Békésszentaudrás, Tótkomlós, Battonya, Almást, anmrás, Uj- ezalonta, Na rykamarás, Szeghalom és még néhány községünk mondhatja el csupán, hogy kultúrcso- portjai a nyári időben is komoly munkát végeztek s működésüket beállították az aratás, hordás, csépiéi, termény tx;adás és a lei melöoso- port&k fejlesztése siketének biztosítására. De városi, üzemi kultúresoport- jaink között is kevés vau olyan, amolyik az elmúlt hónapokban jól dolgozott. Csupán a békéscsabai Barnevál, Hala aa DISz, Földmunkás énekkar, ÁMG alközpont és a gyulai DISz azok a kultúrcsopor- tok, amelyek rendszere on kivették a kultúlmunkából részüket, kijártak falujárásra s a kultúra fegyverével is ott voltak az új normák be vezetékénél. .Rendszertelen, ötletszerű volt kultúyesoportjaink munkája a - békéért vívott harcunk segítésében is. Most, amikor egyre szemérmetlenebb provokációkat hajt végre az» imperialista tábor, amikor fegyvertelen szovjet repülőgépet támadtak meg és lőttek le az amerikai repülők eszeveszett dühükben, amikor egyre dühödtebben támadja a béke híveinek táborát az imperialisták őrjöngő hada, akkor különösen fontos, hogy kuli úrcsorottjaink is munkájuk közénpontjábs a béketábor erősítését állítsák be. Ezért indított most az MNDSz országos Béke-kuli únnozgalmal, amelynek célja éppen az, hogy erősítse a béketábort, leleplezz© a ha, borús agresszorok aljas ágait, wknPr tnxa 'fegyverével harcoljon minden külső és belső ellenség ellen. Nem rövidlejáratú kampányról,van szó, hanem hosszú, kitartó kuJ- túrmunkáról, hiszen munkánkat nemcsak átmenetileg irányítja a béke megvédésének szent ügye. Ivullúrcsoi .ortjaink már a nyár folyamán clhaoyag^ltjjlv a, kjdliír* munkát. Most itt az alkalom, hogy kijavítsák el követett.-hí bájul at, fo* kozott, erővel, az eddiginél éokn kai nagyobb lendülettel kell nekifogni a kultúrmunkár.ak. Egyéb, len külíúrcsoportnak sem ív-a'.al kimaradni az MNDSz áltol indított Béke-kultúvmozgalomból, hanem a kultúra fegyverével ip harcolni kell a Szovjetunió vezette béke, tábor végső győzelméért. LEVELEZŐINK AZ ÚJ TINÉVRÚL ígérjük, minden erőnket a tanulásra ferdítjük ÁZSÁJEV: eídö- {őMMUéd Nem hiába nyerte el a Sztálin dijat »Távol Moszkvától« 'című regényével a fiatal szovjet iró, Azsájev. Regénye, amelyben a távoli olajvezeíéi :ek építésén dolgozó szovjet emberek hősi munkáját mutatja be, miként végeztek egy év alatt a három évre tervezett építkezéssel, valóban a kommunizmust épitő irodalom egyik kiemelkedő alkotása. Az alábbi részlet ebből a regényből való. Az építkezés főnöke, mérnökök 'ía munkások kíséretében óvatosan 'égighaladt a néhány méter széles basadók menten. A hasadékból kígyózó repedések ágaztak szerteszét. A mélyből ködfelhő gomedygott elő és elterült a jég felületén. — Lám, milyen hasznos dolpg <■» a robbantási Nőm kell külön rést vágni a jogon a vezetők lelakásához, kész a lék! — állapította meg a főmérnök. Umara Mahomet hazzálépott és megérintette a karját. — Beridze ©Ívtárs, eleget gyönyörködtünk már, gyors elkezdjük a hegesztést. Előző este Beridza megígérte Ümarának, hogy a robbantással gyidojüleg megkezdik a forrasztást, de nem tudtak kellő időben ahScésziteni a villanyhegesztő mn- aereket. Az első robbantással járó «endők teljesen lekötötték a mérnökök figyelmét, — Umara Maho- (iietről tökéletesen megfeledkeztek. yr Még felül kell vizsgálni a hegpsztő transzformátorait —mondotta Beridze. — Először mindent megfelelően előkészítünk, aztán megkezdjük a munkát. — Nos, jól van, legfeljebb n viilanyhageszté t majd később kezdjük ©1. De mi van a gázhegesztéssel? Azt sem lehet elkezdeni? — TTmara égett a munka vágy tói. — Karbid, szénsav, minden elő van készítve. — Késő van már barátom. Rögtön este lesz. Várnod kell holnapig. — Holnapig? — türelmetlenkedett ümara. — Hiszen már olyan régen várok. Hónapok óta nem volt hegesztőpisztoly a kezemben! A lelkem is megfagy, ha nem érzem a hegesztőláng melegét! Éjszaka nem alszom, állandóan a hegesztésen töprengek ... A mérnökök mosolyukat elfojtva hallgatták az izgatott hegesztőt. TTmara könyörgő pillantása egyikről a másikra siklott. — Bele kell egyeznie .Georg ij Davüdovics — szólalt meg Topol- jev, aki nem tudta- elviselni IJmara könyörgő tekintetét. — Ha egyszer megígérte, hogy ma kezdi a hegesztést, akkor nőm ‘ lőhet- visz- szat áncolni. — Nem bánom, hát kezdj hozzá Umara! — Köszönöm főnöki Hálásan köszönöm! Nem fogja megbánni — kiáltott fal boldogan a hegesztő és elrohant a part felé. A tisztáson, faállványokra helyezve, három egymáshoz illesztett karoséi csőszál feküdt. Az egyik csőszál mellett ott állott TTmara Mahomet légsüritéses hegesztő- készüléke. Brigádjának tagjai — Vjatkin, Umara segédje, örökké vidám fiatal óriás és még három munkás — türelmetlenül várták főnöküket. Umara már futás köztien vezényszavakat kiáltott. A betanult segédmunkások hosszá emelődaruk- kal egyengetni kezdték a két első csövet. A főnök gondosan megvizsgálta a már megtisztított csövek ragyogó széleit és átvette társától a hegesztő izzóját, amelyet két cső kötött össze a géppel. Umara a földön fekvő fémdobozban zsirbaágv azott érintkezéshez tartotta az égő szabályozható nyilast. ÉSleson vakító, kékes lángocska villant fel. Umara bekapcsolta az oxigént és a hatalmas erejű lángfolyam lövéshez hasonló, fülsiketítő dörrenéssel vágódott ki az égő nyílásán. Megreszket tette a dobhártyákat. Umara vad csatakiáltást hallatott, feldobta az égőt a magasba, majd ügyesen elkapta. Játszadozott a sistergő, lobogó lánggal. Hirtelen elkomolyodott, «Félre a tréfával, kezdődik a komoly munka.’) Balkezének könnyed mozdulatával beigazitotta a lángot, arca elé eresztette az álarcot, majd elvett© társától a vasrudat és nekilátott a forrasztásnak. A lángsugár alatt vörös folt jelent meg a fémen, amely hamarosan kifebéredett. TTmara a vasrudat a láng fölé tartotta és a megolvadt fém egy helyen betöltötte a két cső közötti űrt. Ezután TTmara. még két ilyen pontot csinált a forrasztási felület mentén, — ezzel mintegy összekötötte a csöveket. Ezután a forrasztó alulról felíe’é lassan végighaladt a forrasztó felület oldalán. Umara, miután egy negyedrészt befejezett. átlépte a csöveket és a másik oldalon folytatta a forrasztást. Már csak a forrasztási felület alsó és felső része maradt hátra. Umara csak szeműiéi intett mii- tereinek és azok máris forgatni kezdték a csöveket, A kész forrasztás alulra és felülre, a nem kész pedig jobbra .és halra került. — Lám, Vaszil i j Maxiinovics, megértük azt is, hogy itt az öbölben Umara Mahomet forgatásos módszerrel dolgozik, — szólalt meg Beridzo. — Az első forrasztás — mondta mogilletőclve az építkezés főnöke. —■ Ez a kezdet, . . Az éle3 fény megvilágította «z Umarát körül álló tömeget. Feszült figyelemmel kiférték az alacsony, zömök forrasztómester minden mozdulatát. A hú leg a csontéi! hatolt, teljesen átfagytak, de bTh ’s. liől az emberből meleg áradt feléjük. Mintha Umara magú :s éppen olyan tiszta ős fenyői lánggal égett volna, mint közében a szerszám. Umara most megfordult é< kény- uyeden fe’t-olta álmát. Vidám pillantást vetett Batmanovra, Berid- zére és továbbha'adt a csövek mentén. Ekkor eszébe jutott valami, — Yaszjlij Maxiinovics! — kiáltott hirtelen. — Az utolsó forrasztást is én fogom csinálni! ígérd meg. hogy én csinálom! — Rendi en van, sz-namat adom rá’ A munkások már előké.-zitették a következő csövet. A hegesztő egyro csak Batmánovot és Bér Idáét nézte és E.'ikntjelcnteen mosolygott-. Amikor a csövet ©di*- készítettek, ismét eltakarta fejét a védőúllarccal és hozzákezdett a második forrasztáshoz. ALexej villanvlámpával kezében gondosan átvizsgálta TTmara forrasztását. Csillogó tekintetét <í hegesztőre függesztve egy kézmozdulattal magához intette Biten», novot, Baridzét és a többieket. Körülfuttatta ujját a cső felületén, Alexej hangosan olvasott valamit: «Éljen a mi drága Moszkvánk! Dicsőség a hatalmas Sztálinnak! Győzünk! 1942 jai már,» Az forrasztás femjáie égetett, lánggal Írott betűkkel I -Tusira Mahomet hegesztő letette a kő- olajvezeték alapját.
