Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-09 / 210. szám
VIHARSAROK NÉPE S £auUá 'júnM a 4to>wfil <Ma£áMM4táUiÁl tanút A kapu alatt a nagy verseny- táblán, a kiváló eredményt elérők névsorába az elmúlt hét elejét! <ij, név került be: Laukó János 153.3 százalék. A Ruhagyárban az új normák bevezetése óta már számos ilyen kiváló eredményt elérő dolgozó van, akik a munkaidejük pontos beosztásával, munkamódszereik javításával tervüket jóval száz százalékon felül teljesítik. Fenn, az emeleten, a négyes gépteremben, a négyes szalagban dolgozik Laukó János. Figyelmesen hajol a gép fölé, minden igyekezettel azon van, hogy az eddig elért teljesítményét még magasabbra növelje: Küzdelem minden percért — Minden percet ki kell használni — mondja —, mert csakis így Indok elérni jobb eredményű Másfél hónapja dolgozom ilt a Ruhagyárban. Őszintén szólva, nagyon meg voltam lepődve, amikor olvastam a versenytáblán a nevemet és azt, hogy heti tervemet 153.3 százalékban teljesítettem. Persze, ezért dolgoztam és kimondhatatlanul örültem ennek. Mindjárt az jutott az eszembe, hogy nem hiába olvastam munkáin befejezése ultin órák- hosszat a Szovjetunió kiváló munkásainak munkamódszereit. Ezeket másnap a saját munkakörömbe • próbáltam átvinni és ez sikerült is. így értem el már az elmúlt héten 153.3 százalékot. Közben Laukó János keze villámgyorsan igazítja a tíí alá az anyagot. Az előtte dolgozó munka snő szintén ilyen gyorsan adogatja neki a kész zubbonyújja- feat. Vidáman, lenülettcl dolgoznak. Segítik egymást a dolgozók — Ahhoz, hogy én ezt a szép eredményt elértem, — mondja mosolyogva Laukó János — nagyban hozzájárul az előliem dolgozó szaíctársnők munkája. Velük közösen beszéltük meg az egyes munkafolyamatok egyszerűsítését, kicseréltük tapasztalatainkat és így értük el azl, hogy most az előttem dolgozó szak- lórsnő úgy hajtja össze és adja át nekem az ujjúkat, hogy azokból mindig az van felül, ami mikéin éppen kell. Ezelőtt össze volt keverve és jelentős időt vett igénybe az, hogy nekem ki kellett válögatni a szükséges újjal. Laukó János példája lelkesítse a Ruhagyár többi dolgozóit is, igyekezzenek úgy dolgozni, hogy munkájuk megjavuljon, emelkedjen termelékenységük, teljesítsék előírt tervüket 1 (Zs.) Ahogy a „cárnőt99 kapun kívül tettüh9 vidámabb, Jobb a munka! _ - Amikor Zbrázsné, a scarin';« végigvonult a munkatermen, 'cl volt rontva az egész napunk. Mert így lüvía . mindenki: »cárnő«. Jött, aztán elkezdte piszkálni a dolgozókat, hogy képtelenek voltunk nyugodtan, rendesen dolgozni! Tóth szaktársnő beszél így a gyulai' '.(Columbia harisnyakölő- üzpmben. Tóllf szaktársnő a javítóban dolgozik és pontosan ebben az üzemrészben fejtette ki a leggyalázatosabb aknamunkáját a jobboldali szociáldemokrata Zbrázsné. A dolgozók elmondják, hogy >zen addig, amíg Zbrázsné köztük volt, alig tudlak elérni 80 százalékos teljesítményt, a keresetük meg sehűgysem akart több lenni, mint héti 100 forint. — Azóta, ahogy kiebrudaltnk' innen az üzemből ezt az ellenséges ügynököt, a kapun kívül tettük a »cárnőt«, megváltozott a munkakedvünk, szinte felszabadultunk attól a nyomasztó érzéstől, amit Zbrázsné terjesztett köztünk. Az arcuk vidám. Segített a Párt, — érzik — segített eltávolítani az ellenséget! Tanuljunk egymástól te. Sokan túl is teljesítették. Szabó Petemé 128 százalékra teljesi- ielt és keresete is megnövekedétt: 153 forint 16 fillért keresett a legutóbbi héten. Kürti Istvánná 117, Tóth Júlia 117, Esete Mihály né 111 százaléknál tartanak. Példájuk lelkesíti a többieket is és az egész üzemrész átlaga emelkedik. Új mozikat avatnak megyénkben »A mozi a szovjet hatalom kezében hatalmas, felbecsülhetetlen erőt képvisel. Minthogy a film óriási lelki hatást tiul kifejteni a tömegekre, a film segít a munkásosztálynak és Pártjának abban, hogy a dolgozók tömegeit szocialista szellemben nevelje s hogy megszervezze a tömegeket a szó- cialmmisért folytatott harcra, emelje kultúrájukat és politikai barcképességüket« — mondotta Sztálin elvtárs. A szovjet filmművészet, és a szovjet filmipar megfogadta Sztálin elvtárs iitmulatú- *át. működését teljes mértékben a szocializmus szolgálatába állította s gondoskodóit arról, hogy minden falu, minden kolhoz rendelkezzék filmveÜtőgéppcl, eljusson a -szovjet filmművészet legjobb alkotása a legtávolabbi vidékeken lakó dolgozókhoz is. A szovjet példát követi a MOKÉP is, amikor sorra létesít községeinkbe« mozikat. Alig pár napja, hogy a lapok hirt adtak arról, hogy Magyarbolyban átadták rendeltetésének a századik keskcnyfilm vetítőgépet s most újabb eredmény röl számolhatunk be: megyénk két községében, Szabadkígyóson és Szcntetornyán ma avatják lel iinA termelési százalékok elindultak fölfelé a javítóban,, jfi. ,Az, új normákat I De nemcsak a javítóban, va- nníjdncm minden dolgozó teljesí-1 lamennyi üzemrészben javul a tette,* vagy erősen megközelítet- munkaviszony azóla, hogy kivágták a fekélyt, eltávolították az ellenség ügynökét. A standardban örömmel mesélik a dolgozók, hogy a Csete-hrigád 117 százalékra teljesítette az új normái és egy-egy brigádtag már 232 forintot keres egy héten! A kettli- zőben Futás Ferencné 103, Sc- beslyén Jánosáé 102 százalékot teljesítenek. Az orsózóban is javul a teljesítmény, emelkedik a termelékenység. Lezsán Ilona ifjúmunkás 102 százalékot teljesített és általában az ifik ebben az üzemrészben szépen dolgoznak. Fontos állomás volt a gyulai Columbia fejlődésének álján az, hogy leleplezték és eltávolították Zbrázsnét, aki a többi jobboldali szociáldemokrata társához híven a dolgozók ellen tört és ádáz ellensége népi demokráciánknak! A Párt segítő kezét, útmutatását érzik a Columbia dolgozói, tudják, hogy a Párt mindenben segíti őket. Szükséges, hogy soha, ezentúl egy pillanatra sem lanyhuljon el a forradalmi éberség az üzemben, mert minden becsületes, békéért harcoló dolgozónak kötelessége leleplezni az ellenség uszítását, az ellenség ügynökeit! Futiís Ferenc levelező, gyulai Columbia. nfipélycsen a/, uj heskcnyfilmve- lilő gépeket. Döntő jelentőségű e két mozi felavatása a községek életében,- újabb hatalmas lépést lettek előre a kulturális felemelkedés utján. A jövőben nem kell hossza kilométereket gyalogolniok a dolgozóknak, ha egy-egy jó filmet meg- akarnak nézni, hanem helyben megnézhetik a szovjet, magyar és a baráti népi demokratikus országok legjobb filmjeit. Újabb fegyver ez a két mozi a szocializmust építő falusi dolgozóink kezében, újabb fegyvere a béketábornak, De nemcsak politikailag és kulturális vonalon erősíti falusi dolgozóinkat a most felavatott két mozi. A bennük bemutatásra ke rülő mezőgazdasági szakfilmek,' ismeretterjesztő szovjet kisfilmek előre segítik dolgozó parasztságunkat a nagyüzemi gazdálkodás megismerésében, a soron következő feladatok még jobb megoldásában is. , Felbecsülhetetlen jelentőséggel bír a most felavatásra kerülő két mozi. Kormányzatunk minden áldozatot meghozott felállításukra, most dolgozó parasztságunkon a sör, hogy éljenek is a kormányunk nyújtotta lehetőséggel. Hazánkban a gyapotformelés iránti érdeklődés, amely a műit j* évben igen élénk volt, ebben az éviién valahogy ellanyhult. Ennek talán az lehet az oka, hogy a múlt év esős- időjárásának következtében a gyapot: termés jórásae liam tudott beérni, másodszor pedig az a hiba — és oz még ma is 'fennáll —, hogy nem vagyunk tisztában a kezelés, illetve a. művelési munkákkal. Én, mint a nagyszénási eSágváris termelőszövetkezet gyapottermelési felelően megmondom őszintén;, hogy mi is úgy kezdtünk a gyapot-termelési munkához, hogy vagy sikerül, vagy sem. Azt hiszem, sokan így voltunk ezzel és nem ford írottunk elegendő gondot és jó munkát a gyapotra. Meghallgattak, de nem akartuk átvenni a nagy szovjet! tudós, Micsurin- támlását, mégpedig azt: «Ne váriunk a természettől künyüradományt, hanem vegyük el tőle azt, amire szükségünk van.» Gyapotra pofiig igán nagy, szükségünk van. Elsősorban pádig azért, bogy hazai nyersanyaggal lássak el a mind jobban 'fejlődő textil ipa rankat a. hogy ruházatúnkat olcsóbbá tegyük. A minisztertanács határozata értelmében oz 1951-es gazdasági, évben fel kell emelni a gyapotvetéa területét. S nekünk, nagyüzemi termelést 'folytatóknak nem. lehet közömbös, hogy gyapot termésünk sikerül-e, vagy sem. Nálunk például a jövő éviién már 45 kát holdon termelünk, gyapotot és ennek kiesése igán komolyan hátráltatná termelésünket, ha ott jó- ormán semmi som. teremne. Ezért már most a talaielíífcészitési munkálatoknál azt javaslom, hogy «Tanuljunk egymástél» című rovatban, ujságep keresztül is, cseréljük ki az idei tapasztalatainkat a gyapotíer- me!ésnél, de a más növények teinieszlésénél is, hogy az előkészítő talajmunkákat már ezen tapasztalatok felhasználásával végezzük, Mi, a nagyszénás! «Ságyári»: termelőszövetkezet az idén csak 3 holdon termeltünk gyapotot. Talajunk köBcpkötött vályogtalaj, sik- fekvésű, jóerőben lévő. A vetést április 20-án végeztük 50 cm sortávolságban, lófogatú vető géppel. A talajt többszöri fogasul ássál jól elmunkáltuk. A kikelés azonban kissé hiányos volt, amit h vetőmag minősége okozott, de nagy Keresünk felvételre 1. Mérlegképes könyvelőt. 2. Evolut- könyvelőt. 3. Gyakorlott üzemgazdászt és üzemstatisztikust. 4. Bankgyakorlattal rendelkező pénzügyi szaktisztviselőt. 5. Anyagbeszerzésben jártas _ tisztviselőket. Életrajzokat, eddigi működés és gyakorlat leírásával a helyi BELSPED- kirendeltséghez, Békéscsaba, Antl- rássy-ut 77. sz. alá kérjük leadni. izerepa volt ebben az áprilisi íesős • időjástenak - is, mégpedig azért, , mert a föld. fehsáita uiog- jcsöropesedott. A kikelés után porhanyositat-* tűk a talajt s hat ízben végeztünk ezután kapálást. |A- növényt szélvédő növénnyel vetettük, mégis azt tapasztalt ik. hogy a növény igen érzékeny ti hideggel szemben, ezért elhatároztuk,. hogy a, következő évben mái-, sávosan termeljük, mégpedig úgy, hogy minden hold közé- szélvédőt ülhetünk. Tapasztalataink ezsrinf erre legjobban megtétel a oiroi jé» a fnaprsfargó: Amikor az első virágok megjelentek, a virágzó töveket" t -tojaz- tük. Ezt .a munkát a, nálunk kint járt Gyapottermoltető NV kiküldötte nem hely-osalte. Mi mégis megcsináltuk és most megállapítjuk, hogy helyes volt a tetejezás. mert földterületünkön egyetlen- egy olyan tövet sem találtunk, mely az első gubákat elrúgta, volna. a virágzás is sokkal gyorsabb léit •Megjegyzem azonban itt, hogy Csak- a virágzó töveket tetejeztük 3e. Kaccsozást négy Írben végeztünk, amikor is a meddő in« (iákat, a gubíktsl kinövő indákat távolitotíuk el, nteiyek megakadályozzák a gubók fejlődését. A negyedik kaccso- zásnál pedig, amely augusztus 15-én volt, eltávolítottunk minden virágot is s csak a megkötött gubák maradtak meg. Egy területet kísérletképpen nem 'lsaeesoztunk le. Nem talt el egy hót sem, a lékacosozott területen az első gubók kinyúltak s azóta is állandóan érik. A kísérleti par- épllán"az érés egyáltalán nem kezdődött meg, igy azt is nyomban lekaete'iztnk, do az érés eokkul későbbi. Megfigyeléseink, az eddigi munkák, elvégzésével még nem. fejeződtek he. A IKitakarítás még folyik és későbbi tapasztalatainkról- » termény begyűjtése után íeltétte- niil beszámolónk. Mi, nagyszénásaik kérjük a gyapottermelésse', foglalkozó összes tarmelőszövetke- zeti csoportokat, elsősorban az állami gazdaságokat, hogy eddigi megfigyeléseiket a «Tanuljunk egymástól» című rovatban tegyék közzé, hogy azokat mi ugyanúgy, mint a termelőszövetkezetek, illetve csoportok, felhasználhassák. id. Runstár János gyapobtermelési felelős. Rendelet a cukorrépa szedéséről, fejeléséről és szállításáról Országszerte megkezdődött a cukorrépa szedés. A cukorgyárak» zavartalan munkája biztosítása érdekében a földművelésügyi miniszter legújabb reudelete előírja, hogy amennyiben ezt a cukorgyárak ütemterve szükségessé leszi, a megyei tanács végrehaj- tóbizotlsága köteles a cukorrépa kiszedésére megállapított határidőt 1950 november 15-ig meghosszabbítani. A rendelet intézkedik a szállításról is: előírja, hogy a termelő a kiszedett cukorrépái. a szántóföldről közvetlenül a kijelölt átvevőhelyre szállása. A cukorrépát más helyre (házhoz, tanyára stb.) átmenetileg sem szabad szállítani. Népgazdasági szempontból igen fontos, hogy a cukorrépát maradéktalanul felhasználjuk úgy, hogy abból semmi se vesszen kárba, Ezért a rendelet előírja, hogy a földtől megtisztított cukorrépa fejelését (koronázását) fokozott gonddal úgy kell végezni, hogy a répafejet, vagyis a répának a földből kinőtt ítészét a levélrügyek alatt egyenes vágással kell leszólni. A répából a levél koronán, illetőleg a répafej zöld ítészén alul semmit sem szabad levágni. A rendelet megszegése vagy kijátszása hat hónapig terjedhető elzárással és a cukorrépa elkobzásával büntetendő. Dobi István beszédet mond ma a rádióban az őszi munkákkal kapcsolata* feladatokról Dobi István, a miniszter tanú «f elnöke szepteniber 9-én, szombaton délután 7 órai kezdettel b Kossuth-rádióban beszédet mond a dolgozó parasztság ■frludűtairól sz őszi mezőgazda;-ági munkálatokkal kapcsolatban.
