Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

6 VIHARSAROK NÉPE MSzT csoportjaink a felemelkedés útján A Magyar Szovjet Társaság fel­adata, hogy elmélyítse a magyar dolgozókban a felszabad! tőmk iránti szereidet, szorosabbra fűzze a két nép közötti barátságot, a szovjet dolgozók gazdag tapasztalatainak is­mertetésével eredményesebbé tegye a magyar dolgozók munkáját, biz­tosítsi tervgazdálkodásunk sikerét. A múltban nem töltötte be ezt a hivatását az MSzT sem országos viszonylatban, sem megyénkben. Az elmúlt évben azonban változás ál­lott be, kill",nősen amióta, a Párt rámutatott az MSzT hibáira. Megyénkben is tapasztalható ez a változás. Egyre inkább betöltik az MSzT helyi csoportok felada­tukat, komoly tényezőivé válnak a hét nép közötti barátság elmélyíté­sének. Különösen javulást mutat az elmúlt negyedév munkája, dacára annak, hogy erre az időszakra esik a legnagyobb dologidő. MSzT csoportjaink derekasan ki­vették részüket a soronkövetkező feladatok megoldására való moz­gósítással _ a Párt irányításával, népnevelő munhát végestek az aratás, csépién, hordás és ter­ménybe adási munkák időelőtti be­fejezésére és a tszcs-k fejlesztésé­nek sikere érdekében s munkájuk közben ismertették a szovjet mun­kamódszereket, a szovjet kolhozok életét. Különösen kitűntek a jó fél­világosító munkában Gádoros, Szarvas. Elek, Sgrkadkeresztúr, Gyulavári MSzT csoportjai s nem egy helyen, mint Gádoroson, Új­kígyóson, Gyulán és Békéscsabán, arató- és cséplőbrigádokat is szer­veztek az MSzT tagolc. Az üzemi MSzT csoportok us új normák bevezetésénél feladatok megoldásának sara állították be. Számos kultűrelőutlást rendeztek a megye különböző helyein a tér■ biztosífá- MSzT csoportjainak kultúrgdrdái vették ki ebből részüket. Ab MSzT csoportok egyre jobb működésének eredménye az, hogy az elmúlt három hónapban hat új MSzT csoport alakult s havonként ménybetalearítás sikerének biztosi- 1500 új tag lépett be megyénk fására és a t.szcs-k fejlesztése érdé- Területén az MSzT-be. Az elért kében. Különösen a békéscsabai, eredmények azonban nem kelthet orosházi, szarvasi, végegyházi, fű- vek önelégültséget az MSzT szer- tesgyarmati és a gyulai Columbia rezetekben. Tovább kell javítani a munkát, különösen azokon a helyeken,ahol lyek az eddiginél sokkal hatha- eddig lemaradás mutatkozik, mint tósabb támogatást biztosítanak majd Körösladányban, Dobozon, Dévává- a helyi csoportoknak. A járási ta­nyán. Az eddiginél sokkal foko- kárságok felállítása biztosít ja.hogy Zíittabb mértékben kell követni a a tapasztalható javulás még foko- Párt iránymutatását, kérni a helyi zódjék a helyi csoportoknál s azok pártszervezetek segítségét. maradéktalanul betölthessék fel­DÖntő jelentőségű, hogy a kö- adatukat: egyre mélyebbé váljék a zeljövőben felállítják megyénkben is magyar nép szeretete a szovjet dol- a járási MSzT titkárságokat, ame- gozók iránt. IP) Az egyetemisták jó munkát végeztek Mezőhegyesen Egyetemeinken ma már nagy­végeztek jó fel világ ősi tó munkát az üzemi pártszervezetek irányításával s személyes példamutatással bizo­nyították le, hogy az új normákat m munka jobb megszervezésével, ésiszerüsílésekkel túl is lehet tel­jesíteni. Különösen jó munkát vég­zett a gyulai Columbia MSzT üzemi szervezete, élén a csoport titkárá­val, Futás Ferenccel. A Szovjetunió ismertetése terén is jó munkát végeztek az MSzT csoportjaink. Tíz különböző kiállítási anyaggal járják sorra megyénk községeit, amelyek a Fagy Októberi Forra­dalmat, a szovjet mező gazdaságot, a szovjet emberek életit és a szovjet kultúrális életet mutatják be. A kiállításokat az elmúlt negyedév­ben közel 50 ezer ember nézte mea. A Szovjetunió megismerését szolgálták a számos helyett rend­szeresen hetenként megtartott klub­napok is, valamint a központi elő­adókkal megrendezett nagyabb elő­adások. A Szovjetunió, a szovjet nép iránti szeretet elmélyítését szol­gálták a különböző helyeken meg­rendezett, diapozitív vetítésselösz- szekötött előadások is. valamint a megye hat helyén működő olvasó­mozgatom. De igen eredményesek voltak a megrendezett részben az üzemi munkások és dolgozó parasztok gyermekei ta­nulnak. Ezek az egyetemisták nem a régi dzsentri fickókhoz hasonlí­tanak. Nem ismeretlen előttük a mezőgazdasági munka sem. Ezt mutatja annak a 120 egyetemis­tának a példája is, akik Mezőhe­gyesre jöttek le egyhónapos gya­korlati idejük letöltésére. Tulnyo- mórészük az Agránegyetern mező- gazdasági, illetve állatorvosi karán tanul. Gyakorlati idejük alatt a gazdaságban folyó összes munká­latokból kivették részüket és nem kis eredménnyel. Dolgozlak a cséplésnél, a maglucemagyüj lés­ben, az állattenyésztési munkák­ban, trágyázásnál, répakapálásnál, silózásnál. Bárány István elsőéves mezőgazdasági egyetemi hallgató például a mag-lucerna kézi gyűj­tésénél 3oo százalékot ért el, de hasonló jó eredményeket éltek el a lobbi egyetemisták is. De nemcsak a termelő, hanem a rjeveIőmunkából is kivették ré­szüket. A Rákosi-per olvasásában a DISz-szel karöltve vesznek részt s mind szélesebb rétegét vonják be az ifjúságnak a Rákosi-per olvasásába. Kijártak agitálni is- Az Alkotmány ünnepének tiszte­letére kulturestet rendeztek. Meg kell említeni, hogy az ön­tudatos egyetemista hallgatók mel­lett akadnak olyanok, akik fele­lőtlenek, hanyagok és a régi egye­temisták módján viselkedtek a dol­gozókkal szemben. Ezeket cl is távolították a többi egyetemisták soraiból. Kultúráiét a szovjet üzemekben A kievi »Bolsevik«-gyár könyvtárának sokezernyi kötete állandóan kézről-kézie jár. A köny vtárosok segítenek a dolgozóknak á könyvek kiválasztásában, így7 aztán mindenki azt a könyvet olvassa, amely ér­deklődési körének, tanulmányainak, munkájának elősegítésében legjob­ban megfelel. A »Bol --évik«-gyár dolgozói között sokan vannak, akik szívesen foglalkoznak képzőművészettel. Néhányon egészen kiváló tehetséget árulnak el a festészetben, vagy a szobrászatban. Ezeknek a dolgozók­nak a művészi továbbképzéséről gondoskodik a gvái'í fűd túr-otthon, ahol a legkiválóbb kievi mesterek vezetése mellett midtanfo­lyamokat tartanak. 'J^lodaUmic, peéletei ídgyml, o (daimtóttkuUúut&e tolat köbé _ . . avultuk fel Augusztus 20-ait . _______________I községünk­ben az új, korszerű kultúr­házat. — Csakhogy azt is megérhet- tük, hogy Gádorosnak is lett kultűrháza, — hálálkodott Szűcs András középparaszt. — Bizony, a múltban ilyenről álmodni sem mertünk. Hargittai József középparaszt meg a következőket mondta: — Végre van egy olyan otthon, amely mindnyájunk fejlődését szolgálja, ahol mindenről felvi­lágosítanak minket, amiről a régi úri Magyarorszújgon hallgattak előttünk. Most a mi számunkra is megnyílik a ludás kapuja. községünk a dolgozók ellenségei. »Züllesz- lik, erkölcstelenségre nevelik az ifjúságot ott a kocsmában« — suttogták a szülők fülébe. Kü­lönösen a helyi katolikus pap terjesztette ezt mindenfelé. És mikor még ezzel sem sikerült k ült ú r előadd saitika t megakadá­lyozni, különböző vallásos össze­jöveteleket tettek előadásaink idő­pontjára. között jaira megfelelő épület megvásár­lására. Az így begyűlt tekinté­lyes összeget azután kormányunk egészítette ki s sietett segítsé­günkre a berendezési tárgyak juttatásával is. ~ * a nyári Amint túljutottunk mun­llyen körülmények egyre Régi vágya volt dolgozói­nak a kultúrotthon. A felsza­filmankétok is, amelyeken■ nagyszámú nézőkö­zönség a legjobb szovjet filmeket nézte meg s beszélte ál annak ta­nulságait. Az MSzT csoportok bekapcsolód­tak a kultúrházépítési mozgalomba is. A felvilágosító munka során ismertetlek a szovjet kuli úrot tho­nok életét, a kultúra jelentőségét, de — mint a gádorosiak is — résztvettek a társadalmi munkában is. Lelkes munkájukkal biztosítot­ták, hogy felépüljön a község kai- túrotthona. Az MSzT kultúrcsoportok is munkájukat a Szovjetunió népsze­rűsítésére és a soron követicező badulás után igyekeztünk a kul­túrát is sajátunkká lenni. Egy­más után alakultak meg a Párt és a tömegszervezetek kultúrcso- portjai. Munkájukat azonban nagyban akadályozta a megfele­lő helyiség hiánya. Egy részük a DÉFOSz kicsiny, előadásokra egyáltalán nem megfelelő helyi­ségében jöttek össze, másrészük meg a Molnár-féle kocsmában tartót luk próbáikat és előadásai­kat. Magának a teremnek a meg­szerzése is számtalanszor súrló­dást okozott az egyes kultúrcso­portok között, amelyet a kleri­kális és kulákreakció igyekezett még szítani is. De másként is megindíloUák kullúrmunkánk ellen a támadást iiágosabbá vált minden dolgozó elölt, hogy szükség van egy min­den követelményeknek megfele­lő, korszerű kullúrolllionra, olyanra, mint amilyen a Szov- jetúnió minden falujában van. Pártszervezetünk a népnevelőkön keresztül már a nyár elején meg­indította erre vonatkozó felvilá­gosító munkáját, s a kezdemé­nyezés nagy visszhangra talált községünk dolgozói között. Nép­nevelőinken kérésziül ‘tudatosí­tottuk, ha a betakarítási mun­kákban jó eredményt érünk el, Alkotmányunkat kultúrházava- t ássál ünnepelheti ük. Dolgozó parasztságunknak ez új erőt adott a versenyben s az elsők között fejeztük be a ter­ménybetakarítási munkákat. De nemcsak a betakarítási munkák időelőtti befejezésével, termény­beadási kötelezettségük túltelje­sítésével akarták községünk dol­gozói biztosítani a kultúrotthon létesítéséi, hanem társadalmi gyűjtést is indítottak a Párt kez­deményezésére a kullúrliáz cél­kák dandárján, elkezdődött a lá­zas munka, hogy augusztus 20-ra valóban elkészüljön a kullúr- ház. A kommunisták példamuta­tása nyomán sorra jelentkeztek az átalakítási munkák elvégzé­sére a MSzT, DISz, MNDSz, DÉFOSz tagjai s derekasan ki­vették részüket a társadalmi mun­kából, amelynek eredmény éké p~ pen augusztus 20-ra elkészült kul túrót Ikonunk, hajlékhoz ju­tott Gádoroson is a kultúra. Van már községünknek kul- túrotthona, amelyben rendes be­épített színpad és megfelelő né­zőtér áll a színjálszócsoporlok rendelkezésére, van könyvtárunk, rádiónk, olvasótermünk, amely­ben újságokat elvasliaínak dol­gozóink, sakkunk, asztalitenisz felszerelésünk, ahol fiatalok, idősek szórakozhatnak munká­juk után. Feladatunk első részét tehát jól oldottuk meg. felavatása csoportjainkat is sikeresen moz- gósítoltuk a termelőcsoportok fejlesztésének segítésére. Elmond­hatjuk minden dicsekvés nél­kül, hogy már vannak eredmé­nyeink. Nagy Pál kisparaszti' dául éppen a kultúrműsor ha­tására kezdett el foglalkozni 1 csoportba lépés gondolatával, nein állhatunk meg a kezdeti eredményeknél, sok még a ten­nivalónk. A dolgozóknak a kul- túrotthonok felé való fordulá­sát tovább kell fokoznunk. Ugyanakkor az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kelt kultúr- csopor íjaink munkáját ágiik ciőnk alátámasztására, az clőt- tünk álló feladatok .megoldására felhasználnunk. Vissza kell ver­nünk az ellenségnek az új kul­túrotthon ellen intézett támadá­sait. Jól látja a klerikális és ku­lákreakció, hogy a kultúrotthon újabb fegyver dolgozóink jkezó- ben, hogy az otthon felállításá­val jnég inkább ki tudjuk venni a dolgozókat befolyásuk alól.- Ezért intéztek elkeseredett táma­dást öltene, de éppen ezért kell nekünk ezeket a támadásokat visszavernünk. Nehéz A kultúrotthon lilán meg­kezdődött a kai túrélet közsé­günkben. Esténként összejönnek dolgozóink: ki- és középparasz- lok, néphez lni értelmiségiek új­ságot olvasni. Az MSzT kultúr- esoporlja is megkezdte próbáit a színházteremben. Más kultúr­az előttünk, álló fék _______adat, de ennek meg­oldásában sem vagyunk egyedül* mellettünk a Párt és rendelkezé­sünkre áll a Szovjetünk) gazdas» tapasztalata. Ezeknek felhaszná­lásával akarjuk berendezni kultűrolthonunkat, akarunk éle­tet vinni falai közé, akar­juk eredményesen használni a kultúra fegyverét a szocializ­musért vívott harcunkban. Y us'as* János Gádoros

Next

/
Thumbnails
Contents