Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
VIHARSAROK NÉPE 3- Huszonnégy nyerő és ezrek, akiknek csak ezután sorsolják ki kötvényét Együtt örül Dévaványa as ötéves terv eddigi eredményeinek gozó nyert munkát és megélhetést a nemrég üzembe indított téglagyárban, ahol néhány évvel ezelőtt csak 20—2Ő ember dolgozott. Abban a gyárban, amit Schwans György fasiszta mérnök tönkretett, az ötéves terv építette újjá A vásárteret körül kerítették. Tizenötezer forintot költöttek rá. A községben járdák építésére negyvenezer forintot irányoztak elő. Ugyancsak negyevenezer forintba került a kutak tisztítása. Ebben nyerésével megtanulták értékelni a Párt szavát községházát Halmagy, jegyzői lamég azok is, akik most egy éve ingadozva adták kölcsön forintjaikat- Pedig látták számtalan példából, hogy a Párt minden ígérete valóra válik. így épült fel tavaly Dévaványán tiz családi hás, igy jutott hozzá tavaly decemberben tiszta, egészséges, új szociális otthonhoz 25 idős ember s kap új Már villanyfény világítja írói* Jánoséit szobáját is FöLD'íC VESSZŐ VETKEZETI DOLGOZÓK! Gombos István gyulai srrtésfelelős, Gyurkó János körösla- tlányi scrlésfelelős :!0 mázsa kukoricára kikötlek szállítási szerződést. Kövessétek példájukat! NAGYSZÉNÁS! GÉPÁLLOMÁS!-----------------------------s------------V ersenyre hívtátok a megye, illelve az ország valamennyi gépállomásál és ti mégis hátul kullogtok tervétek teljesítésiben. Eddi}{ őszi terveteknek esak 21 százalékig lettetek elegei. Kövessétek a kondorosiak példáját! GYULA ÉS OROSHÁZA VÁROSI TANÁCSAI Az őszi munkák állásában a betakarítás, szántás-vetés elvégzéséről be i jelentésieket többszöri í'gyelmez'etís ellenére sem kiildléiek el a Megyei Tanács mezőgazdasági usz ályára. Sürgősen pá'.oljílok a mulasztást, ne hátráltassátok az ott dolgozók munkájúi! Nemesített veíőmagol vessünk! A tervkölcsön sorsolása idején futótűzként terjedt a liir Dévaványán : Kihúzták Kőszegi András kötvényét. Fejes Kálmán 1200 forintot nyert regyedkötv-énnyol. Csatári I teán 1000 forin'ot, Va as Imre 110 forintot. Es röpködtek a különböző nevek és számok. A faluban tetőfokra hágott az izgalom. Alig várták az újságot. Folyt a böngészés minden házban, ha- sonlitgatták össze a kötvényszámokat. Az első nap öt ember arcán je'ent mag a boldog öröm, másnap tizenkettőnek volt szerencséje. D nyertesek száma negyedik nap 24-re szaporodott A kételkedők kérdésekkel árasztották el a nyerőket. — Igaz? — szólították meg Fejes Kálmánt, Csatári Istvánt. — Igaz hát! — felelték boldogan. — Maga is nyert? — szögezték Doki a kérdést Böröczki Józsefnek, a gépállomás vezetőjének. *— Nyertein! — Oszt’ mennyit? — Sokat... ! Ezreket és milliókat. — Ne bolondozzon, hiszen olyan nyeremény nincs isi — Ejh, dehogy nincs — felelte ragyogó arccal Böröczki József. — «kinézzenek! — mutatott lelkesen az újonnan épült gépállomás felé. — Ezt nyertem 2 millió forint értékben. Meg új bekötő köves- utat. Ez az • enyém, a falué és az egész országéi mindenkié, aki most egy éve tervkölcsönt jegyzett. Csak úgy, mint az a 19 új gép, ami ebben az évben érkezett a gépállomásra. Könnyebb és szebb len az élet Ösztönzőbb a munka.. Kérdezzétek meg a traktoristákat, Kurucz Jánost meg Farmosi Lajost, akiknek az ötéves terv lehetővé tette, hogy hetenként 3—400 forintot keressenek. Mindezek a most egy éve kölcsönadott forintoknak a sokszoros kamatjai. Lassan egy hete annak, amikor az ötéves tervkölcsön első nyereményeit kihúzták. De a nagy 'seményt nem lehet könnyen elfelejteni. A dévaványaiak most is a nyereményekről beszélnek. Senki sem tudja elhitetni velük, hogy a községükben csak huszonnégyen nyertek az ötéves terv első évében. Sokan nyertek, minden dolgozó. Ezt látják bármerre vezet Duvanov elvtárs szovjet sztahanovista égetőmódszerével az eddigi téglaégetós termelését majdnem kétszeresére emelte a fajlagos szénfogyasztás csökkentésével. Az új téglarakás és égetés a kemencékben a következőképpen történik : A 'á akut dilit/a rakják, p? eddigitől eltérően minden falat (stck- lenoe, kalitka) rakási módszerrel rakják. A kemence hosszirányban fekvő téglákat «egymástól 7—8 cm távolságra helyezik el olyan formán, hogy a hosszirányban a téglák végei egyvonalba kerüljenek. A téglák közötti nyílásokon a levegőáramlás akadálytalanul történik. A tüzelőfalakat úgy kell kiképezni, hogy minél arányosabban szóródjon szét az égető tér egész keresztmetszetében. A tüzelőfalakon a hosszirányban eső téglákat, azaz szórókat párosával rakják ágy, hogy a páros tégla közötti távoléiig 12—13 cm legyen. Egymás föló kell elhelyezni, hogy minden Összenéztek Gyulán az a boka ló csoport tagjait s szemükben egy új élet, egy új jövő reménysége csillogott. Ősz volt. 1948 ősze... Ismét ősz van. 1950. Két év mindössze ami eltelt, amióta oly bizonytalanul rálépték az új útra. Nehezen indultak; a Párt mindenben segítette őket, így könnyebb lett a helyzetük, fis ők kelten boldogan gondol- naik mo^t arra a zivataros őszi estére, amikor ők is az új életet választották. Együtt ülnek most is, az eső épp ügy kopogtatja az ablakot és mégis mintha minden egész más volna. Hogy is volt csak? Tizeuketten igyekeztek bebizonyítani, hogy mennyivel helyesebb a szövetkezeti társasgazdálkodás, mint az egyéni fcispareella. A Párt, a kormány segítette őket. Jó- szágtörzset kapott a csoport, traktor szántja a főidet, időben tudnak elvégezni minden munkát. Látták a dUlőbeliek is, hogy a Párt minden szavára építeni lehet, mint a kősziklád páros tégla az alatta lévő hézag fölé kerüljön, ezáltal a rádobott szén az égetőtérben egyenlő arányban osztódik szét. így az égés egyenletesebb és gyorsabb. Az új módszerrel a tűz előrehaladása 12 óra alatt 12 sor, azaz 9.00 méter az eddigi 4.5 méterrel szemben. A régi rakású módszerrel egy kőibe 120 ezer tégla ment be, mig az új módszerrel csak 96 ezer, azonban az új módszerrel 24 óra alatt 24 ezer téglát égetnek ki a régi 15 ezerrel szemben. Ez heti 100 ezer tégla termelését jelenti a régi 105 ezer heti teljesítéssel szemben. D iivánov szovjet sztahanovista munkamódszerének bevezetése bebizonyította, hogy többet lehet termelni az új módszerekkel, mint a régivel. Duvánov elvtárs módszere a téglaiparban új utat mutat az égető dolgozóknak és serkentse őket arra, hogy a munka magasabb technikáját vezessék be megyénk téglagyáraiban is. az évbon kijavították a Vágóhidak a javítása nyolcezer forintba került. Nem rég épült fel az ötemeletes rizshántoló, ami most, 25 «ín indul meg napi öt Vagon teljesítéssel. Ez nem kevesebb, mint 240 ezer forintba került. Ezeket nyerték a dévaványaiak és ezek birtokában verik vissza az ellenség minden támadását, amely fejlődésük és felemelkedésük ellen irányul. Az ötéves terv első évének kassal, ahova 210 ezer forint értékű anyagot hordanak, így épült fel 18 ezer forintos költséggel a temetőben a ravatalozó és a csőszház. És igy gazdagodik minden évben Dévaványa óa igy válik egyre boldogabbá és könnyebbé a község minden dolgozójának • az élete. (Kukk) szeriben negyvenen lettek. Jöü áz aratás, ami meghozta az eredményt, 11-30 mázsás búzatermésük lett. Azután jött az osztozkodás- Közel 3000 forintot kaptak ők is, új ruha, új cipő került az asszonyra is. Az ember két öltöző új ruhát vásárolt magának és kerékpárt. Sokat beszéltek ezekről azoknak, akik még egyénileg gazdálkodtak. De nemcsak ők beszéltek, beszélt a határban a pöfögő traktor, amely a csoport földjének felét már felszántotta. Már az ősziek vetéséi is megkezdték. Az eredmények győzték meg a dolgozókat, azok az eredmények, amit a csoport a Párt segítségével elért s Im a már 72 dolgozó paraszt mondhatja magáénak a 460 hold f&ldet a gyulai Népköztársaság tszcs- ben. Ezeket juttatta eszükbe az őszi eső, ahogy az asztalra hajolva fürkésznek egy hosszú számsorozatot. — 0932 Ez a mi számunk — mutatja az asszony — 300 forintot nyertünk. Pedig nem is azért jegyeztünk. — Az ember csak nézi a lelkesen beszélő asszonyt, aki kél évvel ezelőtt éppúgy mint ő, csak panaszkodott. Ma már az asztalon könyv s eltűnt a sok rongyos ruha is. — Ez a tény, ez a valóság. A terv rólunk sem feledkezik meg, ezt bizonyítják a csoportnál leásol t villanyoszlopok, az iskolák, a kíilturház és az egész csoport eddigi eredménye. Ami megváltozott, ami jobbá tette életünket, mind. mind a terv hozta. — És ezt is. .. szólal meg az asszony. A villany fénye bevilágítja a szobát, ők nézik a kisorsolt számot, a villanyt, az új ruhát, ami egy, mert mind az ötéves tervben létesült abból az összegyűlt összegből, mely az ő ötszáz forintjukkal is szaporodott. Örömmel beszél most eri-ől Gőg János és felesége a gyulai Népköz társaság tszcs-ben. De valamennyien együtt örülnek a nyereményeknek, melyeket az ötéves terv első éve hozoll mind a hetvenkét családnak. A növénylermeszlés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat kimondja, hogy termelésünk fokozása, termésátlagaink növelése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg dolgozó parasztok csere ú ján biztosított, ne-' niesíietl és tiszta vetőmagot használjanak. A termelés során 4—5 év előliével a mag már nem alkalmas lovábblermesztésre, mert idegén magvakkal keveredik, a betegségektől fertőződik, minősége és termőképessége leromlik. A minőségi növénytermesztés alapja teliát a nemesített vetőmag. A nemesített vetőmag használata több és biztosabb termést biztosít és így több kenyeret jelent. Ezévi termi «eredményeink is bebizoayí otlák, hogy ott, ahol a dolgoz«) parasztok ne- mesílell vetőmagot vetettek, kai. holdanként 2—2.3 mázsa gabonával többet arattak. A nemesített vetőmagot a minőségi vetőmagakció keretében, csere úlján lehet beszerezni. A vetőmagcserét a földműves« z.ii vetkezetek, illelve az állami gyiij lőszer vek bonyolítják le. Ma inár elegendő minőségi vetőmag áll rendelkezésre. Ezt dolgozó parasztságunk a földműves- szövelkezeteklől eserétennény ellenében azonnal megkaphatja. Kormányzatunk gondoskodott arról, hogy a vetőmag késedelem nélkül megérkezzék oda, ahol arra szükség van. Nemfor- cfullial elő, hogy vetőmag későn való érkezése akadályozza a vetési határidők betartását. A dolgozó parasztság érdeke, tie ezen túlmenően a népgazdaság iránti kötclességo is, hogy a jövőévi termést minél nagyobb területen nemesedi velőmag elvetésével bizlosítsa. Nemesített vetőmag kizárólag csak a minőségi akció hereiében sic rézbe lő he. Egymás közölti csere útján nem lehet nemesített vetőmaghoz jutni. A cserének az is előnye, hágj’ iQtiszlított vetőmagot kap az igénylő. A velőmagot tehát esak csávázni kell. A cséré lehetőségei ad arra hogy akinek idegen gazdasági maggal, rozzsal, vagy árpával kevert a terménye, liszla vetőmaghoz juthasson. A nemesített vetőmaghasználat nagyobb termést, a nagyobb termés löbb jövedelmet, a több jövedelem emelkedő életszínvonalat jelent. A sajátmaga érdekében cselekszik az a dolgozó paraszt, aki jelentkezik a földmö- vesszövetkezetben a minőségi vetőmagcsere akcióra. A kidák nem kap nemesített vetőmagot, éppen ezért megpróbálja lebeszélni a dolgozó parasztokul a velő »tagcseréről. A kulák tudja, hogy a nemesített vetőmagnak milyen jelentősége van a nagyobb terméseredmény elérésében és így azon lesz, hogy a dolgozó parasztot is lebeszélés útján, különböző mesterkedések alkalmazásával megkárosítsa azzal, hogy ne vegye igénybe a nemesített vetőmagot és így kisebb legyen a dolgozó paraszt termése, ezen keresztül a jövedelme is. Ezért a kulák mesterkedéseit leplezzük le, bármilyen formában jelentkeznek is azok. Minden szem időben elvetett minőségi vetőmag öléves tervünk második bő aratását készíti elő és nagyban hozzájárul a dolgozó parasztság és ezen kérésziül az egész dolgozó nép életszínvonalának emelkedéséhez. Nttlional kasszát keres megvételre a Nagyszénás! FSldmüvesszö vetkezet Íjuk a» 'faluban. 120 újabb dől- ra. Egymásután jöttek és egy Viharsarok Népe TfiPilSZmilTOSERE RGVüTfl Gyorségetési módszer téglagyártásnál
