Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés ———■■■ ■■ I........................................................... .... -■■■........... !■ ..........—■* S züntessük meg azokat az okokat, melyek gátolják a sarkadkeresztóri pártszervezet jó munkáját Cs. Palkás Sándor elvtárs, sar- kadkei'oszluri párttitkár eléggé derűlátóan, kicsit Önelégülten beszél a községben folyó pártéletről, főleg, ha a népnevelő munkáról érdeklődik valaki. Háziagitációval győzzük meg a dolgozókat — igy mondja az elvtársi A tények azonban mást bizonyítanak. A faluban a párlonkivüliek nem ismerik mi a népnevelőmunka, kik a népnevelők. A titkár élvtárs azt mondja; nem úgy kell érdeklődni a lakosságtól, jártak-e náluk népnevelők, hanem úgy, hogy ekkor vagy akkor, ez vagy az az ember, mikor ott járt, miről beszéltek. Akkor elmondják az emberek, amit hallottak. Egy falu megyénkben Sarkad- keresztur, ahol nem mondja' meg nyíltan a pártszervezet, hogy mit akar, nem meri nyíltan feltárni a ■pár‘.vezetőség a dolgozók előtt, mennyire szükség van a népnevelő • munkára. A kulak és a klerikális reakció azonban felismerte, hogy a népnevelő munka az ő leleplezésükre is irányul, éppen ezért nyíltan agitál a népnevelés ellen. Szilágyi Antal kulák a földmüvesszövetke- xct irodájában nyiltan fejtegeti :i minek jönnek ide Csabáról népnevelők, maradjunk mi meg csak magunknak. Persze ebből látszik: a kulák érzi Sarkadkereszturon is, hogy a népnevelő munka nyomán felnyílhat a dolgozók szeme és nem tudnak ők tovább jó emberként meglapulni közöttük. Ha a földmüvesszövetkezetbe megérkezik az áru, nyomban ott terem a nép és követeli, azonnal osszák, szét. ‘Persze ez nem véletlen. A kulák nyomban azt súgja a fűn lükbe: »Menjenek, mert a vezetők elviszik és nektek nem jut.« A. Szilágyi Antalok, meg a Fábián Sándorok és a község többi kulák- jai igy is kifejtik aknamunkájukat. A pártszervezet szinte tehetetlen velük szemben, mert nem nagy gondot helyeznek a népnevelő munkára. Miből adódik ez a nagyfokú lazaság Nem nehéz megállapítani, csak körül kell nézni a pártszerveret vezetőinél. Cs. Palkás Sándor párt- titkár, egyben a szövetkezet ügyvezetője is. Cs. Patkás Péter ágit. prop. felelős, sertésfelvásárló. Szűcs Lajos a párt gazdasági vezetője, a földmüvesázövetkezetnéP termelési felelős. Valki. Gábor szervező, községi bíró. Persze, ahol ennyire összefonódik a pártszervezet és a földmüvesszövclkezet, Néhány tapasztalat az esti agitációs tanfolyamokról Péntekem este Békés megyében is megkezdődtek az esti agitációs tanfolyamok. Általában a péntek esti előadásoknak jó eredményei voltak es alaposan megbeszélték az agitációs szempontokat a népnevelők. Békéscsaba első kerületében megtartott egyik agitációs iskola hallgatói elmondották egymásnak, milyen módon mélyítették el a dolgozókban aNterv jelentőségét, a bókeharc feladatait. Szelesén Mihály arról beszelt, hogy eredményeinket első sorban a felszabadító Szovjetuniónak, Pártunknak, Rákosi elvtársnak köszönhetjük. Papp István elmondta, hogy a Párt szavára, mint kősziklára építeni lehet. Úgy érteti meg ezt a dolgozókkal, hogy felhozza: a hároméves tervet idő előtt befejeztük, hét hónappal előbb, itt Békéscsabán az ötéves terv első én> bon — ez évben — megépítettük a Ruhagyárat. Ugyanakkor a népnevelők igen helyesen összekapcsolták a béke megvédésének kérdését a tervvel, a tanácsválasztá- eok jelentőségével. Az esti agitációs tanfolyamokon a népnevelők a továbbiak során sokkal jobban, mint eddig adják át egymásnak a népnevelői munka jó tapasztalatait, érveit, ötleteit. Beszéljék meg egymással, hogy a rétegagitációt miként kell végezni. A kétségtelen eredmények mellett komoly fogyatékosságok is mutatkoztak. Például Békéscsabán a hatodik kerületben megtartott egyik agitációs tanfofyamon az előadó elvtárs hosszasan beszélt, nem volt élet a szavaiban. Továbbá ugyanitt nem beszélték meg eléggé alaposan népi demokráciánk eddigi eredményeivel, az ötéves terv további feladataival kapcsolatos felvilágosító munka módszereit. A szervezés terén is mutatkoztak hibák. Békéscsaba első kerületéire a városi pártbizottság ugyanarra a tanfolyamra két előadót is küldött. Fogyatékosság az is, hogy egy-ogy tanfolyamon nincsenek megfelelő számban képviselve a párttagok, a helytelen beosztás következtében. Fontos az is, hogy éberebbek legyünk, mert Békéscsabán a VI. kerületben egy kulákasszony is részt akart venni az agitációs iskolán. Jó munkával, többtermeléssel válaszolunk az ellenségnek Ml, a szeghalmi fiatalok azzal ■válaszolunk minden háborús gyúj- togatónak, — népünk ellenségeinek —, hogy még jobban megerősítjük szervezeti életünket. Hogy a DISz tagokat bevonhassuk ebbe a munkába és ezt jobban, becsülettel el tudjuk végezni, bárom brigádot alakítottunk: a Zója, Micsurin és Sztahánov brigádot. E . brigádok egymással versenyezve végzik munkájukat. Nálunk már megszűnt az, hogy bárki húzódozzon a munkák elvégzésétől, mindenki legtöbbet akár dolgozni, hogy az ő brigádja legyen az első ebben a versen} ben, melyet újévkor értékelünk ki s a legjobb brigád verseny zászlót, a legjobb brigádtag pedig könyvjutalmat kap. De nemcsak a versenydíj elnyeréséért dolgozunk, hanem azért, mert valóban — mint Rákosi elvtárs mondotta •— Pártunk segédesapata akarunk lenni. DIBz szervezetünk tagjai vasárnaponként két-három kisgyűlést tartanak a faluban, hogy ott elmondják a dolgozóknak: »Ha békét akarunk, munkánkat becsülettel kell végeznünk, harcolnunk kell minden elleaséges mesterkedéssel szemben. Harcolnunk kell azok ellen, akik háborúra uszítanak, akik aljas provokációkkal a békés népek életére törnek s jó munkánkkal, több s jobb termeléssel válaszolunk az ellenségnek.« Nemes Mária Szeghalom, DlSz-szervezet. ott nem is lehet várni, hogy jó, munkát végezzen a pártszervezet. Sarkadkereszturon ez azonban még nem minden. Ehhez hozzájárul még az, hogy frakció uralkodik a pártvezetőségen belül. Versengési ászlelhető, amely abban nyilvánul meg, hogy igyekeznek az elvtársak személy szerint jó fiút mutatni a kívülállók felé, meg az elv társak felé is. Dani Albertné' elvtársnő, vezetőségi tag például elmondotta Maris Mihály tagjelölt elvtársnak, aki a malomban könyveld akart lenni, hogy a pártvezetőség mellette volt, csak a titkár volt ellene. Persze, Maris Mihály a titkárt rossz embernek tartja. A titkár elvtárs is igyekszik az ő maga frakcióját erősíteni, a pár- tonkivüliek körében is.' Például, Cédli György 18 holdas volt hem les és mos záros, aki tizhold földet vásárolt a második világhábáru- idején, mert feketézett, ezt az embert a titkár elvtárs bekapcsolta a népnevelők sorába arravaló nival kozással, hogy a pártonkivülie- ket is be kell vonni munkába. A hibák tömkelegé észlelhető Sarkadkereszturon és a pártszervezet vezetősége nem látja ezeket kellőképpen. Persze, ahol frakció, versengés, öntömjénezés uralkodik, ott csak az öntudatra ébredés segít A pártszervezet vezetősége azon-1 ban nem igyekszik öntudatra ébredni. Szűcs Lajos és Valki Gábor elvtársak inkább »a pohár fenekére néznek« a község főjegyzőjével: Dani Albertiéi együtt. Mikor Cs. Patkás titkár elvtárs- rámutatott ennek helytelenségére, úgy két-három hónappal ezelőtt és felfedte, hogy a nép felé ez nagyon rossz példamutatás, attól az időtől fogva még erősebben észlelhetők a versengések. Dani Albert- né férje védelmére kelt a vezetőségen belül. Ezekután nem csoda, hogy a párttagság elidegenedett a párt- szervezettől. 116 tag és tagjelöltjé van. a pártszervezetnek. Egy-egy taggyűlés alkalmával mindössze io —20 elvtárs jelenik meg. Rendes taggyűlés már hónapok óla nem volt a községben. Taggyűléseken pártonkíviiliek is résztvesznek Beszámolóban nincs szó a végzett munkáról, dehát, hogy is volna, amikor a vezetőségnek »egyéb« elfoglaltsága van, mint a páitszera vezet életével törődni. Mindezeket a hiányosságokat csak úgy tudják kiküszöbölni Sarkadkereszturon, ba gyökeresen megváltoztatják a vezető elvtársak magatartásukat. Persze, ez csak úgy lehel séges, ha a J. B. is bele-' segit nekik a hibák kiküszöbölésébe. A hibák kiküszöbölése nem könnyű dolog, de az akarat, a/ Párt iránti hűség, a dolgozók érdekének képviselete meg kell, hogy acélozza az elvtársakat. Fel kell, hogy ismerjék az elvtársak; még ők személyes versengést folytatnak a tömegért, frakcióznak, ez egyenetlenséget von maga után és ezt a kulákok és a klerikális reakció igyekszik kihasználni. A dolgozó népet megnyerni jó felvilágosítással, példamutatással, jó vezetéssel és az osztályellenség kíméletlen leleplezésével lehet, Szula Imrei Egy népnevelő nyilatkozik a cukorkérdésről Született Csónakos Marienna, férjezett Hörcsög Menyhértné megitta a délutáni teáját, a teásbögre alján maradt kristálycukrot persze gondosan kikanalazta és valódi olimpikoni mozdulattal rágyújtott egy »Olimpia« cigarettára. Aztán ledőlt a díványra és csavargatni kezdte a rádió gombját. Felderült az arca, mert megfogta Amerikát. Vad zenét hozott a rádió az Óceánon túlról és egy férfi bőgő-bagó hangon magyarra fordítva, ilyen félét énekéit: nLülu, te kis piszok, érted maródig iszok, óh, óh, óh:.:o Cslónalcos Marienna a dal hatására úgy összekuporodott a díványon, mint egy öleb. De végteszakadt a dalnak és Hörcsögné—, akinek férje illegális jobboldali szociáldemokrata, mellékfoglalkozására nézve most főkönyvelő, azelőtt Horthynak felkent miniszteri osztályvezetője —• ■ kuncogott magában. Miért? Azért, mert erre gondolt: »Pálira vettem mindenkit« Nyolc és félkiló cukrot vettem eddig és még veszek is. Kugyelánét is felizgattam, mondtam neki, hogy álljon sorba, vegyen még a két kiló cukorjáho.z, mert megint bevezetik a cu t korra, sőt még a fogporra, szidolra is a jcgy.endszert. Szörnyű állapot. Venni, venni, halmozni, ez legyen a jelszó.« Kugycla Tamásáé, gyárimunkás felesége, amint meghallotta Csónakos Marién*, nától a biztos információt, nem gondolkozott sokat. Szaladt Jónásáéhoz és mint, old feltalálta a spanyolviaszt, úgy mondta: »Hallotta: venni, venni cukrot, jön a jegyi endszer.:: Jónásné továbbadta az értesülést Káposztásáénak, Káposztásáé pedig Vizközinének '■— és a Hörcsögné által elindito.lt cukorlánc egy e nagyobb lett., Kugyeláné is összevásárolt niég három kiló cuk ot és férjé nek reggelire, i'acsorára teát adott, sőt még az ebédnél a levesbe is telt cukrot. Az egyik reggel K ügyein fogta a hasát és eltorzult, arccal mondta feleségének.: »Te miért csinálod olyan émelygősen édesre a teát, meg adhatnál már nekem is egy kis tejet, necsak-mindig a macskának.« Kugyeláné kész volt a felel ttel: » \ rmsokára majd nem adok cukrosán semmit, kevés cukrom van, olyan négv kiló körül. Aztán, ha nem tudok szerezni, akkor úgy is jön jegy.:: Kugycla felhördült: »Menj már. Minek az a négy kiló cukor, ennyi sohase volt a háznál, a jegy az pedig mese,::. Ku- gyela felesége szipogva felelt: »Hát ezt kapom azért, mez t gondoskodok rólad.« Kugyela nem törődött semmivel, egyre csak azt hajtogatta: »A gyomrom, a gyomrain, a gyomrom.:: A népbolt előtt három nap múlva megint jó pár asszony állt, hogy cukrot vegyen. Olt volt Kugyeláné., Káposztámé, Viz- köziné is és egyszer csak feltűnt a cukorhadvezér: Hörcsögné is. Lefüggönyözött babakocsit tolt maga előtt. Egy ismerőse: Nyilasi Alfonz, néhai Szálasi főhadnagya köszöntötte: »Áh, hogy van. Da mi az, babája van, na nézd cfi alc, mire képes az öreg Hörcsög, Hörcsögné titokzatosan mosolygoit és folytatta útját. Amikor a boljt elé ért, mindjárt rákezdtez Van-e kocka, a kristály nem kell,:: Aztán rákerült a sor és bement a boltba. Először fii s kenyeret kért. Egy ember válaszolt neki, aki a pult mellett állt: »Nincs csalj szombati kenyér.« Csónakos Marianna k fakadt: »Nahát, milyen ez a rendszer, hallatlan.:: A pw’-t mellett álló ember gyorsan válaszolt: »Hiszen ma szombat van, ezt kegyednek is tudni kel* lene. így a kenyér is friss. »Ilöncsögné végigmérte, az embert elpihegte a boltosnak: »Kiló cuki'ot adjon,:: Amikor megkapta u kiló cukrot, a gyerekkocsihoz ment és féhehuzva a függönyt, a cukrot beletelte a kocsiba. De hitelen, a boltban az az ember, t a pult mellett állt — Kngyeláni férje volt, ki különben népe \. nevelő — odalépett a babakocdaoz és félrelibbentetle a függönyt, S uramisten a kocsiban nem gyerek, hanem a cukorral megtelt zacskók voltait. A. gyerekkocsival Hörcsögné egyik boltból a másikba vándorolt, vásárolta a cukrot és nem átalotta még azt sem mondani; »Szabad; gyerekkel vagyok.« — Hát idefigyeljenek asszonyok — kezdte Kugycla legelsők között azért kevés a cukor, mert az ilyen hiénák — rábökött uj- jával Hörcsögnére — összevásárolják, halmoznak, a többi asszony<>- kat is felizgatják az üzletben cufcorvásárlásra, sorbanállásrá. Az én feleségein is itt van, sir a cukorért, pedig odahaza van még vagy négy kiló... Persze, jóval több cukrot vesznek most a dolgozó emberek, mert van nekik miből venni. Aztán jól tanuljak meg: higyjenek az ellenségnek, a Hörcsögnéknek. Iíazamenve pedig majd elbeszélgetek a feleségemmel is, úgy... Csend következett a népnevelő szavai után, majd Kugyeláné szólt: »Hát ne is higyjüok a Hörcsögnéknek, ej, de bolond voltam, hogy eddig is hittan 'nekik.:: Aztán Csónakos Mariannához ülté* zeit egy közvetlen emberi szót: »Te piszok!« (morvay) ——— ■ ...........■ —i ii " 11 '■■■■ !■"■■■ * G yorsítsuk meg az őszi kalászosok vetését A napokban Békés megyte területén is kiadós csapadék volt. A meteorológiai intézet jelentése szerint a megye több helyén 20—25 miliméteres volt a csapadék. A kiadós eső nagyban megkönnyíti dolgozói parasztságunknak az' őszi talajmunkák előkészítését. Ennek következtében már több helyen hozzá is láttak a dolgozó parasztok « vetőszántáshoz. Bélmegyeren a dolgozó parasztok ezt a munkát eddig már 65 százalékban elvégezték. De más községek dolgozói is igyekeznek, hogy az ősziárpa és a rozs elvetése után elvessék a búzát is, mert tudják, hogy a korai vetés a jövő- évi bő termés előfeltétele, a vetésnek van idieje a tél beállta előtt a megerősödésre. A bőséges esőzés után nagyszerű vetőágyat készíthetünk a megázoít földben a vetésre váró magvaknak. Ezért megyénk dolgozó parasztsága használja Ikii a kedvező időjárást, hogy minői előbb földbe kerüljön az ősziárpa és a rozs, hogy azután hozzáláthasson a búza vetésében és október 22-én úgy ünnepelje! a tanácsok választását, hogy aa őszi kalászosok a földben pihenjenek.
