Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

4 VIHARSAROK NÍPIl Párt és pártépítés Kondoros! népnevelők: Vigyétek el az Igazságot a dolgozó emberekhez Kondoroson csütörtökön estefelé négyen beszélgettek, a piactéren. Az öreg Sutviriszki Mihály tizhol- das ujgazda ilyenformán szólt a másik három emberhez: — Ma, hallóilálok-e, valami (a- nácsfélét választunk mostanában. — teliük a liirét. deltát úgy be­szélik, aki szavaz, az elkötelezte magát a temielőcsopojlba. Az öreg Sitlyinszki Mihálv egy szót mondott erre: »Hallani.« Az- tán percekig hallgattak mind a •légyen s utána Sutyinszki Mihály törte meg a csendet: Meggondol­Mi­juk a szavazást...« M c gkérde z lük Sutyin szki irály t: — Mit tud a tanácsválasztásról, a tervről? •— A i-anáesváUisztdsról? A:í, amit már mondtam, egyebet seine, mit nem tudunk felőle, a terv, hát az... j_t Az öreg Sutyinszki Mihály lie- szédéböl is megállapítható, hogy a kondorost pártszervezet a tanács­választások jelentőségével eddig nem igen foglalkozott, nem értet­ték meg a dolgozókkal a jelentő séget. De a terv eredményeit sem. ismertették eléggé, hasonlóan a békeharc feladatait. A kondorost parts:* rezet jő felvilágosító mun­kával nem etjy eredményt ért mór •t (például gabonabegyüj lésben, most a szántás-vetés is elég j'y hajad), de a lanácsvákiszlásoklzal, a terv jelentőségével igen keveset foglalkoztak s ezzel komoly hibát követlek el. Kovács Erzséliet elv társnő alig néhány napja titkára a pártszer­vezetnek. Előtte Diant András voll a párttitkár, de nem gondolt ar­ra, hogy jó népnevelő munká­val ismertessék a falubeliekkel & tanácsok és a terv fontosságát. A. népnevelők, ha össze is gvüjmek értekezletre, akkor sem cserélik ki kellőképpen tapasztalataikat. De az is igaz, eddig a népnevelők nem kaptak megfelelő útmutatást. Öt­vennégy népnevelőfüzet jár Kon­dorosra, de kevés népnevelő ol­vassa. A szeptember x-éii kiadott népnevelőfözeteknek minlegy fele ott porosodik a pártszervezet iro­dájában, a szeptember i 5-én ki­adott ncpnevclőfüzct jiedig úgy van érintetlenül, megérkezel t. ahogyan Kovács Erzsébet elv társnő pedig arról beszél, hogy jobb munkát tudna végezni, ha a pártszervezet vezetőségének többi tagja több tá­mogatást adna, alaposabban töröd- liének a Párt, a nép igaz ügyével. Kondoroson ma kezdődik az esti agitációs tanfolyam. De még csü­törtökön estefelé nem volt össze- állitva az, hogy kik vesznek részt az esti agitációs tanfolyamokon, mennyi pártonkivüli népnevelőt oszlanak be a tanfolyamra a tö- megszervezetekből, békebizoltság. ból. Későn kezdtek ehhez az igen fonlos munkához és ha nem cse­lekednek gyorsan, akkor az. a ve-, szély fenyeget, hogy az esii tan. folyamra 1 leosztotta kát. nem tud­ják kiértékelni és így az esti is­koláról sokan hiányoznak majd Igen fonlos az esti agitációs tan. folyam, hiszen jórészt a taiir folyamon résztvevő népnevelőktől függ a választási harc maradék-, ttílan sikere. Akit tegyenek a kondorost nép­nevelők? Mondják meg minden dolgozónak, bogy a tanácsokon keresztül a nép közvetlenül részt- vi'sz az állam és a köziigvek inté­zésében, hogy a tanácsban a dol­gozó nép legjobb fiai, leányai lesz­nek és a nép akaratából az ötéves terv végrehajtásáért, a békéét l, küzdeáútlí a Párt segítségével. Ad­ják tndtul a Sutvinszkí Miliőivok- nok, hogy helyi viszonylatban ki lesz a tanács 81 rendes és /|6 póttagja, liogv a párttagok mellett olt lesznek a tanácsban a párton- kívüliek is, —* nem kevés szám­mal. Mondják meg, helyi viszony­latban-, hogy a múltban, a felsza­badulás előtt nem volt szava a dolgozóknak, most minden értük történik, ők a gazdái a falunak, az országnak. Mutassanak rá arra is, szó sem iga: abból: »Aki szavaz, elköte­lezte magát a Ivrmelöcsoportba.'s Aki szavaz — az a békévé, a bolr dog emberi életre szavaz, hoyy a tcrmclőcsopoitbu nem Icényszente­Mit tanultunk a kultúrműsorból? A xnezölierényi hosszúteleki ál­lami gazdaság üzemi 1 > ÍSz szer­vezete és a kettőskúti «Előre» tszcs iizoiLii DISz, szervezete kul- túrkapcsolatot épít ki egymás kö­zött. Erről kaptuk az alábbi lo- volot: «Az elmúlt hét- péntekén a íue- zőberényi hosszőleleki állami gaz­daság DISz kul túrbrigádja meg­látogat la a kettőskúti • «Előre» tszcs üzemi DISz ifjúbrigádját, hogy ott egy pár jelenettel és egy pár szavalattal szórakoztassa a kettőskúti fiatalokat és felnőt­teket. A műsor három szavalat­ból éi s kot jelenetből állott. A szavalat igen értékes volt, rámu­tatott a koreai nép hősi harcára. a fasiszta betolakodókkal szem­ben. A jelenetek is nagyon tanulságo­sak voltak számunkra. Az egyik világosan rámutatott arra, hogy mi a következménye annak, ha az el- lonsóg befurakodik a termetőcso- portba, romboló munkát végez és még arra is képes, hogy a tor melőcsoport tagjait meglopja és még akkor is azt mondja, hogy ő az, aki a közösségért dolgo­zik. Ez, az előadás is megtanitott bennünket arra, hogy össze kell fognunk, mert csak összefogással és a l’árt helyes közvetítéséivel tudjuk építeni hazánkat. Erdélyi István, DISz titkár, Mezőbcrériy, kettöskuti »Előre« tszcs. A sajtó nevel, tanít, utat matat! Olvasd a Viharsarok Népét J nek senkit, az önkcutvsség elve alapján a: lép be, aki akar. Kik lorjeszlik itt, a faluban »aki sza­vaz, el kötelez le magát a p-rmelő- Csoporlba: hazugságát? Czmarkó’ József, Janurik György és a lobbi kulákok. A célja az ellenségnek: nyugtalanság keltése, a nép kára, Ilyenformán leplezzék 1c az ellen­ség mesterkedését a kondorod nép­nevelők. De értessék meg azt is minden dolgozóval, úgyis védjük n békéi, segítjük a tervet, ha idejé­ben elvégezzük a szántást, vetést, hogy ezzel elsők közölt magukkal is jót tesznek a dolgozó parasztok. Sutyinszki Mihály azt mondta: Nemigen tudunk a tervről.« A népnevelők ismertessék meg Six­ty i n s z k i Mihállyal, mindenkivel, hogy a terv adta a Dunán úti velő hidakat, a szegedi textil kombiná­tot, Békéscsabán a Ruhagyárai — és igy sorolhatnánk tovább órákon át az országos eredményeket, He­lyi én ek arra, hogy mit giloLt a len'? Akad bőven, harsak az ez- évit nézzük akkor is: uj beton­járda, mázsaliáz. uj épület a gép­állomásnak, Sutyinszki Mihálynak a ruhaféle, cipő, amit vásárolt,. Ébresszék rá mindezekre a nép­nevelők a falu népét. Morvay Sándor A tervről, a Uináesváíaszfásrál beszél a gerendás! népnevelő Gerendás. Ez a falu sem ma­radt ki a terv áldásaiból. Kor­csok György elvtárs népnevelő elmondja, hogy mit kapott a község a tervtől. Nemcsak a/, idegenek, hanem a falu dolgo­zóival való lie-zólgetc.s során, vagy kisgy ülésen ismertei le Korcsok elvtúra a falu eredmé­nyeit a taníá'Sváltt ztá«-al kap­csolatban i>. -- Emlékezzelek csak a multi au milyen mostoha- gyerek, volt a ii.i ki- falunk. A külvilágtól színié el voltunk zárva. A terv során a műkútou kívül. poslahivaluU, telefont- köp­tünk. A múltban még egy -táv­iratot is e-iík íiggyol-l anal tud­tunk elküldeni, l'-uk postaögy- iiökségitnk volt, ielefou íu'-Ikiil. Horthyéknak nem ért a mi fa­lunk annyit -óin, hogy hat ki­lométerre kivezessék Gsorvásról a telefont. Aztán a gyulai-út­hoz 7—8 kilométer liekötőutat építői tünk, amely 400.000 forint- lm került. Az ötéves tervben pe­dig még villanyunk is lesz, *i karókat már ál lógat iák is le­felé. Aztán egy keresetten mondat­tal összeköti az eredményeket Korcsok elvtárs a tanácsok meg­választásának kérdésevei. A ta­nács Ie«z majd a falu gazdája a programja: az ötéves terv programja, a béke megyédére, Olyan lesz a tanácsülés, mint egy országgyűlés, inéit minden dolgozó képviselve tesz lenne. Jól nézzük meg kit választunk bo a tanácsi a. — szokta mondani az elvtárs a lcisgy ülésen. A leg­nagyobb megtiszteltetés éri az.t az embert-, aki a li-olyi tanács tagja lesz. Éppen ezért a-okát ko’t beválasztani, aki az. utca, a dűlő logbecsüle'esebb, lcgszor- gulmasabb ember i. (« akis tőlük várhatjuk, hogy jól képviseljek a mi ügvünkot. — Kgy-rOgy lioszólgeté-s alkal­mával rámjitatoA a muRéví ftgi- tációnka is —■ mondja Korcsuk elvtárs. — A tavalyi vő Ifi ztás alkalmává1 íl alát,au arról tud- f tünk beszélni, hogy befejezzük •» a báron ovo torvet, most meg arról is. hogy hét és félbójlápj al hama-aóli fejeztük lu se mellett meg felhozhatjuk az! a -ok ered­ményt, amit az ötéves tervU-u elértünk. Ennek oiedménvo, a mi orodinónylink. ])o inog lobot nézui majd az eredményeket az ötéves terv befejezésekor. A tanácsok választása után még szilárdabb ala okra építhetünk. Eddig is magunkra épí'ottüixk. de sok olyan egyén volt a köz- igazgatási au, aki gátolni igye­kezett fejlődésünket. A tanácsok­ból sokkal könnyebben kitessó- kollietjük, ha mégis csalódnánk valakiben, mert nem kell majd lolfel-- folyamodni, ha I - akarjuk váltani. Mi választottuk, nekünk le-z jogunk leváltani is. Korcsok elvtárs tagjelölt-. » jól viszi az agüációt. Való! a.x igaza vau. A dolgozó nép válások, a dolgozó nép dönt a tanácsok tagjai felett. Mindaz amit latok, amit tapasztalok, vezet arra, hogy teljesítményemet jokozzítm Egy asszony levele * Kedves EHtársak! fin. Godó Miliályné, a bókés- sabai Karnevál dolgozója vagyok es a többi üzemek, a többi mun­kahelyek dolgozói felé mondom cl ondolataimat, mert tudom, hogy ők is ugyanolyan egyszerű mun­kás- és parasztasázouyok, dolgo­zók, akik a két kezük munkájá­val, szakmai tudásukkal és szivük melegével igyekeznek mielőbb tel­jesen újjá, teljesen a Sajóinkká varázsolni őzt az országot — és megértenek engem. A reakciós időkben a 'férjem is, meg én is Iátástál-vakulásig dol- ozluuk és a munka, vagy job­ban moridva/a robot — mert csak annak lehet nevezni — lehúzta minden erőnket, rongyokká tépte kaeatjainkat és az eredméuy mégis xz volt, hogy gyermekeinknek még a mindennapi kenyeret sem tud­tuk biztosítani. De az ellátás, a kenyér hiánya mellett még hajlé­kunk so volt, ahol hát viszonylag nyugodtan meghúzhattuk volna magunkat. Nagy családomnak kin és nyomorúság volt az élete. 194ö kellett, felszabadulás, a tervszerű munka kellett ahhoz, hogy telje­sen megváltozzon az életünk, hogy megszűnjön a végtelen nyomorúság és szenvedés. ti a is hét gyermek anyja va­gyok és mégis könnyű az életünk. Férjem is, meg én is dolgozunk. Öt gyermekem az üzemi napközi­otthonban kap bőséges, rondos el­látást, két nagyobb gyermekem meg már szákmát tanul. A 16 éves . kislányom épü'etmáz ólénak tanul, a 18 éves fiam pedig két hét múlva vizsgázik a vasbeton­szerelő szakmában. Ha csak iájuk nézek is, anyai szivem sokkal nagyobb megnyugvást- érez, mert látom az ő sor.-ukon keresztül ia. hogy biztos a jövő. nekik nem kell már félni azoktól a szon- vodé-ektől, a mérhetetlen sok gond­tól, amelyeket mi már vógigkinlód- tunk. I Az államunktól kapott kölcsön segítségével egy szép kis családi- házat tudtam családom számára biztosítani. Meg van és bőven van meg a mindennapi kenyér. De üzemünkön bélül is naponta újabb •s újabb eredmények születnek, »melyeken keresztül közvetlenül saját magunk érezzük, tapasztal­juk, hogy milyen egy hatalmas dolog az. hogy nekünk öt- vés ter­vünk van és amit abban lefektet­tünk, azt sorról-» on a megvalósít­juk. Csak egy példát mondjak: Itt nálunk a libakopasztóhan megint egy ú jabb módszert vezet­tek be. Másképpen gőzöljük a libákat és máris könnyebb a munka, több a termelés. De még jelentősebb kérdés, a bérrendezés­ben történt nagy vá’tozás. Beve­tették a da rubbers zést és igy most minden egyes dolgozó tisztán és világosan látja, hogy a termelés után mennyi lesz a keresete. Minden nap, minden órában tud­juk, hogy mennyit termeltünk és ez maga is ösztönöz bennünket, hogy még több és még több libát kopás zunk, mert ezzel cgvidőben nemzetgazdaságunkat ei-ősitjük, de emelkedik a fizetésünk, a kerese­tünk is. Es hány újabb módszert, íx , . jfaui­hány ilyen jeh*ittő.s változást je­lent még a mi ötéves tervünk, ami mincl a mi munkánkban je­lent könnyebbséget, a mi élctünk- 1 >ei í je lei 11 j a v u 1 á -1. Én csak azokból a példákból írtam egy néhányat. un ‘.elveket köz vet! énül az én életemből! - pasztáit am, de hány hozzám sonló dolgozó ugyanezt elmond­hatja a maga életéből, az ő ne ­méből. Az eredmények, a nap. napra javuló életem, gyermekeiig" jövője, mindaz amit látok, a in it' tapasztalok, vezet arra,, hogy éu . ma gam is í okozol l ábban hozzá já­ruljak a tervünkben k'íekt.detfc feladatok mielőbbi megoldásához ó<* ezért vállalom, hogy munkámat tovább foko/om, munl* aversenyem- tx>n még job!) eredményt érek eL és Jtáko-i ©Ivt-áralink kiszabadulá­sának 10 éves évfordulójára, ok­tóber 30-ra, 5 százalékkal eme­»’em a tel jesitménvemet. I^eve’einben ezelwt kívántam el­mondani és úgy érzem, hogy fii hozzám hasonló dolgozó társaim egyetértenek velem és valameny-*, nvien magukévá teszik v:íllalá>o- mat. Gsdo Mihályné, a békéscsabai Karnevál dolgozója« Félnek a békétől New-Yorkban Egy H-ollywodbau történt eset­jói jellemzi, mennyire félnek az amerikai háborús us/.itók és la­kájaik még a «béke» szótól is. A New-York Times szerint az egyik liollywodi 'filmtársaság el­határozta, hogy félbeszakítja és nem fejezi be annak a filmnek a felvételeit, amelyet féléivel ez­előtt Loixgfellownak, az amerikai irodalom klasszikusának «Hiawat­ha» című hőskölteménye alapján kezdtek forgatni. A lap hozzáteszi, hogy azért hagyták félbe a felvételeket, mert a «Hiawatha* életéx'ől és hőslet­teiről szóló film az országban uralkodó mostani hangulat köze­pette, kommunista propagandának minősülhet. A filmvállalat meg bízottjának nyilatkozata szerint kü­lönösen azok az epizódok aggasz­tóak. amelyekben «Hiawatha» bó­két akar teremteni az ellenséges-. kedő indiántörzsek között. Ai hollywodi gyárosok szerint ezek a békés erőfeszítések alapul szol­gálhatnak arra, hogy a filmet bé- kefelliivásnak tekintsék. A béke- felhívást pedig könnyen «kommu­nista özei uioknek» lehet minősí­teni ,,. ‘Vt

Next

/
Thumbnails
Contents