Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-23 / 222. szám
VIHARSAROK NÉPE Beszámolt szakszervezeti taggyűlés a Sztálin-űti építkezésnél A SítáHn-uti építkezésnél csütörtök délután tartották meg a I szervezeti szerveinknek sokkal beszámoló szaks.ervczeti taggyűlést. A dolgozók több mint 80 száp ; a lelui jött össze, a műszakiak közül azonban sokan hiányoztak. Ebr bőt azt Ir'iet megállapítani, hogy nem vitték teljes sikerrel a bűi zoknink a felvilágosító, twlalo.itó munkát, hogy a taggyűlésen valamennyi dolgozó olt legyen és megvitassa a soron lévő feladatokat« Sárkány János, a műhelybizottság titkára tartotta me^ a beszámolót. Beszélt a szaks/ervc- ze!i mozgalmi munka hiányossá- -gaíról, az eredményekről. Elmondta, hogy a szakszervezeti munkát legtöbbször csak rásózták« a szaktársakra. nem igyekeztek meggyőzéssel élni, hogy az illető szaktárs valóban fontos feladatának tekintse a szakszervezeti munkát Bírálatot mondott a nifíhelybi- zollság sajtófelelősc ■ felé is, aki megszervezte ugyan a Kákosi-per olvasási, de úgy »szervezte meg«, hogy az első olvasási óra után a többire egyre kevesebben, azután senki sem ment el. —■ így nem lehet jó politikai felvilágosító, nevelő munkát végezni, állapította meg és liozzá- ■: ebben a műhely bizottság a felelős. A beszámoló ezulán — a termelés problémáira szorítkozol!. és termelési érlekezleti beszá móló jött ki belőle. Nagy és alapvető hiányossága az volt, hogy egy szóban sem foglalkozott Pártunk Politikai Bizottságának határozatával a szakszer vezeti munka kérdéseiről és így nem is világította meg a határozat fényélien az eredményekéi, hiányosságokat, a soronkövetke- ző feladatokat. Ezt a legelső hozzászóló, Kri- zsán Mátyás azonnal fel is hozta és- kijelentette: — így nem tudunk előrehaladni, megjavítani a munkát, ha uc.ni beszélünk a Politikai Bizottság határozatáról és nem hajtjuk azt végre! Többen a dolgozók közül ezután kérték, hogy ismertessék a PB határozatát, mivel nagyon sokan még nem is ismerik. Ez azután újra csak arra világítóit rá, hogy a Politikai Bizottság határozatát nem ismertették a dolgozókkal, ne,ii vitték ki a dolgozók közé a bizalmiakén keresztül veknek a jövőben sokkal szívó- sabb poliiikai felvilágosító, nevelő munkát kell vinniük, el megvitatásra — megbeszélésre. Györki Róza ugyan beszélt róla. hogy ők a bizalmival csoportjukban megbeszélték a PB haláro zalát, de általánosságban az tapasztal ható, hogy nem ismerik ‘ ' 'gy .pgiu.is jtEftak annak szelemében hozzászólni eredményénél a hibák leküzdéséhez, az eredmények továbbfejlesztéséhez: ttrabovszki Pál a munkafegyelem hiányosságairól szólt, majd Szöboszlm András, a MEMOSz * yei titkára mulatott rá arra. hogy a Poliiikai Bizottság határozatának nem ismerése foly- . vált egyszerű termelési értekezletté a taggyűlés, rámutatod 'arra, hogy a szakszervezeti szerkell mélyíteni, a dolgozókban az éberséget, le kell leplezni az el- 1 c n séges - tyws g$t, osw-, ellen ség ügynökeit. •- Á Paéltál váló kápésotát is ■hiányos, laza. Sokkal inkább meg kell szilárdítani és a Politikai Bizottság lialározala szellemében megjavítani a szakszervezetnek a Párthoz való viszo nyák összegezve: a Szlálin-útiépítkezés beszámoló szakszervezet taggyűlése ért el eredményeket is a hiányosságai mellett Rávilágított arra, hogy a jövőben szak szilárdabbá kell lenni Pártunkhoz vétó kapcsolatukat végre kell hajtani Pártunk Politikai Bizottságának határozatát, megjavítva a munkát és mozgósítani a dolgozókat a terv végrehajtására, teljesítményeik fokozására, a béke megvédésére, a munka fron Íján az emelkedő termelékenységgel. Főhiányosság a beszámoló gyengesége volt, az. hogy teljesen kifelejtődött belőle a PB határoznia alapján az eredmények és hibák megvilágítása. Á felmerült tapasztalatokat a legközelebbi taggyűlésen, fel kell használni a még nagyobb eredmények elérésére, a most előforduló hibák teljes kiküszöbölésére I JZevdewttt Elek A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyi szervezete folyó hő 17-én a kultórház- ban jól sikerült békcmozgahni ünnepséget rendezett, melynek egész bevételét a hős koreai néphadsereg csomag-akciójára fordította. — Mi, eleki asszonyok — mondották — segítségünket küldjük a hős koreai néphadseregnek, hogy testvéri felszabadító harcukat hamarabb győzelemre vigyék. Kisdambegyháza A kedvező időjárás hatására gyors ütem- bon folynak az őszi szántás-vetési munkálatok a községben. — Olyan a falu, mint a hangyaboly; jön, megy, szállít — írja levelezőnk. Vetik a lucernái és az ősziárpát, kedvező idő miatt nappal is vágják és szállítják a kukoricaszálat. Igyekeznek is a község dolgozó parasztjai, hogy a kitűzött határidő előtt földbe kerüljön a mag. Kondoros Itt í* alattinak leu- Iákok, akik szabotálni akarják ■'a dolgozó nép tengertelláiását. Czmm - kő József hutáik például letöri' a tengerit, abból kiválogatta a javát. cs elrejtette, a többit pedü, kb. Ifi—16 mázsát hagyta, bog rothadjon meg. Czmarkó József enrol is vetemedett, hogy teáiJH, seb: met, vég vásznakat halmozzon, to vábbíí löszért, szovjetellenes köny íreket rejtegetett. Most « gyula törvényszéken gondolkozhat azon hogy érdemes-e a dolgozó né, eszén túljárni. Orosháza A »Vörös Csillag« tormelőesoport tagjai elhatároz!ál; hogy tavaszi a, mire megkezdődnek a növényápolási munkálatot felállítják az üzemi konyhát é napközi otthont lélesítenok, bog' a osoport asszony tagjai is nyugodtan végezhessék munkájukat fi' n legyen gomljuk a főzésre és gyermekeiket biztos helyen tudhassál / &dt&cs,nfyátn s-úzso- tnác ... Öt gépe közül az egyik megáll: kifogyott a vetélőbői a fonóit Vozár Mária pillanatok alalt kicseréli az üres csévél, befűzi a. fonalat és máris indul a gép. — Szerelem ezt az üzemet, a gépeket... mert érzem, hogy a mi. énk... a dolgozóké... az enyém is — mondja Vozár Mária ifjumun- kásnő és szeretettel néz végig az öt gépen. — Sokszor visszagondo-, 17 éics koromban vesztettem el —, hogy milyen óriási külünliség vau keltőnk élete között. Jól emlékszem — hányszor elmondta, hogy amikor még egészen fiatal korában ő is árván maradt, nem volt hová mennie, munkát nőm kapott és rengeteg nehézséggel küzdött egész életén keresztül- Ha munkához is jutott nagynehezen, de nem volt semmi becsülete. , lók édesanyáin szavaira, — akit És itt vagyok én, aki boldogan dolgozom, syakorlásában, ami még inkább Vegyük csak elő gyorsan a ceruzát Tavaly tervkölesünt Vanuak-o még, akik Ahogy tetszik, kü- jegyeztünk. nem tudják, hogy hú- lön-külön, vagy äz Mindenki annyit, ki nélkül is minden egész család. írjuk hogy tehette. Megta- dolgozó nyert ? ceak fel, mit kaptunk nettük. Volt idő, amikor nem jegyezhetfin most olyan kod- eddig; «Jucinak cipő, vemben vagyok — Jóskának kabát, lakú lünk. Csupán csak az- szeretném, ha megte- ba villany, Búcsúnak ért, mert nem volt semmi keresetünk, da ha volt is, az is csak kevés. A sorsolás lázában. a dolgozók, hogy övék a nyerés vágyában ég *„ M mindenki. Várja, lesi ellonMiS kl»«k a nyerőmén vlistákat. kötném — mindenki kisvasút... Eolvtas- rétiére csináljuk meg suk tovább?,..»" „ iiyemménylistát. Mondom: ha meg- I tetetném, én elrendelném, mindenki csinál «En nem «ein mit» — vereseg I nyertein Eddig mindig íga»A z cn v onul kihúzták) — mondják itt is. ott is. Tavaly zat mondott a Párt! ia miig a nyeremény- listát. S hirtelen, egy reggelűi kifüggeszteném a házakban, utcákban, Yegvük csak 'elő tf1>'likonr mindenütt, ahol csak ember jár. Még odapótolnim gyorsan a ceruzát. Az nu nem egész ország. Az üzem, mondtuk: «Azért je- tt t8z'Cs, a gépállomás, minden listára vastag győzz kölcsönt, hogy és az iroda. Műhelyek hetükkel: béke! Min- az üí-tizezer forint és az iskolák. Városok dolgozó, akik éppen a, te markodat falvak, tanyák. Ifjak, nyertünk — ha megüsse.» Üthejite a ma- öregek, gyermekek, tehetnénk — szerete- fiot. De most megkér- anyák. Munkások, tünkkel az egész ma- dezzük: kaptál-e több tszcs-tagok, egyénileg gJar égre nagy lán- ruhát, gépet, iskolát? dolgozó parasztok, ér- goló vörös betűkkel Üzemet, könyvet, fii- telmiségíek, kisiparo- felírnánk: a Szovjot- met, kultúrát? Bútort, sok. Katonák és pa- unió adta nekünk és rádiót, keiékpáit, meg pok isi Magyarok, Sztálin, — a Pált és átelmet — szebb jobb életet i fi szlovákok, délszlávok, Búkosi elvtársi románok! T. G, munkám ulán megkapom a megérdemelt fizetést. Nem kell attól félnem, hogy holnap már kinn találhatom magám az utcán, mért kitesznek a gyárból, Az én jövőin cs sokszáz hasonló fialal jövője biztosilva van már. Biztosítja la Párt, az ötéves tervünk, mely-, nek sikeres végrehajtása az én kötelességein is... Az ablakon át besüt a napfény Vozár Mária néhány percre meg áll a beszéddel. Az egyik gépen elszakadt egy szál, beköti — majd úgy folytatja: — Nekünk, ifjúmunkásoknak, fiataloknak méginkább kell fokozni a harcot azért, hogy az ötevcfc' terv megvalósulása még sikeresebb Jegyen. Hiszen ez. a mi boldog, napfényes jövőnket jelenti... Ezért jegyeztük a tervkölesünt is, amit már sokszorosan visszakaptunk. Mi is, akik nem nyertünk ezer forintot, mint Nővé Mária a ]>ISz titkárunk, — mi is vissza-: kaptuk már eddig is. Mennyit is mond (a az ellenség —, akiket kitettünk innen, az üzemből hogy akár betüzelletek volna azzal a pénzzel, kidobtátok volna az ablakon! "Vozár Mária elmosolyodik: »Hazudtak, azt akarták elérni, hogy kételkedjünk a Párt szavában. Nem sikerült nekik. Itt a bizonyság, visszakapjuk, amit a kölcsönre adtunk ml is valamennyien, úgy is,1 mint Nővé Mária, úgy is, bogy nekünk bővül az üzem, kapunk uj légnedvesilőt, mindent, amire szükségünk van. A tanácsok is ezt akarják és ezért dolgoznak Boldogan üdvözöltük mi is itt, a Pamutszövő fiataljai a tanácsválasztási, tudjuk az.t, bogy igyl aj tanácsokon keresztül is a dolgozók, százezrei vesznek részt a hatalom. megerősíti Alkotmányunknak .vízi fti pontját: »A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé!« — Amikor meghall ottani, hogy Ternovszki Teréz felajánlást telt a tanácsválasz lás tiszteletére, én is nyomban elhatároztam, hogy kövelcm az ő példáját és czúvi tervemét öt nappal hamarább befejezem 1 Vozár Mária szavaiból kiérem azt, hogy a tanácsválasztás napi nagy ünnepel jelent számára. — Vannak háborús gyújtogató, akik a mi boldog,vidám életünké akarják tönkretenni azzal, hogy egy uj háború kirob hántásán spekulálnak, akik a in virágzó, szép országunkból rom halmazt akarnak csiuálni, a in boldog, vidám életünket akarják lönkrelamii- Ezeknek azonban itt a gépeim mellől azt üzenhetem HíalVa iiiiüden kísértei ük, merfriff!, dolgozók szilárdan őrt állunk ; béke frontjául tís az öl szövőgép engedelmeskedik Vozár Mária minden ak-ara Iának: ontják a szép, uj anyagokat, hogy még több jusson a dolgozóknak, mint eddig, hogy mé- megclógedctlebb, boldogabb legye« az életünk. Ma már sajnálom, hogy tavaly a hutáknak hittem Mosl, amikor már túl vagyunk az idei lervkölcsön-sorsoláson, el kell mondanom, hogy milyen sokai változott nekünk, kondoros! dolgozó parasztoknak Is az. éle lünk egy év óta. Az én életem még egy éve nehéz, keserves volt és miért? Azért, mert kuliknak dolgoztam s számtalan esetben kellett könyörögnöm néhány forint kölesöiicrt, mert amit munkámért kaptam, semmire sem volt elég. Ebhői az következett, hogy nem győztem csak azért dolgozni, hogy a kölcsönöket visszatérítsem. Akkoriban még — kellő felvilágosítás hiányában hjtelt adlam a kukák szavú nuk, amikor azl mondta a tervköl- csön jegyzésekkel kapcsolatban: Ne jegyezzünk lervkölcsönt, úgysem lesz az visszafizetve.« A kulák befolyása alalt tartott s é|h hittem a szavának. Ma mái* a lények százszorosán bebizonyították a kulákok szavainak valótlanságát. Megváltozóit egy év alatt az én életem, de a községünk élete is. Már bent lakom a községben, községi mezőőr lettem, s liszlán látom a Párt szavának lie teljesedéséi. Eá lom azt, hogy községünk gépál loinást, több iskolai tantermet új lűzoltóőrszobát, tiszta ható sági hússzéket (2 db hídmérleg gel), mérlegházát, új beton- cs téglajárdákat kapott és így sorol hatnánk tovább. Miért és kite kapta mindezt? A tervtől, öt éves tervünk első évélőL De nem csak így közvetve kapták vissza a dolgozók a forintjaikat, hanem közvetlenül is. Bizonyítják ezt azok a nevek, amelyek a faliújságon fel vannak tüntetve. Vannak községünkben is dolgozók, akik az öléves lervkölcsön- sorsolás első évében nyevk-k nyereménykötvényeikkel. Ezek »nevek is megcáfolják a kulákok állal egy évvel ezelőtt elhíreszteli hazugságot: »A lervkölcsön nem lesz visszafizetve, azt akár a kútba is dobhatták volna az emberek.« Megcáfolják a kulák rémhírt és ékesen bizonyítják azt* hogy igenis, a Párt mindig megtartja szavát s a szebb élet léié vezeli a dolgozó népet. Göntörí György Kondoros
