Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-22 / 221. szám

VIHARSAROK NÉPE ígértük Rákosi elvtársnak, hogy a Pár! által kitűzött álról sohasem fognak letérni As ideiglenes Megyei Tanács első ülése Tegnap, csütörtökön tartotta az ideiglenes Megyei Tanács első ülé­sét. A tanácsülést a Végrehajtó Bizottság elnöke, Blahut János elvtárs nyitotta meg. Beszédében üdvözölt© az összegyűlt tanácsta­gokat, Zsidi Gyula megyei titkár elvtársat és Tausz - János belke­reskedelmi államtitkár elvtáreat. Az első napirendi pont keretében adta át Tausz János elvtára a Me­gyei Tanácsnak a kormány ván­dorzászlaját, melyet Békés megye a cséplési és gabonabegyüjtési ver­senyben elért eredményeiért ka­pott. Tausz államtitkár elvtárs be- ezé.lében többek között a követke­zőket mondta: — Augusztus 20-ra a beszolgáltatási verseny diadalt aratott. Kétszer annyi gabona gyűlt össze, mint egy évvel ez­előtt azonos idő alatt. Ez a hatalmas győzelem felár egy népszavazással. Ebben dol- ro;5 n fS’tá ónk h'4;ft tett .a népi demokrácia és a fezovj-i«n.ó-vezette bek.tábor mellett. Az eredmények elérésében döntő szerepe van Békés megye követésre méltó szép teljeütményéuek. Az­ért jöttem ide — mondotta a to­vábbiakban Tausz elvtárs —, hogy . nagy begyűjtési ver.enyt elindító országos viszonylatban második helyet elért Békés megye dolgozó népének a kormány nevében kö­szönetét mondjak és átadjam a kormány vándorzászlóját. Az eredmény és az elismerés nem könnyeit hullt Békés me­gye ölébe. Kemény, szívás harc, .ii ntpnevclämunka eredménye is a telje :itai én y a bt késmegyei dPgoző p rzsírtok öntudatában végbement egészséges fejlődés igazi tükörképe. Képi demokráciánk erősítése ér­dekéiben végzett munkájuk gyü­mölcsét mindenekelőtt Pártunk vezetésének, a pártvezért© tömeg- s;v. evezetek jó munkájának kö­szönhetik. A beszolgáltatásban élenjáró- dolgozó parasztok, tszcsk ‘és földművesszövetkezetek között két millió forinlot osztott szét a kormány. A jutalmakból Békés megye eredményének megfelelően részesült. Ki kell emelni még elismerés­ként a szeghalmi járást, amely 141) százalékos teljesítményével az országnak harmadik járása lőtt. Beszolgáltatás tekintetében a bó­ké-megyei dolgozók erőfeszitósei­(Folytatás az 1. olilalról.) intézkedések tervét, Ukrajna déli és Krim északi területein. Q. Az erdőül le lések megváló- vitásával és az als«') dnyeper- nieidi homok megkötésével kapcsc- latos kutató, tervező és gyakorlati munkákkal bízzák meg: a »Gosz- KmUi íöldjeivel kapcsolatban a Szovjetunió erdőgazdasági minisz- tériumát, a koJhoziÖldekkel kap­csolatban a Szovjetunió mezőgaz­dasági minisztériumát és a szóv- hozfóldekkcl kapcsolatban a Szov­nek eredményeképpen a megye az összes megyék között a második holyro került 116 százalékos ered­ményével. Ezt a ragyogó teljesít­ményt az ország népének elismerése kiséri, a többi megyének pedig példaképül szolgál az elkövetke­zendő harcokban. Ez az eredmény azonban további harca kötelez, fo­kozzuk tovább a békéért folyó harcot, teljesítsük ötéves tervün­ket és felépítjük hazánkban a szocializmust. Ebből a harcból egyetlen lieesületes ember sem ma­radhat ki. Békés megyének ebben a harcban is élen kell járni. Erre kötelezik eddig elért eredményei. A tanárválasztásokon a me­gye dolgozói a népfront mel­letti szavazással tegyék rá a koronát azokra az elismeré- sskre és eredményekre, melyet országunk építése terén a leg­utóbbi hónapokban felmutattak — fejezte be beszédét. Tausz Já­nos elvtárs. A vándorzászlót Blahut János elvtárs vett© át. — Öröm tölt el bennünket, hogy ebben a nemes versenyben, amelyet Békés megye dolgozó népe a Megyei Tanácson keresztül megszervezett, ha nem is első helyen, de kitüntetést, elis­merést ért el — kezdte beszédét. Majd így folytatta: A kivívott siker nem tesz el- bi za kötőt tű , minket. ígérjük ■ nagy Pártunknak és Rákosi eivtársr.ak, hogy a Párt által kitűzött útról soha nem fo­gunk letúrni. Blahut elvtárs további besaklélren a Megyei Tanács eddig végzett munkáját ismertette. Elmondta, hogy az idei szárazság következté­ben ßplyos helyzetbe került rizs- telepek kétszeres átemeléssel vizet kaptak a tanács intézkedése foly­tán a Tiszából. Tízmilliós értékeket mentett meg így a tanács nemzet­gazdaságunknak. A gjmlai és a békéscsabai téglagyárak állóvizé­nek kiszivattyúzása az élővízcsator­nába, szintén komoly eredményt je- Ifint-, mert a csatorna leapadása veszélyeztette a békéscsabai villa­mosmű üzemeltetését. Az oktatás Ó3 népművelési vonalon szintén ko­moly munkát végzett a tanács. Az 1950—51-es évbon az általános is­kolába beiratkozott 64.111 tanuló, ezek közül munkás és paraszt szár­mazású 52.214. Soha ennyi álta­lános iskolai tanuló nem szerepelt a múltban még két megyében lem. A munkás, paraszt tanulók szá­ma 1950—51 évben 75.9 száza­lék lett, míg előző évben csak 56 százalék volt. Különböző egyetemeinkre 459 tanuló ke­rült ki megyénkből. Körül­belül 40 százaléka ezeknek a A Népgazdasági Tanács 15-én elrendelte a Megyei 'JVrménybe­munkás, paraszt származású, tavaly alig érte el a 10—15 százalékot. { A helyi tanácsok megválasztásá­val kapcsolatban megtettük a kellő intézkedéseket. Ennnek a munká­nak megvolt a komoly eredménye, mert az ideiglenes névjegyzékbe felvett 292.606 személyhez pótló­lag még 6082 személyt vettünk fel. így a megye végleges választói névjegyzékébe 297.688 személy ke­rült be. Ez a megye lakosainak 63.5 százaléka. Blahut elvtárs beszámolóját hoz­zászólások követték, majd Balogh József, a mezőgazdasági osztály ve­zetője tartotta meg beszámolóját a tszcsk-ről Ó3 az eddig végzett és a következő mezőgazdasági mun­kákról. — Terinelőszövelkezeteink — mondotta — a fejlesztés során 3887 családdal, 5584 taggal és 22.358 kai. holddal sza porod lak. A következőkben Balogh elvtárs a lermelőszövetkezeli csoportok ál­tal elért eredményekről beszélt, melynek során rámutatott, hogy Békés megye területén nagyon fellendült a gyapot termesztése s ennek eredményeként a Békés megyében termelt gyapot az or­szág gyapottermesztésének 93.13 százalékát jelenti. Ha az országos átlagtermést nézzük, akkor ez kát. holdanként 2.5 mázsa, ugyan­akkor a Tőkösházi »Május 1« ter­melőszövetkezeti csoportnál a szakértők véleménye szerint 6—8 mázsa gyapot várható. Hangsúlyozta Balogh elv társ az őszi munkálatok minél gyorsabb elvégzésének fontosságát. A be­takarítás vonalán a cukorrépa szedésben múl atkoznak hiányos­ságok. Az ütem különben igen jó. 179 ezer kát. hold kukoricá­ból 177.380 kát. hold van le­törve, ami az összterület 85 szá­zaléka. A kukorieaszár belakaiT- lásánál azonban még hibák van­nak, különösen a mezőkovács­házi járásban. 93.000 kát. hold őszi mélyszántást végeztek ed­dig megyénkben. A ve tő szán lás elvégzését megkönnyíti az el­múlt napokban esett 23 mm-es csapadék, ennek segítségével a talaj minden nehézség nélkül előkészíthető a vetésre. Vigyük győzelemre az őszi mezőgazda- sági munkákat is, mint a ter­ménybegy üj lést — fejezte be be­szédét Balog elvtárs. Majd Szent- iványl elvlárs zárószavaival fél­öt órakor végeiért a tanácsülés. dolgozó parasztokat. Népnevelő­munka során meg kell értetni, h«>gy Lankadatlan szorgalommal folytassuk tovább a kukoricaszállítás! szerződések kötését jetunió szovhozügyi minisztériu­mát. A Szovjetunió minisztertaná­csa megbízza a véderdő ültetési főigazgatóságokat az cnlőü!teleik­kel és az alsó dnyepermenti ho mok megkötésével kapcsolatot munkálatok irányításával. Kötelezi a Szovjetunió erdőgazdasági mi­nisztériumát, a Szovjetunió mező­gyűjtő Bizottságok felállítását. Megyénkben a bizottság szeptem­ber 20-ával megalakult s máris megkezdte működését. A termény- begyűjtési bizottságok felállításá­val megyénkben meggyorsult ti takarmánygabona beadás és a ku- koricabegyüjtés teljesítése is. Ed­dig ugyanis igen nagy lemaradás mutatkozik megyénkben a kuko­ijazdasági minisztériumát, valami t ricabegyüjtés terén. A hetenkénti a Szovjetunió szovhozügyi minisz­tériumát, hogy 19.52 január i-ig dolgozzák, ki és terjesszék a Szov­jetunió minisztertanácsa elé az er-« dőüKeitvekre és az alsó dnyeper- menli homok megkötésére vonat­kozó tervezeteket. emelkedés mindössze csak fél és egy százalék között mozog. Kü­lönös gondot kod itt fordítani n termény! ©gyűjtési bízott ágoknak a népneveiőrnnnkára és az ellenér­zés ro, valamint a I.-©adást nem teljesítő kulákok < 1-zámo’tatására. Különös gonddal kell kezelni a szállítási szerződéskötéseol minden dolgozó paraszt 8 forintos gyors­beadási prémiumhoz jut. Megyénk­ben eddig 1591 dolgozó paraszt kötött száll itási szerződést 2239 mázsa kukoricára. A szállítási szerződőikötécek meggyorsítása ér­dekében lankadatlan szorgalommal tovább kell tehát 'folytatni a nép- novelőmunkát. Egy bizonyos: a dolgozó parasztok igy meg fogják érteni azt, hogy a takarmányga­bona, illetve kukoricabeadási kö­telezettség teljesítései hazafias kö­telessége is s ugyanúgy, mint a kenyérgabona beadásnál ismételten bebizonyítják, hogy szeretik ha­zájukat. Gyorsítsuk meg a takarmánygabona beadását Mezőhegyes vezet a takarmánygahcna-iiegyüjtési versenyben Megyénk dolgozó parasztsága a kenyérgabona begyűjtés terén igen kiváló eredményeket mutatott fel. A takarmánygabona begyűjtés te­rén azonban erős lemaradás mu­tatkozik. Ezt bizonyítja az is, hogy például megyénk dolgozó paraszt­sága árpából az előirányzott 600 vagon helyett 506 vagonnal, zab­ból a 110 vagon helyett 52 va­gon gabonát szállított be eddig a f öldm ű vessző vetkezetek raktá­raiba. A takarmánygabona tegyiijtés te­rén árpából igen jó eredményt ért el a népnevelők felvilágosító mun­kája nyomán Csafcaasűd község dol­gozó parasztsága. Itt már az elő­irányzatot 164 százalékban teljesí­tették. Második helyen Dévaványa, harmadik helyen Gerendás község áll 141, illetve 121 százalékos tol­A zabbeadási kötelezettség telje, sítésénél a mezőhegyesick mutat­tak példát. Előirányzatukat 198 szá­zalékban teljesítették. Alig maradt el a mazőhegyesiek mögött Vésztő dolgozó parasztsága, Itt 188 ezá- zalóknál tartanak. A dolgozó parasztok közül többen példamutatóan teljesítik zabbeadási kötelezettségüket. így Papp Etek füzeegyarmati dolgozó paraszt 50Ö százalékos, Debreceni Sándomó orosházi dolgozó parasztasszony 430 százalékos, Iíoruzs József szeghalmi dolgozó paraszt pedig 271 száza­lékos teljesítményt ért el. Példamutatók már vannak. Eze­ket a példamutatókat pedig követik a dolgozó parasztok, ha a népneve­lők fáradtságot nemismerő mun­kával tovább folytatják a felvilá­gosító munkát a dolgozó parasztok körében. jesitmennyel. Az ős^i szánták 'vetés, i^chref feladat Ma, dolgozó parasztságunk előtt álló legfontosabb feladat: a mi­nisztertanács által meghatározott határidőre, október 20-ra elvetni minden szem vetőmagot, maradék­talanul teljesíteni az őszi szántás­vetési tervet. Az idei jó vetéstől függ országunk jövőévi kenyere, az ötéves terv második esztendejé­nek termése. Éppen ezért, ha most az ősz folyamán még a kedvező időt kihasználva minden talpalat- nyi földet felszántunk mag alá és azt rozzsal, ősziárpával, búzával, gondosan tisztított, csávázott minő­ségi maggal bevetjük, ezzel meg­vetjük jövőévi jó termésünk alapját. A közmondás azt tartja: ki mint vet, úgy arat. Mi jól akarunk aratni, mi azt akarjuk, hogy év- ről-évre, napról-napra erősödjön, gazdagodjon hazánk, javuljon a dolgozók helyzete. Azt tartjuk, hogy »épünk boldogan, vkLáman él­jen, ehhez pedig a vetésterv telje­sítésével hozzá kell járuljon a dol­gozó parasztság is. Megyénk vetéstervének teljesíté­sét csak úgy biztosíthatjuk, ha minden egyes dolgozó paraszt a ma­ga földjén időben szánt-vet. A terv teljesítése tehát dolgozó pa­rasztságunk felelőssége, nemcsak hazájával, népével szembeni köteles­ség, hanem egyéni érdek is. Az őszi munkák idejében való elvég­zése több mázsa gabonát jelent dolgozó parasztságunknak, ezálal természetesen az egész országnak is. Ezt felismerve hívta ki ver­senyre Bucsa község dolgozó pa­rasztsága Bókós megye valatneny- nyi községét a minisztertanács ha­tározatának pontos teljesítésére. Ezt felismerve vállalták községeink dol­gozó parasztjai n szövetkezeti na­pon, hogy elfogadják a bucsai ver­senykihívást. és három-négy nappal hamarabb elvégzik az őszi szántás- vetés munkálatait. De felismerte ennek jelentőségét az osztályellenség is. A kulák és egyéb reakciós elemek aknamunká­jának eredménye az, hogy ilyen hangok vannak a faluban: »Nem jó korán vetni, várni kell, míg eső lesz.« Vagy: »Nem lehet még a kukoricaszárat leszedni a földről, hadd fújja meg a szél, be ne pe- nészedjen.« És vannak még — kü­lönösen azokban a községekben, ahol a felvilágosító munkát nem kielégí­tően végzik — olyan dolgozó pa­rasztok, akik felülnek a kulák meséjének és nem veszik észre, hogy ezzel maguk alatt vágják a fát. Nyilvánvaló az osztályellen­ség célja az ilyen agitációval: el­szabotálni megyéink vetéstervének teljesítését, veszélyeztetni jövőévi kenyerünket. Persze nem nyíltan I kiabál a kulák. Taktikája az, hogy a »tapasztalatokra« hivatkozva pró­bálja lebeszélni a dolgozó parasz­tokat a komi vetésről, mondván, hogy »porba nem lehet vetni«, vagy »erős csávázószerrel csáváz­zunk, mert attól megdöglik az egér«. Éppen a tapasztalatokra hi­vatkozva nem kell különösebben bizonyítani, hogy az »esővárás« az nem más. mint a velős elodázása és azt sem, hogy az erős csávázószar­tői nem az egér döglik meg, ha­nem a mag esi rázó képessége pusz­tul el. Mindkettőt szeretné elérni az osztályellenség. És ezért nem­csak agitál, hanem ha vet. okkor úgy vet, mint Dombóvári István mozőkovácsházi kulák. aki a kasza- peri határban lévő földterületén bú­záját csávázatlanul, tisztíttatlanul tarlóhántásba a kukorieaszár he­lyére, a felszínre szúrta. Látni kell tehát minden dolgozó páráséi­nak, hogy a kulákra hallgatni any- nyi, mint üszköt vélni saját hajlé­kára. Tudnia kell minden dolgozó parasztnak, hogy a kedvező idő elmulasztása súlyos károkat okoz­hat: az esőzés utáni felázott tala­jon sem szántani, sem vetni nem lehet, várni kell, míg felszárad * talaj. Tudnia kell azt is, hogy a kukoricaszárat nem nappal, száras időben kell hordani, mert letörik a levél©, a legértékesebb takar- mányrósze, hanem akkor, amikor harmatos, tehát éjjel, vagy hajnal­ban. Mindezekns a népnevelők kell, hogy felhívják a dolgozó paraac- tok figyelmét. Tudatosítani kell a dolgozó parasztok között, hogy ne őszi szántás-vetés sikere politikai harci kérdés. Ne feledje a dolgosé parasztság egy pillanatra sem, ma nem a földesuraknok termeli gabo­náját., hanem saját magának, M ország dolgozó népének. A többtar- meléssel pedig az országot erősítjük, nemcsak az ipari üzemekben, ha­nem a földeken is. Ezen u szem­üvegen keresztül kell nézni a kólák ellenségeskedését és ha így tekinti minden dolgozó paraszt az ősiza munkákat, akkor bizton nem. enged be görényt a tyúkólba és nrindnht megtesz annak érdekében, időben elvessen, végrehajtsa a mmisztei’tanács tározatát. Jó gazda csak akkor - szik nyugodtan, ha már elv mert akkor már nem1 kell. 1 azért, hogy beáll az esős iÉoí'á gabona még a zsákban van.^De^i zel felel egyúttal az imperialiítál! háborús terveire ie, mert Éozaú- járul a maga erejével^ jövőévi kenyerének Juhász Nagy áffaáe SZÓ VOSZ szerv, oszf vt#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents