Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-27 / 199. szám
6 VIHARSAROK NÉPE A szovjet film hódító útja Jf enin elvtárs mondotta, hogy számunkra legfontosabb mir vészét a film. A filmez, amely a legkisebb faluba is eljuthat s végezheti az építő, nevelő munkát a műves.ct eszközeivel. A múltban a népe nyomó uralkodó osztály sa~ jál céljaira használta fel a filmet is. Ma mozijainkban olyan filmeket pergetnek le a nézők előtt, ame'yek1 nevelik, tanítják a d 'gőzöket. A régi giccses, szirupos szerelmi történeteket, vagy nevetségesen buta cowboy filmeket fcL vá lottók az olyan filmek, amelyek a való életet mutatják be, erőt adnak a további küzdelemhez, gyakorlati útmutatásokat mindennapi munkánkhoz, megmutatják az ellenség igazi arcát s olyan uj ismeretekkel .gazdagítják a nézőket, ame yeket azelőtt eltitkollak,-elzártak c ölük. Komoly segítséget jelenteit ] észtőn a termelőcsoportok tagjainak a film. A sorra bemutatott szovjet filmekből számos Ici- váló eredmények eléréséhez segítették őket. Nagy segítséget jelentettek az ismeretterjesztő filmek a kérik.ills reakció által terjesztett babonák leküzdésében is. És számos dolgozó paraszt éppen a bemutatott szovj, t filmeken ke-észtül győződött meg a társas- gazda k alt’s helyességéről, határoz_ ta el, hogy belép a termelöcso~ poriba. ,é ma bemutatási a kerülő fil- meknele — elsősorban a szovjet fi meknek — éppen abban van óriási jelentősége, hogy igényes művészeiével nemcsak szórakoztat, de nevel, tanít is. Ez a felismerés vonz a mozikba egyre több nézőt s emelkedik állandóan megyénkben is a rnozilálogatóh száma. Mig alig két évvel ezelőtt is egy-egy szovjet filmet csaknem üres nézőtér előtt pergettek le az ellenség megtévesztő propaganda* jának hatására, addig ma már eseményszámba megy a falun egy-cgy szovjet film bemutatása. Különösen ott nő ugrásszerűen a mozilá- togatók száma, ahol a dolgozóknak a mozi felé fordulásit a Pert a népnevelők felvilágosító munkájával is segíti, ahol a helyi párt- funkcionáriusok felismerték a f ilm óriási jelentőségét, tudják használni a kultúrának ezt a fegyveréi is a szocializmus építéséért vívott harcban. Sarkadon és Almáskamaráson például a mozilátogatók 50 százalékát a népnevelők által megszervezett csoportos látogatók teszik ki, Füzesgyarmaton 222 százalékra, Ke vermesen 210 százalékra, Dévaványán 200 százalékra tel jer sitették a Párt és a mozi népnevelői az elmúlt hónapban a mozir látogatói: fejlesztési tervét. A jő felvilágosító munka eredménye az, hogy júliusban 17h. 119 dolgozó nézett meg filmclőadást megyénkben. ’fofépneve'öinle most újabb célt " tűztek maguk elé: szeptemberre 31 ezerre, októberre 36 ezerre, novemberre hl ezcira érné- lilt a mozilátogatok számát megyénkben, hogy minél többen taSzeptember 5-ig lehet jeleitfkezni a dolgozók általános- és középiskoláiba Kormányzatunk mindazon dolgozók ívszór©, akik tanulmányaikat a múlt társadalmi rendszer elnyomása miatt nem tudták folytatni, vagy egyáltalán nem tanulhattak, lehetőségit nyújt arra, hogy tanulmányaikat tovább folytathassák, Valamennyi középiskola mellett dolgozók középiskoláját állítanak fel. Azok részére pedig, akik csak négy ©'emit tudtak elvégezni, dolgozók á'talános iskoláját szerveztek az általános iskolák mellett az V—VIII. osztály elvégzésére. A dolgozók iskolájába csakis azok járhatnak, akik kereső munkát végeznek s korhatár 17—13 életév. Á dolgozóknak annál az iskola- igazgatónál kell jelentkezniük, amelyik iskolában tanulni akarnak, itt jelentkezési kérdőivet kell kitölteni s legutolsó iskolai bizonyítványát kell a kérdőívhez mellékelni. A dolgozók középiskoláiba, ipari gimnáziumába éd a do’gozók általános iskolájába szeptember 5-ig lehet jelentkezni az iskolák igazgatóinál. naljanak őz élenjáró szovjet filmművészet alkotásaiból s hasznosítsák a tanultakat munkaterületükön. Nem könnyű a feladat megoldása, mert az ellenség felismerve a filmművészet óriási Jelentőségét, igyekszik a dolgozókat távoltartani az előadásokról. End- rődön például a plébános a fiírnél őadó sok idejére helyezte a litániát és más vallásos összejöveteleket. Máshol például a »Talpalatnyi földe, című kiváló magyar filmtől úgy igyekeztek távoltartani a dolgozókat, hogy erkölcstelennek »bélyegezték:!. meg a papok. Whv a népnevelők állal kitír ** zött feladatok végrehajtása nem lehetetlen. Jó felvilágosító munkával, az ellenség leleplezésével és kemény harccal végre lehet hajtani a fejlesztési tervet. És ebből a muidcából a Párt népnevelőin és a mozi dolgozóin kívül ki kell venni a részét az MNDSzr nek, mint az orosházi asszonyok kiveszik ebből a részülcet, be kell kapcsolódni a felvilágosító munkába a DISz-nek is, mint a vésztői fiatalok teszik, nem hiányozhatnak az MSzT agitátorai sem, mint ahogy Endrődön, Gyomán, Sarkadon, Eleken és Orosházán példamutatóan kiveszik az MSzT- iagok is részüket a felvilágosító munkából s meg kell javítani ezen a téien a DÉFOSz munkáját h, úgy, ahogy azt a sarkadiáit tették. Az eddiginél jobb munkát leéli végezni a filmpropagandistáknak az üzemekben, állami gazdaságokban és termelőcsoportókban is, mert eddig ép'pen ezeken a helyeken található a legtöbb hiány: s. súg. £s ha a törném tervezetek is bekapcsolódnak a felvilágosító munkába, úgy eredménnyel hajtják végre népnevelőink a mozilátogatók őszi fejlesztési tervét s akkor valóban eljut minden dolgozóhoz a Párt számára legfontosabb művészet: a film s segíti mindnyájunkat a szocializmus építésében. (p) 1 kultárház a termelés fokozását szolgálja A tudósok és a termelő munkások közötti alkotó együttműködés egyre szorosabbá válik a sztálini ötéves terv határidőelőtti teljesítéséért folyó harcban. A klubok és kultúrházak ennek a kapcsolatnak megerősítését szolgálják és népszerűsítik a legeredményesebb módszereket. Kitűnő munkát fejt ki ezen a téren a leningrádi «Viborgi» kul- túrház. A «Viborgi» kultárház a tömegpropaganda különböző f ormiét alkalmazva, nagy segítséget nyújt a vállalatoknak a technikai előrehaladásban. Ugyanakkor segítséget nyújt a szovjet tudomány eredményeinek alkalmazására a termelésben. A «Viborgi» kultúrházban a körzeti pártbizottságokkal együttműködve, havonként rendszeresen tartanak előadásokat, amelyeken az üzemi agitátorok is résztvesznek. Egy-egy olyan előadáson 1700— 2000 hallgató is összegyűlik. Az üzemi sajtó dolgozóinak részvéte- lével„tartanak estéket a kultárház hangversenytermében. Ezek az esték. nagymértékben előmozdítják a tudósok és az ipari dolgozók közötti jó egüítműködést. A «Viborgi» kultúrházban jött- létre és talált széleskörű alkalmazásra a tudósok és vállalatok dolgozói közötti kapcsolatok új 'formája: a főiskolák és a tudományos kutató intézetek tanácsainak helyszíni ülései a vállalatoknál. Ezeken a helyszini üléseken neves tudósok, a vállalatok sztahanovistái és mérnökei találkoznak és vitatják meg a felmerülő problémákat. Nemrégiben 16 leningrádi építési vállalat sztahanovistáival és mérnökeivel találkoznak a tudósok. 400 sztahanovista és mérnök gyűlt össze ezen az estWtfvA<l*ft1w:ókdó sztahanovisták mind kihangsúlyozták, hosry az elért eredmények a mérnökökkel folytatott alkotó együttműködés gyümölcsei. Ezen az ülésen olyan termelési és műszaki filmeket vetítettek, amelyek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak, — az építkezéseknél történő — felhasználását mutatták be. A hangversenyterem előcsarnokában kiállítást is rendeztek a találkozó alkalmával. A kiállításon bemutatták az építőipari sztahanovisták munkáját népszerűsítő műszaki irodalmat. Rendkívül érdekes volt az aa ülés, amelyet a fémek tudományos kutató intézetének tanácsa tartott, A Fémkutató Intézet tudományod tanácsának ezen az ülésén határozták el, hogy a kultárház mellett tanácsadó irodát létesítenek, amely konkrét és hatásos segítséget nyújt az újabb technológiai eljárásokat bevezető vállalatoknak. A tanácsadó iroda már meg is kezdte munkáját. Nagy helyet foglalnak el a kultúrhéz munkájában a termelés aktuális kérdéseivel kapcsolatos szemináriumok. A szemináriumokhoz szükséges műszeieket a Eémkutátó Intézet bocsátotta a kultárház rendelkezésére. Legutóbb az öntött szerszámok gyártásának technológiájával kapcsolatban tartottak szemináriumot. Az előadó sztahanovisták ismertették azokat a tapasztalatokat, mely eket a z öntött vágószerszámok előállítása, megmunkálása és használata terén szereztek. A szemináriumon íész- vevők tanulmányozták a kultúik.ia »öntött vágószerszám; című kiállítását és utána ellátogattak a gépgyárba, hogy megismerkedjenek az öntött vá. ószerszámok készítésének gyakorlati módjával. A kultúrházban rendszere on rendeznek tapasztalatcseréket. A kul- túvház műszaki tanácsának tagjai pétiig gyakran keresik fel mind 3 leningrádi. mind más városok vállalatait. Céljuk az. hogy' átadják a legjobb munkamódszerekét. Ki kell emelni azt a kezdeményezést, amelyet G. M. Dubinyiu és V. M. Birjukov ismert sztahanovisták — a tanács (arjai —'tettek: védnökségei.• vonultuk az ipariskolai tanulók fölött. A tanács elfogadta a kezdeményezést és így született meg a termelés újítóinak — a fiatalság fölötti védnöksége, A kultárház aktivistái — a termelés újítói — arra törekednek, hogy népszerűsítsék a hazai tudomány és technika vívmányait és segítséget nyújtsanak a dolgozóknak a háborúntáni sztálini ötéves tervek haláridőelőtti teljesítő-chez. M. Tyihotiov s A falusi tanács a kulturális munka élén II Szovjetunió, a béke megdönthetetlen támasza A falu dolgozói közül sokan töltik el estéiket a klubban. Bőven akad itt jó szórakozás, meg tanulási lehetőség. Kétszer hetenként, hangosfilmet mutatnak be. Gyakran tartanak előadásokat, beszámolókat, irodalmi és micsurini estéket is. Vasárnaponként a zenei továbbképző körök együttesei hangversenyeznek. A kmjkovi klub vezetőségét munkájában segíti a dolgozók küldötteinek falusi tanácsából létesült kultúifelvilágosító bizottság. A bizottság egyike a falusi tanács állandó bizottságainak. Munkájában négy küldött és harmincöt aktivista vesz részt. Ez utóbbiak: a tanítók, agronó- musok, orvosok, a posta, a klub. a könyvtár vezetői és a kolhoz más dolgozói. A falusi tanács kulturális munkatervének összcá’lltásában és gyakorlati megvalósításában egyaránt résztvesznek a bizottság tagjai és aktivistái. A tervet a falusi tanács ülésén hagyják jóvá, ahol egyszersmind meghallgatják a hízottéig jelentéseit a kultúrmnnka hely- z vtéről. á krjukovi falusi tanácsnak eo -"felé ágazó elfoglaltsága van. A kö zetéhez tartozó falusi kolhozklubok, könyvtárak, olvasókörök, előadótermek vezetésén kívül állandóan gondoskodniok kell az iskolákról és a területén elhelyezett egyéb olyan intézményekről, amelyek a gyermekek gondozásával, nevelésével foglalkoznak. Az állam segíti a tanács munkáját. Megfelelő anyagi támogatással biztosítja az iskolák fűtőanyagellátását és a szükséges fel- szerelési tárgyak . beszerzését. A középiskola igazgatója, éppúgy, mint az általános iskolák ős egyéb gyexmokggondozó intézmények vezetői, a falusi tanács gyűlésén számolnak be gazdasági és nevelő munkájukról. Ilyenkor a gyűlés részidői részletesen hozzászólnak a felmerülő kérdésekhez. A falusi tanács kultúrbizottsá- gának feladata, hogy az olvasókörökről megfelelő módon gondoskodjék. Ez a bizottság irányítja a kolhoz-klubok és könyvtárak működését is. A falusi tanács sokoldalú működésében, amelyet a 'falu kulturális életének irányítása terén fejt ki, széleskörű aktivára támaszkodik. A falusi értelmiség és a kiváló kolhozmunkások minden képességükkel és tehetségükkel azon dolgoznak, hogy' még jobbá és eredményesebbé tegyék a. falu kulturális felvilágosító intézményeinek munkáját. A Szovjetuniói a világbelié őre, a békeszerető népek támasza. A békeharcban íölsorakoznaík mögötte a népi demokráciák országai és a béke híveinek százmilliói az egész világon. A Szovjetunió békepolitikája igazi békepolitika. Harc a hét- kéért, az imperialista uszító ag- resszorok megfékezéséért. Sztálin már 1934-ben figyelmeztette a provokátorokat és háborús uszílókat, emlékezetes beszédében: »Aki békét akar és kereskedelmi kapcsolatokat igyekszik velünk létesíteni, az tnindenkor támogatásra talál nálunk. Azokat pedig, akik megpróbálnak rátámadni országunkra: úgy visz- szaverjük, hogy belepusztulnak. Nehogy mégegyszer kedvük kerekedjék disznóormányukat a mi szovjet kertünkbe bedugni.« Ez a sztálini felfogás érvényesült mindenkor a Szovjetunió következetes politikájában. A Szovjetunió számtalanszor adott kifejezést annak a véleményének, hogy a világnak békére van szüksége s a béke megvalósítható. Az Egyesült Államok és Anglia vezető körei azonban mindennemű megegyezést meghiúsítanak. Az új világháború ki- robbantására törekvő háborús gyujlogaíók félnek a békétől, mert a Szovjetunióval való megegyezés és együttműködés a bókét jelenti. Az amerikai-angol imperialisták egyre -melyebben süllyednek a gazdasági válság mocsarába. Éltető- elemük a kizsákmányolás, a profit, melynek lehetősége meghiúsul az egyre öntudatosabbá váló dolgozók növekvő ellenállásán. Félnek a Szovjetunióval való együttműködéstől, félnek a Szovjetuniótól, a szocializmus országútól, félnek azoktól a sikerektől, melyeket a népi demokratikus államok a Szovjetunió vezetésével elértek. Félnek a haladás erőinek állandó növekedésétől. Katonai kalandokba bocsátkoznak, ezek a kalandok azonban csak katasztrófát jelentenek az imperialisták számára. Háborús kalandok keresésével egyre közelebb hozzák az imperializmus sírját. A Szovjetunió a népek egyenjogúságának és barátságának .politikáját hirdeti és védelmezi nemzetközi viszonylatban is. Sikraszúll a diktatúra és az erőszak ellen, síkraszáll minden olyan kísérlet ellen, hogy egy hatalom kisebb államokat kizsákmányoljon. A Marshall-terv kizsákmányoló módszerével szemben a Szovjetunió és más hatalmak k&- zött kötött összes szerződések a* egyenjogúság s a kis államok szuverenitásának tiszteletbentar- tásán alapulnak. Sztálin 1948 áp- rilis 7-én, a finn kormány-delegáció tiszteletére rendezett ebéden a Szovjetunió és Finnország közötti baráti és kölcsönös segély nyujlási egyezmény megkötése után hangoztatta: ez az egyezmény is mutatja, hogy kis és nagy nemzetek között is lehel egynejogúság. A föld népei nem akarnak lia- borut. A világ minden részében) hatalmas arányokban folyik a bé- kemozgalom. Különböző nemzetiségű, politikai meggyőződésű és vallásu emberek százmillióit ragadta magával a békeharc. NA amerikai imperia’ista agresszorok bármit is tesznek, a világ népei a Szovjetunió, vezetésével megvé-, dik a hőkét.
