Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-27 / 199. szám

VIHARSAROK N'fcPE •• ünnepre készülnek Szeghalom dolgozó parasztjai Ivót napja csuj áu, hogy - elju­tott a hír Szeghalomra, hogy va­sárnap T’roiok Mihály elvtárs, pa- rasztküldatt beszámolót tart, de már nagyon kevesen lehetnek a községben-, akik no tudnák. A Párt és a töjj*eg,2.:rn -astek irépóéveloi, aktívái, szinte néhány óira alatt szétvitcék az örömmel teli liirt. A szglialmi doh--ózó parasztok o Kimmel várják Prorok Miliály olv társat. Amerre jár-kól az em­ber, másról sem esik szó, mint a vasárnapi gy ülésről. Kint a t rme’ői soporlokban az «Ady »-ban, meg a «Szabad- ság»-ban — munka-zünetben, vagy fete, munka után hosszan elbeszél­getnek a dolgozók. Elmondják egy­másnak, hogy mi! ?árssak a parasztküldäil beszánseiéláföl — Nekünk záaita’uH ok hibánk van csoporton belül — moydja Hőgyi Imre elvtárs, az «Ady» tszcs egy tagja, t— Számosán van­nak közülünk tagtársak, akiknek sok kívánnivalójuk van a munká­hoz való viszonyukban. Nem elég őz, rvezett nálunk a munka sem. a brigádok, munkacsapatok szét- eeők, nem szilárdak és még egyéb hibák. Mindczjkr.} kéiünk majd mi orvoslást Prorok el\társtól. Meg­kérdezzük tőle, hogyan dolgoznak Nagy örömmel fogadja •.„ulgosó parasztságunk as árubemutatókat kai, fe’eségének meg a kosara duzzad a különféle konyha lelsze- reiétektől és gyerekjátékoktól. — Jól termett a búza, futja a prémiumból, meg a fajsulyfelár- ból, — mondják boldogan. Megelégedett arcú dolgozó pá­rasatok nézegetik a sok-sok szép árut s mennek nagy csomagokkal megpakolva hazafelé. Vásárolnak, mert le ik rá. Ezt bizonyítja az k, hogy Magyarbánhegyesen o óra alatt hétezer forint, Medgyesegy- házán pedig 4 óra alatt n ezer forint volt első napon a forga­lom. Sorra rendezik meg községeink­ben az árulxernutatókat, hogy ter- ménybeadási kőle'érettségükét túl­teljesítő dolgozó parasztjaink hoz­zájuthassanak mindazon árucikkek­hez, ainc'yek a kis falvakban ne­hezen, vagy egyáltalán nem sze- -ezheiők be. Dolgozó paraszlsá- .nk hálás is a bemutatókért. — A fiamnak vettem munka­i-ruhát, — mondja Zsíros Józsefné 'hóna alatt szorongatva a nagy cso­magot. — Ha nem jön ez az áru­bemutató, a városba kellett volna utaznom ezért. Te'ek Pál hatholdas dolgozó pa- ’- rzt keze is tele van csomagok­flSki alkotmányunkra tör, nem kerülgeti el méltó büntetését Czírai Imrét 1950 március 20-ún választották meg a szeghalmi «Ady» tszis elnökévé, mint agrár­proletár származású, négy közép­iskolát vogaett dolgozó parasztot. Cziral Imre azonban a tszcs-le való belépésekor eltagadta azt, gy 1911-ben irodai alkalmazott .olt és hivatalban elkövetett sik­kasztásért égy évi s két hónapi börtönbüntetésre Ítélték. Czirui Imre, miután a tszcs el­nöke lett. a hozzá beérkező pónz- ös-z gehet letagadta, azok nagy ré­szét elmulatta és a cigányoknak ,100—200 forintos borravalókat osz­togatott szót és majdnem állandóan részeg volt. így 3700 forintot sik­kasztott el. A repooelőlegből pél­dául 1100 forintot eltagadott, ké­Iratssekrénycket, vagy erre a célra szekré­nyeket keresünk megvé­telre. CÍM A KIADÓHIVATALBAN sóbb azt elmulatta és pótlását egy helyi kereskedőtől fondorlatos mó­don kicsalta azzal, hogy árpát fog neki szállítani. Amikor pedig aljas cselekedetei napvilágra kerültek. Czírai Imre megszökött. Szökése után való napon elfogták. Ekkor kiderült, hogy Czirai Imre a ku- lákokkal is összepaktált, gyapjú­val is feketézett és azon volt, hogy az Ady termelőszövetkezeti csoport teljesen szétszülljön. Czirai Imrét a termelőszövetkezeti cso­port ellen elkövetett aljas csele­kedeteiéit felelősségre vonták és a járásbíróság példamutató Ítéle­tet hozott vele szemben. Három évi és hathónapi börtönbüntetésre Ítélte. A járásbíróság ezen Ítélete be­bizonyította azt, hogy kíméletle­nül lesújt dolgozó népünk azokra, akik álszent módra beférkőznek a termelőszövetkezeti csoport tagjai sorába s otít a kulákok biztatására bomlasztó munkát végeznek, eldor- bézolják a tszcs dolgozóinak va­gyonát, hogy ezáltal is szétzül­lesszék dolgozó parasztságunk szö­a kolhozparasztok, milyen a mun­kaszervezésük, hogy végzik munká­jukat a brigádok... Tanulni aka­runk Prorok elvtára beszámolóid­ból. De nemcsak a régi tsz s-ta ok hanem az új belépők is — mini például Elok Sándor, Nagy Ká­roly, Jekkol József, meg a töb­biek is — sokat akarnak tapasz­talni a nagygyűlésem. — Uj tagjai vagyunk a csoportnak, — mondják — de tudjuk, hogy a vasárnapi gyűlés után már nagy7 tapasztalatokkal állhatunk a mun­kába. Amit itt a tszcs-nól látunk, azt kiegészítjük azzal, amit a szovjet kolhozparnsztok mondanak ol nekünk majd Prorok Mihályon keresztül. Jivőükst akarjuk látni Prorok MiSiály szavaiból Tanulni, megismerni a nagy Szovjetuniót, megismerni a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a legboldogabb parasztok életét, mun­káját, — ezt akarják a szeghalmi dolgozók, ezt várják a . vasárnapi beszámolótól. * ' | : | ! A gyűlés színhelyét — a DEEOSz székház udvarát — már díszítik. Vörös- és nemzetiszinű zászlók, 'feliratok, képek, hirdetik a nagy napot. Hirdetik a szeghalmi dolgozó parasztok háláját Sztálin elvtárs, ltákosi elvtárs iránt, a Párt iránt, akik lehetővé tették számukra azt, hogy parasztküldöt- toinken keresztül megismerjék a Szovjetunió hatalmas szocialista mezőgazdaságát, azt, amely irányt mutat nekik, do az egész dolgozó parasztságnak is, boldogabb jöven­dőjük, jövő életük felé!...' (df) A szovjetek az államigazgatás iskolái A szovjet államnak, mint új- tipusú államnak megkülönböztető jellegzetessége következetes szocia­lista demokratizmusa. A szovjet demokrácia nagysága és ereje nem egyedül abban áll, hogy az állam­hatalom szerveit az egész lakos­ság megválasztja, hanem abban hr. hogy a Szovjetunióban megvaló­sul a dolgozó tömegek millióinak részvétele az államigazgatásban és a kommunista társadalom építésé­ben. A szovjetek rendszere biztosítja a dolgozók tehetségének kibontako­zásához, a népi tömegekből a veze­tők és szervezők ezreinek kieme­léséhez szükséges előfeltételeket. A szovjet államapparátus, a tanácsok ex-eje abban van, hogy a tömegek alkotó készségére, a kommunizmus építése iránt való odaadásra '■ tá­maszkodik. A szovjet hatalom ere­je népi jellegében' van. A Dolgozók Küldötteinek Ta­nácsai a tömegekre támaszkodva, a tömegeket mind inkább-bevonva tevékenységükbe, végzik nagy poli­tikai, gazdasági, kulturális és ad-? minisztrációs munkájukat. A taná- osok, — tanítja a nagy Sztálin — az államigazgatás iskolai. »Miben áll a mi államappará­tusunk ereje? Abban, hogy a taá n ácsokon keresztül összekapcsol­ja az államhatalmat a munkások és parasztok milliós tömegeivel. Abban, hogy a tanácsok az ál­lamigazgatás iskolái a munkásak és parasztok tíz- és százezrei számára. Abban, hogy államap­parátusunk nein zárkózik el a milliós népi tömegektől, Hanem a tanácsok munkáját megköny- nyítő és ilycnképptrtt az állam­hatalom szerveit támogató szám­talan tömegszervezet,, bizottság, szakbizottság, értekezlet, kük díjllgyülés stb. révén összekap­csolódik velük.« (Sztálin.) A tanácsok sokoldalú tevékeny­ség©, a Párt és a kormány intő -- kedéseinok. a lakostág ré zérói való széleskörű támogatása, fán; csőd igazolja ezeket a s, tá’ini szavakat. A szovjet hatalom ével alatt . a szovjet emberek milliói járták ki és járják most is az államigazgatás nagy .gyakorlati iskoláját. A fjzov- jetunió Legfelső Tanácsának. a Szövetségi és Autonóm Köztársasá­gok I/égte’-ső Tanácsainak ország­szerte ismert tagjai a népből szár- teaauak és a helyi. tanácsok gya­korlati munkáján nőttek fel. Az egyszerű szovjet munkás, kólhoztag, értelmiség, vagy házi­asszony, tevékenyen részt .msz a helyi tend'1 a munkájában. Segít a tanácsoknak abban, hogy egvjM újabb és újabb lehetőségeket,, erő­forrásokat és anyagi eszközöket használhassanak fel a gyárak, a kolhozok, az iskolák, vagy a kór­házak munkájának megjavítására, a: helyi . ipar fejlesztésére, a ■ dol­gozok anyagi és kulturális szín­vonalának emelésére, a városok és falvak rendezésére. A Párt tevékenyen, elősegíti aa aktívák munkáját és. fejlődését, se­gít nekik és i lányit ja tevékeny­ségüket. A Bolsevik Párt veze­tése, — a tanácsok erejének fő- forrása. A tanácsok az államiga»» gatás iskolái. Ebben az akoli­ban a szovjet emberek milliói ta­nuljak meg a kommunizmus- épí­tésének vezetését. Ez az iskóte biztosítja a milliós tömegek rész­vételét az á.lln «igazgatásban, . • kommunizmus építésébe«. Miért lépett he eddig 46 dolgozó paraszt a tótkomlóst ,Viharsarok99 tszes*he? 991 A tótkomlóst »Viharsarok« tezce tagjai az üzemi pártszervezet lít- mutatásával, nagy lelkesedéssel lát­tak hozzá csoportjuk őszi fejleszté­séhez. Jó felvilágosító munkát vé­geztek. Az eredménye: a »Viharsa­rok« tszcs-b© augusztus 24-ig 46 dolgozó paraszt lépett be. Ez az eredmény azt mutat ja, hogy a cso­port tagjai fáiadhatatlanul szer­vezték az új belépőket. De mutatja azt is, hogy a dolgozó paraszto­kat nem nehéz meggyőzni azután az eredmény után, melyet ebben az évben a termelőé söpörtök elértek. — A szemünk előtt termett 20 mázsát az árpa holdanként, — mondja Tóth Péter új belépő. — Ez a terméseredmény azt bizonyít- a előttem is és mások előtt is, hogy saját magunk és népünk el­lenségei lennénk, ma még továbbra Í3 egy lóval kínlódva majdnem vetkezeti gazdálkodását, melyet | felényit termelnénk egy hold föl- Alkotmányunk is biztosított szá- dön, mint a tszcs, mukra. Most bebizonyosodott ismé­telten, hogy aki Alkotmányunkra tör, az nem kerülheti el méltó büntetését. ra. OSzH-ra, részletre is kapbatd Tóth Péter hét kataszteri hold földön dolgozgatott. Több esetben azt sem tudta, hogy melyik mun­kához lásson hozzá. Ezt is, azt is végezni kellett volna. Egyénileg: vergődés —«Az egész élete osak ©gy kap­kodás az egyénileg gazdálkodónak, — mondja. Az én földem meg ép­pen hét felé volt. Hajnalban lrá- rom-négy órakor felkeltem. Igye­kezni kellett a vetéssel, meg min­dennel. El is vetettem idejében a kukoricát is. — Idejében vetetted el, — szó­lal meg a felesége, aki varrás­sal foglalatoskodik, — mégis nem sokérő lesz. — Hát éppen ez az, ami a cso­portba -gitt engem. Kint jártam J nudák Józseffel a csoport kuko­ricaföldjénél, oszt’ csak néztem. Minden száron majdnem félkamyi csövek. Néiztom a mellette lévő földet, amit egy dűlőét választ el a csoport földjétől. Abban meg kis satnya, alacsony kukoricaszár s raj­ta kis, eemmitérő csövek. Mondtam is Hudáknak: Te József, ezt a ti földeteket tán valami külön isten öntözte. — Nem az Peter, — felelte ő, — csak jól dolgoztunk. — Hát én is jól akarok dol­gozni. Tudom, hogy a csoportban erre lesz alkalom, mert munka lesz bőven. Csakhogy jobb beosztással. Idehaza mindent meg kellett fog­ni, az ember azt sem tudta, me­lyiket csinálja. Mindig minden sürgős volt. II csoportban boldogulnak — Persze a csoportban is vannak sürgős munkák, — mondja egyr másik új belépő, Kukucska Má­tyás. — Csakhogy az a különbség, hogyha a csoportnál többet telje­sítünk, több lesz a munkaegység, de a csoport is erősödik. Kukucska Mátyás eokszor ellá­togat Pongrácz Andráséihoz. Az­tán játta, hogy mit jelent az,» h« valaki jól dolgozik. Mert Pong- • rácznak a 19 éves lánya -is 71380 forintot .kapott most- a félévi, 'el­számoláskor, az egyéb juttatásoM mellett. Meg Sáré Istvánokat is látta, amikor kettőjük munkájáért 5519 forintot vettek fel. — Ilyen összegeket csakis akkor kap az ember, — mondja meggyő­ződéssel, — ha nem lazsálva tölti el a csoportban azt a nyolc-tíz őrei munkaidőt. — Hát bizony miránk, új be­lépőkre is munka vár1 a csoport­ban, — sorolja Benyó Mihály, aki a legelsők között lépett be a cso­portba, — csakhogy sokkal ered­ményesebb és kényelmesebb munka. Ott nem a tehenekkel szántok majd mint az én öt és félholdamon. És nem fog idegesíteni az a gondolat, hogy honnan fizetek az orvosnak, ha beteg leszek én, vagy * csalá­dom. De meg az sem, hogy miből élek meg öreg koromban, mert min- annyiónk jó munkájával a anyára megerősödik a csoport, hogy gond­talan megélhetést tud biztos,tani a becsületes munkásoknak, megöre­gedett tagoknak. K. 1, Szentetornyán is megkezdték a gyapot szüreteíését A szentetomyai «Petőfi» ter­melőszövetkezeti csoport tagjai négy kát. hold gyapot földjükről a napokban megkezdték a gyapot szüretelését. A gyapot korai szü­retelése bizonyítja a tormelőszö- vetkez ti csoport tagjainak jó munkáját. De szemléltetően bizo­nyítja a jó munkát a mutatkozó terméseredmény is, amely holdan­ként öt mázsára becsülhető. A termelőszövetkezeti «sopor! tagjai látva az ezévi szép eredmé­nyeket, elhatároztál:, hogy négy, kát. hold gyapotvetésüket a jövő évben 40 kát. hóidra emelik fel, hogy ezzel is hozzájáruljanak az életszínvonal emelkidéséhez, az öt­éves terv maradéktalan végrehaj­tásához.

Next

/
Thumbnails
Contents