Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-26 / 198. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 Dolgozó parasztok a viharsarki termelőszövetkezeti csoportok fejlődéséről A tszcs-k őszi fejlesztése so­rán a csorvási tszcs-k is sok új taggal gyarapodtak az augusztus 20-i tagfelvételkor. Ezen a napon — Alkotmá­nyunk ünnepén — a «Vörös Ok­tóber» tszcs-be lépett be a leg­több tag: 20 család, 27 tag s 97 kát. hold földdel nagyobb terü­leten még fejlettebb nagyüzemi gazdálkodás folyik már a követ­kező évben. De augusztus 20-a óta is állandóan nő a Vörös Ok­tóber tszcs taglétszáma és föld­területe. Most örömmel újságolják ti csoporttagok: régi vágyuk teljesül azzal, hogy 'tagosítják földjeiket, amely most már körülbelül 471 kát. hold. nagy könnyebbséget jelent •ajd munkájukban, mert azál­tal, hogy földjük egy darabban lesz, a gépi erői jobban ki tud­ják használni, az önköllséget fo­kozottabban csökkenteni s kiváló eredményeikkel megmutatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényéi az egyéni gazdálkodással szem­ben. l'j Élei tszcs-be akkor lá­togattam el, amikor megtörtént a félévi elszámolás, így szemta­núja leheltem annak az öröm­nek, ami a tszcs-tagokat töltötte el, amikor megkapták félévi ke­resetüket és megláttam azt a kü­lönbséget, ami egy tszcs-fag és egyéni gazdálkodó keresete kö- t van. így például Szopckék, intik 301 munkaegységet csinál­lak — 20 forintos egységáranként olyan szép összeget kerestek — 0020 forint — egy fél év alatt — amelyről a múltban, egyéni gazdálkodáskor álmodni sem merlek, fis tovább sorolhat­nánk a tagok neveit, akik szin­tén ityen szép összegeket keres- I' ' s akik örömmel újságolják n lenkinek, hogy a kenyéren és mindén ennivalón kívül — mert ez bőségesen megvan min­den csoporttagnak — telik a csa­ládnak és maga számára ruhára, cipőre s egyebekre. Ezeket az eredményeket látva, mely által lehetővé válik egy boldog, nyu­godt élet kiépítése, mind több és több dolgozó paraszt belátja, hogy Rákosi Mátyás a helyes utal mutatta meg akkor, amikor a társas gazdálkodás útjára ve­zette dolgozó parasztságunkat s néhány nap alatt 14 esulátl iratkozott he a csoportba Mindemellett — habár közsé­günkben is szépen emelkedik a esoporiunk taglétszáma — igen erős a kulákbefolyás. Mindent cé követnek a kulákok, hogy a tszcs-k őszi felfejlesztését meg­akadályozzák, igy például külön­böző rágalmakat szórnak a tszcsk-re, agitáciöjuk útján igye­keznek lebeszélni a dolgozó pa­rasztokat a tszcs-be való belépés­ről. Azonban a Párt sem alszik és a népnevelők útján felvilágo­sító munkával meggyőzi dolgozó parasztságunkat a társas gazdál­kodás előnyeiről az egyéni gaz­dálkodással szemben s a kártevő kulákokra, akik fejlődésünket akadályozzák, kemény ököllel le­sújt. Pék Etelka, Csorvás. I Az ellenség nem nézi jó szemmel fejlődésünket Községünkben az Alkotmány ün­nepére harmadik tipusu tszcs ala­kult 24' családdal, 31 taggal, me­lyek között egy középparaszt is van. Á megalakuláskor több felszólaló között Cs. Varga István 10 hol­das középparaszt hangoztatta, hogy ő azért lépett be a tszcs-be, mert eredményeket, magasabb termés­átlagot, egyszóval szebb és boldo­gabb életet csak nagyüzemi gaz­dálkodással lehet elérni. Az ellenség — a kulák és a kle­rikális reakció — azonban nem szívesen nézi fejlődésünket és min­dent igyekszik félremagyarázni, rémhíreket terjeszteni. így például az alsópapságnak az Országos Bé­keórtekezleton a bókemozgalomhoz való csatlakozásukat azzal magya­rázták: »Látszik, a kommunisták már gyengülnek, mert egyezkednek a papokkal.« A dolgozók azonban hamar rájöttek arra, hogy ez ha­zugság és örömmel fogadták ezt az értekezletet s azt, hogy a néphez hű papok is csatlakoztak a hatal­mas Szovjetunió vezette béketábor­hoz és elítélik az amerikai im­perialisták aljas tevékenységeit. A község dolgozó parasztsága az ellenség hangját legyőzve, tovább halad azon az úton, amelyet a Párt jelölt ki számára, —• a társas gazdálkodás felé. Csaló Adolf, Medgvesbodzás. Taglétszámunk csaknem megkétszereződött Harmincnyolc dolgozó paraszt­család semmi nélkül kezdte meg a gazdálkodást i()b) október i-ém az almáskamarást »Salläi« tszcs 200 katasztrális hold földjén. Dol­gozó népünk« állama sietett se­gítségükre nemesített vetőmaggal, kölcsönnel. Sok nehézségen men­tek keresztül a csoport tagjai, mi­re eljutottak odáig, hogy ma már mindenük megvan, a vetőmagot is visszaadták az államnak, meg a kölcsönt is. Van már hat lovuk, 17 tehenük, 8 borjú, xp anyakoca. Most a termésbe takarításnál látták csak igazán, hogy érdemes volt dolgozni. Termésátlaguk 11 mázsa volt, szemben az egyénileg gaz­dálkodók (J mázsájával. 120 száza­lékos fajtiszta vetőmaggal is el­látták magukat. A beszolgáltatást 670 százalékban teljesítették. A félévi elszámolásnál a cso­porttagok boldogan vették át ré­szesedésüket. Petró Mihály például félévi részesedéséből három öltöny ruhát, lábbelit, két darab hizónak- valót, konyhabútort vett, ezenkivül megkapta a fejadagot, a jószágnak való takarmány t. A termelőszövetkezeti mozgalom fej esztésében is jó eredményt tud­nak felmutatni a csoporttagok. íFaglétszámukal majdnem duplájá­ra emelték. Jól dolgoznak a tszcs dolgozói, A szarvas-nagyréti dolgozó parasztok szovjet traktort kérnek Mi, nagyrétkőmyéki kis- és közép parasztok kérjük a szarvasi gépállomás vezető jét, hogy a je­lenleg nálunk szántó hernyótal­pas SztatinyccZ-trak tort, mely Forgó István gépész keztetése alatt áll, a szántási idő alatt hozzánk, a Zvara-dűlőbc osszák be. örömmel látjuk, hogy a Szta- iniyccz traktorral milyen jó ta- tajművetést kap földünk. Kéz­zelfogható bizonyítéka ez a traktor is a Szovjetunió önzet­len támogatásának, mell}*! azt akarják, hogy a mi földjeink is a gépi talajnnívetés által olyan bőséges termést hozzanak, mint a Szovjetunióban. ígérjük, hogy ezt a támogatást megháláljuk, &. Párt mögé felsorakozva harco­lunk a Szovjetunióvezette bé­ke táborban. Tóth Mihályné, VUEa Pát, Molnár György, Viaezya Mihály, Petykó János, Bá­lint Pál is Süveg! s András- t Szarvas,‘Nagyrét. eddig elért eredményeik is fényes bizonyítékai annak, hogy milyen hatalmas előnyei vannak a közös gazdálkodásnak, boldog élet vár azokra, akik belépnek a csoportba. Tőtjyi Gyula Almáskamarás. Brigádok, munkacsapatok eredményei az állami gazdaságokban Megyénk állatni gazdaságaiban a cséptés, tarlóhántás befejezése után tovább folynak, a növény­ápolási munkák és a különböző termények betakarítása, ame­lyekben igen szép és kiváló eredmények születnek. így a mezőberényi állami gaz­daság Szőke brigádja 316 szá­zalékot ért el, a vésztői Tán- csies-brigád 228 százalékra, a kereki állami gazdaság Kossullv­brigádja pedig 222 százalékra teljesítette tervét. A munkacsa­patok közölt Mezőberényben Komlódi András munkacsapata 383 százalékot, Szarvason Ivi- szely Mihályné .munkacsapata 300 százalékot, Hátulják Katalin munkacsapata 316 százalékot, Vésztőn a Béke munkacsapat 228 százalékot, Szabó Rózsa munkacsapata 210 százalékot ért el a különböző munkákban, A termelőszövetkezeti csoportok as őszi munkák előkészítéséért A termelőszövetkezeti csopor- Lok hozzáfoglak az őszi munkák előkészítéséhez. A békéscsabai Előre tszcs-ben a bélen 62 ka- lasztráiis holdon végezték el a keverőszániást, a növény ter­me szlési brigádok pedig trágya- hordást végeztek, ahol a brigá­dok átlagosan 150 százalékos teljesítményt érték el. A békés­csabai Kossuth tszcs-ben pedix, a kender vágást kezdték meg. Igen szép és kiváló eredményi ért el Sztáma György, egy nap alatt 4.9 munkaegységet végzett. A békéscsabai Május 1-nél 60 kát, hold földön fejezték be A keverőszántást. , , Alig várjuk, hogy küldöttünk beszámoljon útjáról Kondorosra is visszaérkezett a látott és hallott a nagy Szovjet­Szovjetunióban járt küldöttünk Kómái- Istvánné. Nagy szeretettel vártuk, virággal díszítettük az ál­lomást, szólt a zene, mikor be­futott a vonat. Az MDP kondorosi szervezete nevében üdvözlöm a hazaérkezett k üldöttet — hangzanak elsőként Po- dani János elvtárs üdvözlő szavai. A »Dolgozók« tszcs részéről Ko- nyecsni György üdvözölte a visz- szaérkezett küldöttet és kérte, hogy mindenről számoljon be nekik, amit unióban. Poljóka György, az üzemi dolgozók nevében, Czakó András, a DBFOSz részéről köszöntött© Ho­már Istvánnét. Az ünneplő dolgo­zók nagy lelkesedéssel éltették Sztá­lin és llákosi elvtársakat. Mi, kondorosi dolgozók alig vár­juk, hogy küldöttünk beszámoljon, tapasztalatairól, a boldog életről, amit a Szovjetunióban látott s amit mi csak könyvekből, újsá­gokból olvashattunk eddig. Gőmöri György, Kondoros^ Gyűlik a „fehér arany“ a dombeyyházi állami gazdaságban Még ki sem kelt a dombegy­házi állami gazdaságban a gya­pot s máris napvilágot láttak a kulákok rágalmai. — Elpocsékolják csak azt a kétszáz holdat. Nem vagyunk mi India! Ezen az éghajlaton nem lesz abból semmi — mondták dühösen a kulákok, élükön a hangadó Vaskó Mártonnal. Az állami gazdaság dolgozói, különösen pedig az ifjúsági bri­gád tagjai nem így vélekedtek. Nap mint nap féltő gonddal vé­gezték • az új növény, a gyapot munkájút. A kulákok rágalmai azonban nem szűntek meg, ha­nem erősödtek. Május közepén a gyapot éppenhogy csak élt. Bezzeg, aki nem értett a gyapot termeléséhez, aki nem ismerte közelebbről a gyapotot, egyből rávetette a balkeresztet. Nem, kell elcsüggedni — bizíatla a fiatalokat-Kelemen József, a Gyapottermelési NV egyik szakembere. — A gyapot (ilyen növény. Közvetlen csak a virágzás előtt fejlődik erős cser­jévé. Ha jó munkát végzünk, biztos lesz holdanként 4 mázsa... fis ez a biztos lesz új lendüle­tet adott az állami gazdaság dol­gozóinak. Az egyre erősödő rá­galmakra pedig, melyeket már a kulák által félrevezetett dolgozó parasztok is fújtak, méltón vála­szoltak: 200-as brigáddá alakult az ifjúsági brigád. Munkaversenyben végezték a sarabolást, a gyomlálást, a ka­csozást és a többi munkákat. Iíotroczó István és még jónéhá- nyan 700 százalékon felüli napi teljesítményeket értek el. És ezt észrevette a gyapot is. Megemberelte magát, szárbaszökött és virágbaborult. Ötven nappal ezelőtt történt ez. És azóta alábbhagytak a rágal­mak is. A félrevezetett dolgozó parasztok most már ki-kijártak a gyapotföldekre. Sokan szégyen­kezve ’ csóválták fejüket: «Hát mégis lesz belőle valami.. .3 Ezt mondta Korom Gáspár me­zőőr is, aki mindennapos ven­dég ma már a gyapotföldeken. Ezóta jobban vigyáz a gyapotra? mint bármi másra a környéken. Meg is mondja, hogy miért. — Ezen múlik most minden. Az is, hogyan teljesítik az ötéves lei-vet.' Iíotroczó István, Pap János, Kelemen József és még egy jó- néhányan, köztülc Korom Gás­párral, a mezőőrrel nap mint nap körülnézték a gyapotot Az írás szerint még nincs itt a «ko- vadási>, érési ideje. Még tíz nap hiányzik!... Kipattant az első gubó — kiáltotta néhány nappal ez­előtt lelkendezve Papp János. Nyomban le is szakította és a sapkája mellé tűzte, mint a ró­zsát Versenyláz lett pillanatok alatt úrrá a gyapotfigyelőkőn. Figye­lemmel nézlek minden sort, min­den tövet. Folyt a verseny, ki ta­lál több érett «kovadt» gubót. A versenyt Papp János nyerte meg, 23 érett gyapotgubóval. E nap estéjén büszkén mentek a fiatalok a faluba. Mindegyik sapkáján messzire virított kér- kedőn a gyapot: «Na lássátok!» Kotroczó István pedig kereste a találkozást a rágalmazókkal, különösképpen Vaskó Mártonnal, aki hetet-havat hányt a gyapot­ra. fis az első nap találkozott is vele. Odament elébe, gúnyosan szeme közé nézett és büszkén az orra alá dugta a «fehér ara­nyat». — Hál nézd, te — te senki­házi! Látod, mi ez? Tudod, mi ez?... Gyapot, érted!... gya got! — s lenézően hátatfordított a indáknak... Ma mar másként megy min­den. Reggelenként zsákokkal a nyakukban indulnak útnak a fiatalok. Szedik a gyapo­tot, telnek a zsákok, pedig még nincs itt az általános érés ideje. Gyűlik a fehér arany, ma még csak zsákokba, de néhány év múltával már hatalmas bálakaz­lakba, ugyanúgy, mint a Szovjet­unióban, ahonnan néhány évvel ezelőtt útnak indult mihozzánlc.. (förgeteg) Hirdessen lapunkban ! Hirdetések felvétele Békéscsa­bán, minden nap 1 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents