Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-26 / 198. szám

4 VIHARSAROK NÉPE PART-jS PÁRTÉPÍTÉS A mezőhegyest állami gazdaságban a pártszervezet útmutatásával felkészültek az őszi munkák jó elvégzésére Építőipari dolgozóink vállalásokat tesznek az új normák túlteljesítésére As 1950—51. éri őszi szántáe-vet&si 'feladatok megköve­telik tőlünk, hogy alaposan fel- kév leüljünk ennek a munkának a végrehajtására. Az őszi szántás­vetés jó elvégzésétől döntő mér­tékben függ a következő évi me- zőgazdasági terme eredmény. Az idei dús kalászosaink leara- tása és időjében való elcséplése után kiértékeltük alapszervezeteink munkáját. Az eredmények mellett megállapítottuk, hogy voltak igen komoly hiányosságok is, melye­ket ki kell javítanunk. Ilyen liiba volt egy-egv üzemegységben a munka rossz megszervezése, az iga és a gépi erő nem eléggé ió kihasználása. A munkaverseny nem volt eléggé kiszélesítve,, a munka minőségében is volt kí­vánni való. Az osztályellenségnek megmutatkozott a próbálkozása és az elv-társaink közüt is akadtak olyanok, akik lebecsülték az el­lenség munkáját. Ezért a . párt- bizottság vezetőségi ülésén hatá­rozatot hozott, hogy üzemegysé­geinket augusztus 1—tői kezdődően egy syo 'á'i-! bizottság, felülvizs­gálja:.. hetenként két üzemegység­nek ad segítséget ahhoz, hog-v a politikai és a gazdi ági mun­kákat megjavítsák. El kell érnünk, nogy az aíapszervozefek párt ve-' a tőségei f\s á>tagság teljes mér­tekben átérezze, hogy felelősök a gazdaság politikai és gazdasági ál­lapotáért. A pártvez.tőség a szakemberek bevonásával megtárgyalta az 1950— 51. évi szántás-vetési ütemtervet, melyet azután ismertetett a gaz­daságvezetőkkel, politikai helyet­tesekkel, agronómusokkal, majd külön az üzemi háromszögek ülé- ■ ■ n Augu z:us hónap'in a szán­ta,s-vötés ütemtervét a gazdaság minden dolgozójával ismertetjük. Szeptember 20-ig 2500 katasztrális hold ’földet trágyáztunk lo és az <«*zes keverőszántást elvégeztük. Erre a munkára külön tervet dol­goztattunk ki, 'figyelembe vettük az összes fogatos és gépi erőnket. E munka jó elvégzésére először széles -pártaktiván, majd népnevelő éclekezleteken és term ölési érte­kezleteken! hívtuk "fel a dolgozók figyelmét. Tanultunk az aratás, csép- lé." i munkák fogyatékosságaiból, a sűrűn előforduló rossz munka­szervezésből, egyes üzemeinknél a Uza munkafegyelemből, a gépi erők nem elég jó kihasználásából és az őszi munkákat most úgy kezdtük meg, hogy elkerüljük a fogyatékos, ágokat. Az alapbéreme­lés és norma rendezés kérdését ala­posan ismertettük dolgozóinkkal. Először párt vezetőségi, majd ak­tíva üléseken, utána üzemi érte­kezleten beszéltük meg a minisz­tertanácsi határozatot. Azokban az üzemegységekben, ahol láttuk, hogy a párttitkárok és a szak­szervezeti vezetőség nem foglal­koztak behatóan a kérdéssel — őzért nem éltették meg a dolgo­zók miről van szó — ismét tar­tottunk üzemi értekezleteket, ala­posan megbeszéltük az alapbér- emelést és normarendezést, annak jelentőségét. A minisztertanácsi ha­tározat jelentőségének megértetését természetesen népnevelőinken ke- j sztüt továbbra is ismertetjük a dolgozókkal. Ennek az eredménye •íz lett, hogy a dolgozók azt mondták: szükséges az új normák bevezetése. Például a műszaknál < j-Sri nevű ifjúmunkás megállapí­ts I a, hogy ő maga is 300 szá­zalékban teljesíti a normáját s azt mondta: normáján ’feltétlenül szilárdítani kell, mert csak igy segiti elő az ötéves terv megvaló­sításét, a béketábor erősítését. Az újmezőhegyesi üzemegység takar­mány-előkészítő brigádja, Kovács elvtárs vezetésével kéri, hogy nor­májukat vizsgálják felül, mert úgy látják, hogy laza. A népnevelő­munka eredménye megmutatkozott abban is, hogy a dolgozók a sza­badságukért harcoló hős koreai nép segítségére három nap alatt közel húszezer ’forintot adományoztak. De ezen túlmenően a koreai héten a dolgozók szép számmal tettek mun­kaiéi ajánlást. Két és félhónapl ittlétem alatt megláttam, hogy a' munka meg- szervezése az iga- és a gépierő" kihasználásán!), szak kádereinknél komoly hiányosságok Vannak és e hiányosságok kiküszöbölése nem tűr halasztást. Do természetes, hogy más területen is javítani kell munkánkon. Szakkádereinknél, kü­lönösen jószággondozási és gépe­sítési vonalon mutatkozik hiányos­ság. Ezeknek a leküzdésére 1950 október 1-től 1951 március 31-ig 21 szaktanfolyamot vezetünk le, szakelőadókkal. Partvonalon 12 alapfokú és két középfokú politi­kai tanfolyamot szervezünk meg, képzett előadókkal. Ezenkívül 25— 30 elvtárs vesz részt a hárora- négyhónapos pártiskola anyagának tanulásánál, — egyéni tanulásban. Gazdaságiink üzeine^vsé­geíben brigádok, munkacsapatok és egyének ver enysz.iek egymás- 'sál. Az üzemegységek minden hét kedd déljéig küldik b© versenyje­lentésüket a központi •üzemegység­be. A jelentések azonnal kiérté­kelés és összesítés alá kerülnek, Az összesítéskor megállapítjuk a gazdaságok, brigádok, munkacsa­patok és egyének egymás utáni sorrendjét, melyet azután 10 gé­pelt példányban küldünk ki a gazdaságokba azzal, hogy brigád- gyiféseken ismertessék a verseny­ben legjobb eredményt elért üzem­egységeket, brigádokat, munkacsa­patokat és egyéneket. Az igy is­mertetett verseny összesítőt azután feltűnő helyen, faliújságon, vagy versenytáblán is kifüggesztjük, a következő bérhét verseny-kiértéke­léséig. Minden gazdaságban van egy versenytábla, amelyre a heti köz­ponti összpontosított versenykiérté­kelésen kívül naponként kiírják csak a gazdaság keretein belül működő legjobb brigádok, munka­csapatok és egyének eredményeit. 11a az üzemegységekből kimagasló eredmények érkeznek be, azt te­lefonon azonnal, utána nedig Írás­ban tudatjuk a gaz 'óságokkal, megadjuk ázó a munkámé ’s :ert is. mellyel a kimagasló eredmtny megszületett. Ezzel a helyes mun­kamódszerek gyors továbbadását biztosítjuk. A hiányosság ezen a téren az, hogy a munkaverseny nem volt eléggé kiszélesítve és a jól dolgozókat, jó munkamódsze­reiket sem népszerűsítettük eléggé. * * Levontuk az aratás és a csép- lési munkák tanulságait. Az őszi munka sikerét a népnevelőmunka megjavításával, a dolgozók öntu­datának emelésével, a munka jó megszervezesével kívánjuk mara­déktalanul és becsű letv ^ j,y éga 7(g Laszli Pál, a mezőhegyest állami gazda­ság pártbizottságának titkára. Az építőiparban * jövő héten ve­zetik l>e a -minisztertanács határo­zata alapján az új normákat és ren­dezik az alapbéreket. Az ú j normák bevezetését . az építőiparban dol­gozó öntudatos, becsületes dolgo­zók szívesen fogadják, örömmel üd- vözl ik. Az egyes építkezéseknél —• ahol a felvilágosító munkát.jól megszer­vezték — -egymás után teszitek vál­lalást a dolyozók a levezetendő új normák túlteljesítésére, A szolnoki építkezésnél szép fel­ajánlások születtek. Többek között Kiss János vasbetonszerelő vállal­ta, hogy új normáját 112 száza­lékra teljesíti. Zahar József kőmű­ves brigádja az új norma I/O szá­zalékos teljesítéséi tűzte ki célul. A szolnoki építkezés segédmunkásai is kiveszik részüket a vállalások­ból. Berta Eorenc 105, llajna Béta’ pedig 102 százalékra akarja tel­jesíteni az új normát. A vésztői gazdasági építkezés­nél elhatározták a dolgozók: Mik il­lák I’ál, Szabó Mihály, Szőke Sán­dor és a többiek, hogy a jövő héttől kezdve sztahanovista faltizás­A békéscsabai Barncvál üzemé­ben a dolgozók nagy megelégedés­sel fogadták az. új norma bevezeté­sét. Ezt bizonyítja az a lelkes munkalendiilet, mellyel a dolgozók jóval túlszárnyalták as új normá­jukat már a bevezetés első napjai­ban. Én, mint a bontó üzemrész egyik dolgozója nagy örömmel fogadtam az új normát, mert lát­tam azt, hogy a laza norma,' mely­ikei dolgoztam, gátja volt a inun- kaverseny fejlődésének, a többter- molésnek, a termelékenység emelé­sének. A bontásnál a laza normával egy óra alatt 3S csirkét bontottam fel. sál és vakolási módszerrel kezde­nek dolgozni, mert így akarják túlteljesíteni az új normát. A békéscsabai bctonelőgyártó te­lepen komplex-brigádot alakítottak A brigád feladatának tűzte ki, hogy az üzemhely területén fel­fedi a szűk kereszt met sülteket és ■meg javít ja a unamhaeier resist Mindezt azért, mert el akar ják gör­díteni aZ akadályokat az új nor­mák bevezetése elül. A csabacsiidi állami gazdaság épületeinek építkezésénél is kotn- iex-brit'ádot alakítottak a munka­szervezési hibák kijavítására. Az itt dolgozó Absolon kőmüvoshri- gád vállalta, hogy a jövő héten, egy 19 napra előirányzott beto­nozási munkálatot hét míg aluli végez el. Az építőipari. dolgozók válbflá ai az új norma túlteljesítésére igen nagy jelentőségűek. Tovább kell fokozni a folvilágo-itó munkát és leleplezni az ellenséges hangot, min­den építkezésnél, mert a vállalások teljesítésének, az új normák sikeré­nek döntő élőt'-llételo ez­ekkor a normát Í80 százalék a tel­jesítettem, keresetem heti 1Ö9 fo­rint volt. Eliten az idöteu a luu-- kavor.-eny is ellanyliult,. mert ni elégedettek voltunk. De a' Párt gondoskodó keze. mint mindenkor, most is átsegített boiuifmket a ne­hézségen, új erőt, biztatást adott az új norma ielje-íté.-ehez. Az uj norma bevezetésével gyökeresen megváltozott az eddigi munkavi­szonyunk és világosabbá voltak előttünk az ötéves terv lánkhárulé nagy’ feladatai. Azonban nem feledkeztünk meg arról sem, hogy az új normávi*’ kerésetiiiikbeu átmeneíi csökkoi» fog beállni. Ez nálam is megmu­tatkozott. Az új normával e. r éra alatt 16.8 csirkét bontottam fel. Az első héten .Löt átlagszázalékot érteni el; 140 forintot kerestem akkor. Hú-z fonottal kevesebbet, uiiut a régi keresetem. Nem estem két.-égbe, hanem új munkulendu- letlel indultam versenyte Koíácj Judit clmunkás-a], aki 158 szó lókot ért el és a 108 százalékot érő Varga Lászlóucval.. Az időm gazdaságosabban kihasználtam a munkafolyamaíuk liiegg;- prsilá-uial és már egyes napokon 183 százalé­kot érek el az új normával és éijra megkeresem a 160 forintot, így a fizetésesükként'-cm valóban osak átmeneti volt. Az öröm érzése tölt el most, ami­kor egy-egy százalékkal emelem teljesítményemet, mert tudom, 1 ogy jó munkámmal én is építője va­gyok a lioldog, szabad életet nyúj­tó szocializmusnak, melynek sike­res megvalósulásához nagy Pár- tunk mutatja az utat- és harcolok én is a győzelemért. Am ■sin Jmiit, békéscsabai Barnevál élinunkáta, PARTHÍR Augusztus 27-én, vasárnap dél­után 16—17 éráig a Kossuth-rádió hullámhosszán a Szovjetunióban járt parasztküldöttek közül Dö­géi Imre, a vzöVOSz elnöke, Se­nior János Kölked községi közép­paraszt és Jancsó Mártonná Kis­tormás községi parasztasszony be­szél a szovjet kolhozokról és a kolhozparasztok életéről. Pártszervezeteink szervezzék míg a rádióadás csnpsrtos meghallgatá­sát. MDP Központi Vezetősége Agiti.’ős ís Pi ap'if-nVa Ósv B/c. a kosi per. m ■ M Csölltiir József né elvtárs iéi, a békés­csabai Ruhagyár NV-munkása. Fial d még, mind­össze 21 éves. De .amint <* Rákoshper című hőnyit olvasásába belefogott, mindjobban átlátta, hogy milyen hatalmas az az erő, amelyet a nemzetközi proleiáriátus képvisel. Arról is olvasott, fiogy 1925-ben, amikor a Horthyf-fasizmus Rákosi elv­társ életére tört és az illegális Kommunista Pártot akarták megsemmisíteni, a nemzetközi prőletá- riiitus csavarta lei a hóhér kezéből a. kötelet; 3 mentei te meg Rákosi elvtárs és harcostársai éle* tét. Elvonult Csöntör elvlársnő szeme előtt a Rajk-koszlov és egyéb árulók perc, akikngje ér­dekében csak az imperialista háborús uszitóli próbáltok fellépni, de a nép akarnia, a dolgozók milliói ismét megállította őket aljas tervükben. • A dolgozó nép akarata 1925-ben megmentéit,,-: ^ Rákosi e’vtárs éleiét, azét az emberét,-akinek ve­zetésével, irányításával napról-napra jobbá válik a dolgozók élete. Természetesen, aki valójában álerzi a- Rákosi-per olvasása közben azt a harcot, ame’yet Rákosi elvtárs és az illegális kommunista Párt Horthyék ellen vivőit, az nem feledkezhet meg arról, hogy munkateljesítményét tovább fo­kozza, mert amint Csontomé elvlársnő mon­dotta — olvasás közben megacélozódík az a tu­dat, hogy ma szabadon épülhet a nép országa_ A koreai hét idején még nem ol­vasta az elvtársnő a Rákosi pert, de tudta, hogy a nemzetközi proleiáriátus harcát segiti előre több teljesítéseved. Ekkor 116 százalék volt teljesítmé­nye. A Rákosi-per olvasása újabb lendüh tett adott munkájának. AJRékosi-per megacélozta aka­ratát és ma 120 százalékra teljesíti uj normáját. Szlancsik István elvtárs majdnem két év­tizeddel idősebb Csöntör elvtárínönél. A Rálcosi- per idején 13 év s gyerek volt. Abban az időben nem hallott a Rákosi-perről. Ma azonban, amint 6 is kezébe veszi a könyvet, csízébe jutnak a szor moru, gondterhelt napok. Elvonul gondoláidban uz 1930-as évek minden gyötrelme, amelyet a kizsákmányoló rendszer gazdasági válsága hozott magával, Szlancsik elvtárs, amint Rákosi elv­társik éhségsztrájkjáról olvas, elgondolja: Rákosi elvtárs, a nagy ember a rossz börtönkosziot is visszautasította, hogy megmutassa a dolgozó nép­nek; egy tál leneséért nem eladó a dolgozók jobb jövőjének sorsa, még a bitó és halál árnyékában, sem. Rákosi c.lvtárs küzdött, harcolt u börtönben is, ahogy tudott. Harca nem volt hiábavaló. A dolgozó nép ma jóllakotton áll a küzdőtéren, a munka harcmezején építi, szépíti jövőjét. Szlancsik elvtárs akaratéit is megacélozta <t Rákosi-per tanulmányozása. Csak a könyv olva­sása közben ismerte fel valójában, hogy meny­nyire helyes álláspontot foglaltak cl a dolgozók az ö üzemükben akkor, amikor az •overal-üzein- részben kérték X lazái, norma megszigorítását. Pgjip József jobboldali szociáldemokrata esclszö' réseit is csuk. a Rátkosi-p:r olvasásakor ismertet fel teljes egészében. Most nem lehrt a rendőr- ségnek beárulni a kommunistákat, mint Horthyék idejében. Provokációjukat a jobboldd) szociál­demokraták Irhát a munka frontján próbálják ki­fejteni. Pupp József, az üzem volt fönonnósa azért próbált bérfeszültséget előidézni az üzem' ben, mert azt hitte, a dolgozóik egymásnálz men­nek és a jobboldali szociáldemokraták isinél ha­lászhatnak a zavarosban. Ez US illő egyszer és mindenkorra be­zárult nálunk, 1935-ben Rákosi elvtárs Horlhy- fasiszta vérbirósága előtt azt mondotta: n Bármi legyen az én egyéni sorsom, az ügy, amelyért ért harcolok, győzni, fog.«. 'Rákosi elvtárs szavai ma beteljesüllek, A jobboldali szociáld-emokr'iiéih, a klerikális és kulákreakció minden aljas csele­kedete ellenére épül, erősödik az ország. Epiilh mert sok o’yan ember van ebben az országban, aki éppen úgy látja, mint Szintes Ír elvtárs és Csöntör elvtársnő. Rákosi elvtárs szavában nem csalódtunk még soha, meri az ő jszavi a mi sza­vunk, a dolgozók?, Ez. 1. ,,Fizetéscsökkenésem az áj normában dolgozva átmeneti volt'1

Next

/
Thumbnails
Contents