Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-16 / 163. szám

6 VIHARSAROK NÉPE Megyénk dolgozói is indítsanak mozgalmat a kultúrotthonok erős, kiterjedt hálózatáért »A mi fejlődésünk mostani sza­kaszéban a legnagyobb kerék­kötőnk, továbbhaladásunk egyik legsuly s ibb gátja a régi tőkés időkből örökölt 'szck isok és elő­ítéletek tömb'lege. Ezt kell minél gy rsibbm leküzdeni« — mon- dolta a DISz első kongresszusán Rákosi elvtárs. Pártunk megindí­tót ;a a harcot ezek ellen a régi szokások ellen s ebben egyik leg­erősebb fegyver a kultúra. Csakis a haladó művészetek és tudomány segítségével rombolhatjuk szét tel­jes sikerrel a múlt maradványait, amelyek félrevezetik még ma is sokszor dolgozóinkat. D olgozóink részéről meg is van a nagy érdeklődés a kultúra iránt. Bizonyítja ezt a könyvnapok sikere, az eredményes beiskolázás, bizonyltja, hogy kul­turális események a dolgozók ha­talmas tömegeit mozgatja meg. A hiba nem is a tömegek érdeklő­dése. kulluréhsége körül van, ha­nem ott, hogy nincs kellően meg­szervezve, irányítva a tőmegkúltii- rális munka. Kulturcsoportjairik legtöbbször és legtöbb helyen egy­mástól teljesen függetlenül mű­ködnek. sokszor egészségtelen ver­seny alakulva ki az egyes kultulr- csoportok között. Számtalanszor előfordult községeinkheTi, hogy két tömegszervezet egyszerre akart kul- turelőadást tartani s mindkettő ugyanazon közönségre számított, Így végeredményben csak az egy ik tarthatta meg az előadást, de a »vesztes fél« örök ellenségévé vált a másik kulturosoportnak. Alig lehet megyénkben egy-két helyet találni, ahol valóban helyesen dol­goztak volna össze a kulturcsopor- lok s az olyan hely sem sok, mint Békéscsaba, ahol igyekeztek összefogni az egyes kulturcsopor- lok munkáját. De ez a szétfőrgác- oltság a szín­vonalra is rányomta a bélyegét. Számos kul hírcsoportban akad két- hárorn igen tehetséges szereplő, de több nem. És a sok gyenge szereplő lerontja a két-három ki­válót nyújtó szereplő teljesítmé­nyét is. Olyan hiba is van, hogy éppen a saját tömegsz er veze­tők, üzemük, vagy községük látja legkevesebbet saját kulturcsoporl- ját, mindig máshol vendégszere­peinek, elszakadnak az üzemtől, falutól, mint ahogy ennek a jelet megmutatkoznak a méhkeréki ro­mán tánccsoportuál s legtöbb üze­münk kulturcsoportjánál. M indezekhez még hozzájárul az is, hogy a csoportok csak alkalomszerűen adnak elő egy-egy műsort, az állandó rendszeres szakmai és ideológiai képzésre nem fordilanak egyáltalán gondot. Ezek a hibák, melyek a szervezetlenség­nek, az irányítás hiányának a kö­vetkezményei, azt eredményezik, hogy kulturális életünkbe be tud hatolni és romboló munkát tud kifejteni az ellenség. A kongresz- szusi kulhírversenyen történt meg,; hogy a mezőkovácsházi járási elő­döntőn az egyik kulákcsemete ál­tal vezetett kulturcsoport ízléste­len, romboló, a Szovjetuniói lejá­ratni akaró táncot mutatott be, hogy a sarkadi járási elődöntőn »demokratikus« szöveggel ugyan, de egyházi énekeket adott elő az egyik énekkar. így történhetett meg az, hogy a lelkes kaszaperie­ket erejüket messze túlhaladó fel­adat megoldására »ugratta be« az ellenség, az Ember tragédiája elő­adására, mely sikertelenség termé­szetesen kedvüket szegte a fiata­loknak s teljesen elhalt a fejlő­désnek induló kulimé'et. A z eddigi hiányosságok, hi­bák s az ellenségnek egyre fokozódó behatolása szükségessé teszik, hogy Pártunk sokkal ko­molyabban nyúljon bele kulturá­lis életünkbe. Ezért, adta ki a jelszót: Kultúrotthonok erős, ki­terjedi hálózatáért! Kultúrottho- nokat kell teremteni, amely ösz- szefogja a falu kulturális életét, ff A klerikális reakció soha sémi­ben aljas eszköztől nem riad visz- *zh, hogy a dolgozókat a demokrá­cia eben usfilsa és a háborús gyúj­togatok mellé próbálja állítani. Módszerei közé tartozik többek kö­zölt a különböző babonák és cso­dák elhilefése. Észak-Cschország egy kis eldugott falujában, Csi- husztban történt a következő: a községben az egyik vasárnap dél­eiül ti misén a prédikáció közben az oltáron levő kereszt megmoz­dult és nyugat felé lendült. A zse- liviszki apát, majd Ottavio do Liva, a t átikán küldötte kiszállt a helyszínre és megállapította, hogy valóban »természeti ölötti« je'en,stéggel állnak szemben, amely a kereszt győzelmét jelenti a marxizmus felelt. Egymásután zajlónak le a papi értekezletek, a katolikus klérus nagyszabású ak­ciót indított, amelybe bekapcsolták II a katolikus reakció jelentős ténye­zőin kívül a népi demokrácia egyéb ellenségeit is. A csehszlo­vák államvédelmi szervek ébersége azonban leleplezte a »csodát«. Az történt ugyanis, hogy a pap a szó­széken állva, pródikálás közben egyik kezével egy drótot mozga­tott., amely a kereszthez volt erő­sítve és ezért »lendült« nyugat felé a kereszt. A csehszlovák állami filmgyár­tás erről az esetről készületté > A csihoszti csoda« című kisfdmct, amelyet most játszanak a mozik. Ez a kisfilm segíti majd a dol­gozókat, hogy tisztábban lássanak és felismerjék, kik azok, akik a kereszt és a papi palást mögé búj­va, akadályozzák a szocializmust építő munkánkat. A filmet ebben a hónapban megyénk csaknem valamennyi filmszínháza bemutatja. A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népéit irányítójává válik a falusi kul­turális életnek. Ebben is, mint minden újabb feladatunk meg­oldásánál a nagy Szovjetuniónak tapasztalatait használjuk fel. A Szovjetunióban a kultúrotthonok valóban otthonai a kultúrának, minden nap pezsgő élet folyik, mely magához vonzza a dolgo­zókat munka után. Ilyen kultúr- otthonokat kell létrehoznunk minden falulian, minden üzem­ben. Nem szabad egyetlen hely­ségnek sem lenni, melynek ne lenne kullúrottliona. EL kell tö­rülni a múlt azon átkos marad­ványát, hogy például egy olyan nagy városnak, mint Orosháza, ne legyen egy korszerű, a köve­telményeknek megfelelő kultúr- otthona. D olgozóink maguk is érzik a kultúrotthonok szüksé­gességét. Ezért fogtak neki a bé- késszentandrásiak s saját erejük­ből építették újjá kultúrotthon u- kat, csupán 10 ezer forint ál­lami támogatást kértek nagy munkájukhoz s ezért határozta el magát ugyanerre Sarkadke- resztúr dolgozó parasztsága is: követni kell a békésszentandrá- siak példáját, a dolgozóknak ösz- sze kell fogni, saját erejükből kell megoldani ezt a feladatot. Nem szükséges rögtön fényes pa­lotát építeni, de legyen egy épü­let, ahol mindenki használhatja a könyvtárat, legyen olvasóter­me, ahol esténkéül a keskeny- filmvetítőt is lehet 'használni aztán Icpésről-lépésre majd ki­fejleszthető lesz a szovjet kul- tűrotthonokhoz hasonló épület, amely valóban a kultúra ottho­nává válik. T évedés volna azonban azt hinni, hogy a kultúrottho- nok megépítésével már minden kérdést megoldottunk. Maga az épület csupán nem biztosíthatja, hogy a községben valóban pezs­gő kultúráiét induljon, hogy a kultúro'thon betöltse valóban hi­vatását. hathatós fegyver legyen a régi kapitalista maradványok: szokások, előítéletek leküzdésé­ben. Gondoskodni kell arról is. hogy ezekbe a kullúrotthouokba megfelelő kultűrvezelők is kerül­jenek. A Pártnak állandóan fi­gyelni kell a kultúrotthon mun­káját, segíteni, irányítani kell a kultúrvezetőket, mert ha a he­lyi pártszervezetek lebecsülik a kultúrát, a legkorszerűbben fel szerelt kultúrotthon sem töltheti be hivatását. Példa rá Békés, ahol a kultúrotthon — amely hazánk első szovjet mintára épí­tett kultúrotthona — a pártszer­vezet kellő irányítása és segít­sége hiányában teljesen vissza­fejlődött, nem tölti be hivatá­sé t. O rszágszerte megindult a mozgalom a kultúra fa­lusi hajlékainak felépítésére. Csatlakozzon ehhez a mozgalom­hoz megyénk dolgozó népe is s álljon ennek a mozgalomnak az élére mindenütt a helyi párt- szervezet, hogy minél több kul­túrotthon épüljön megyénkben, hogy az eddiginél sokkal ered­ményesebben folytathassuk a múlt maradványai ellen a har­cot, végrehajthassuk a Rákosi elvtárs állal elénk tűzött nagy feladatot megyénkben is. ()«) Hatalmas fejlődés a Csuvas Autonom Köztársaságban A csuvas nép a múltban elnyomott, elmaradott nomád nép volt, A fejlődés útján akkor indult meg ez a nép, amikor tagjává vált a nagy Szovjetuniónak. Az Októberi Forradalom hozta meg számukra a felemelkedést. A múltban elnyomott, szegény nomád nép o' -zága ma már virág™ köztársasága a Szovjetuniónak. De nemcsak a gazdasági felemelkedés van a Csuvas Köztársaság' ban. A Szovjetunióban, mint a többi köztársaságokban, a Csuvas Közlúr- saság'ban is igen nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális ellá­tására is. Képünk a köztársaság fővárosában, Oebokszaiihau felállí­tott korszerű potiklinika épületét ábrázolja. A poükiinika nemcsak a fővárosban és a környéken lakók részére plérhető csupán. A falusi lakosság számára a gyorssegélyek nyújtásá­nál nagy segítséget nyújt az egészségügyi repülőszolgálat. Képűnkön az egészségügyi szolgálat íepülőgépo egy távoli faluból beteget szállít Csebok száriba. A csuvas nép kulturális fel- emelkedéséről is gondoskodik a szovjet állam. Képünk a \oro- süovról elnevezett csuvas kolhoz könyvtárában készüli, amint az egyik kolhozparaszt a könyvek közölt válogat. 160 dolgozó jelentkezett megyénkből sza kérettségi ta njólya m ra A Szocializmus épiiéséhez, nép­gazdasági tervünk sikeres végre­hajtásához szükséges szakemberek biztosítására szakérettségi tanfolya­mokat szervezett kormányunk, amelynek elvégzésével a dolgozók az egyetemek különböző fakultá­sain tanulhatnak tovább, hogy ott végezve mint tanárok, mérnökök, orvosok, jogászok kerüljenek ifi, épitsék hazánkban a szocializmust. Megyénk dolgozói, különösen dolgozó parasztságunk, megérteit» a szakérettségi tanfolyamok óriási jelentőségét s százhatvanan jelent­keztek erre a tanfolyamra. A je­lentkezettek jövő hó elején kap­nak értesítést a tanfolyamra tör­ténő felvételi vizsgák időpontjá­ról, melyet előreláthatólag augusz­tus 15-ig tar iának meg. Az MDP békéscsabai városi párt­szervezetének lelefonszámai: 20-70, 21-96

Next

/
Thumbnails
Contents