Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-16 / 163. szám
VIHARSAROK NÉPE 7 I Békési Téglagyárak NV üzemi háromszöge jelenti i Iz előfordult hibák kiküszöbölésével készítjük elő a tervév második felének győzelmét Szilárd rn unka fegyelem, minőségi munka, ________________ ha rc. a selejt ellen ezt az utat járja az orosházi vasöntöde »Államosított (Kalocsai) Vas-és Eemöntőde«. Ez áll az üzem homlokzatán és bent a falak mögött látni és érezni lehet azt, hogy ez az üzem valóban a népé. Nemcsak azért, mert állandóan fejlődik, új üzemrészek létesülnek — mint a magkéezitő, a jól gépesített mechanikai üzemrész — hanem az is meglátszik itt, hogy az emberek is megváltoznak, nap mint nap hasonlóbbá válnak a szovjet emberekhez. A magkészitőben kész magok százai sorakoznak a polcokon Itt dolgozik Pólyák Istvánná és ÍStóer Géza. Polyákné elmondja, hogy még alig két hónapja annak, hogy itt, a magkészitőben odaállt az asztal mellé és »ma már egészen jól megy a munka!« — Ez igy van, — bólint rá Stier Géza, az öntöde »Géza bácsija«, aki már 30 éve dolgozik a szakmában. ítácz olvtárs, a telepvezető, Polyákné százalékeredményét említi: — A múlt héten 1.50 százalékot teljesített, — így aztán a fizetés is több volt, mint az előtte való beton. Polyákné közében most sem áll Inog a munka egy percre sem, amikor azt mondja: »138 forintot kaptam egy hétre, régen meg csalt 85 forintot kerestem!« Hogyan sikerült ? Úgy, hegy Polyákné ma már igazságos darabbérben dolgozik. Ez ösztönzi jobb munkára, toljesitménye emelésére. Elmondja, hogy »valósággal köny- nyebb a munka, hiszen mindig tudom, hagy állok u teljssítménnyel, mag a keresettel is" Mutatja a munkautalványozó lapját:.»Itt az idő, a munka megnevezése, egv-egy magért- járó bérösszeg, csak szorzók egyet munka*- idő után .és máris tudom: ma menynyit kerestem ?« A magkéezitőkről meg el kell mondani, hogy legfőbb gondjuk az, hogy' vigyázzanak a minőségre, meg a selejt re. Stéer Géza bácsi kiváló minőségi szakmunkát végez, Polyákné is jól dolgozik, se- lejtről náluk csak ozredszázalékok- ban lehet beszélni! Ahogy ifj. Hó- roess Lajos öntő elmondja: — Nálunk is nagy probléma a selejt f Az államosítás után közvetlenül 35—40 százalékos selejt- tel dolgoztunk. Tudom, hogy ez I bizony »selejt-gyái táe« volt, nein sokat ment a dolgon, hogy akkor nagyon rossz nyersanyagból öntöttünk. De ma már más a helyzet ! Leszorítottuk a selejtet átlag 7 százalékra, most meg azt tűztllk ki célul, hogy Icmagyűnk a selejttal 4 százalékig! Rácz elvtárs még elmondja később, hogy páros versenyre hívják ki a Szegedi Vasöntödét. Ez a párosverseny újabb lendületet ad a munkánknak, — mondja — és ez megmutatkozott például a legutóbbi üzemi értekezleten, ahol helyesen tárták fel a dolgozók a munkafegyelem hiányo sarait. Megbírálták Simon János segédmunkást és Trapcsik János ifjúmunkást, aki akkor a magkészitőben dolgozott. Tarapcsik János önkritikát gyakorolt az értekezleten és azóta bebizonyította, hogy jó úttá tért. Ma már nem lazsál, igyekszik, jól dolgozik. Az öntő-üzemrészben javában megy az öntés. Izmos testekre piros fényt vet az olvasztók upo iái«)) kiömlő vas. Egymás után telnek meg sisteregve a formák. Látszik, itt a munkán, hogy a dolgozók megfogadták a Párt szavát és »gyre jobb munkával igyekeznek emelni a termelékenységet, csökkenteni a selejtet, vigyázni az anyagra. S. S. Az 50-es tervév első felének végén az üzemi háromszög kiértékelte az eddigi eredményeket é.a hibákat s ennek alapján megszabta a legközelebbi tennivalókat. A kiértékelés szerint a Békési Téglagyárak NV. békéscsabai telepein az elmúlt hónapokban a cserépgyártás terén olyan nagy mértékben sikerült lecsökkenteni a selejtet, hogy ma már a nyersanyag keveréséhez szükséges p ormennyiséget, amit eddig a selejtes cserepekből állítottak elő, nem tudja fedezni az üzem egyedül a selejtből. Emellett szép eredmény volt az is, hogy mind a tégla — cserép, mind pedig egyéb speciális áruk gyártási menetét annyira lerövidítették a dolgozók, hogy egyes üzemrészekben sokan már augusztusi tervüket teljesitik. Az üzem globálisan és részleteiben is jelentősen túlszárnyalta a félévi terv célkitűzéseit. A 111 százalékos átlagos íervteljesiléa elérését nag5'ban elősegítette a városi pártszervezet és a Megyei Bizottság hatékony támogatása, amely hozzásegített bennünket a hibák kiküszöböléséhez. De a szép eredmények mellett meg kell említenünk azokat a hiba-. kát és hiányosságokat is, amelyeket még a mai napig sem sikerült kiküszöbölnünk. Így a múnkaer köles lazaságára vall, hogy egy er dolgozók munkaidő alatt napoznak az üzem udvarán, a munkavezetők pedig, ahelyett, hogy megmagyaráznák a lógósoknak, hogy a naplopással dolgozó társaikat és a nép államát károsítják meg, ahelyett «jószívűségből» szemet hunytak a dolog fölött. Az elmúlt hetekben az I. számú présházban Varga .Bá- lintné és Kukuk Judit csalás útján akartak meg nem érdemelt magasabb keresethez jutni. Mindez azt mutat ja, hogy ne«n tettünk meg mindent üzemünkön belül annak érdekében, hogy egyes ke.ésbbéöntudatos dolgozóknak is megjavítsuk a munkához és a nép államához való viszonyát. Az üzemi háromszög megállapítja, hogy különösen súlyos mulasztásokat követett el az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság, mert a politikai nevelőmunka mellett még az üzemi háromszög fontos szervezési progjamját sem hajtotta végre, De hiba volt az is, hogy egye* esetekben nem vonták felelősségre kellő szívónál a munkafegyelmeB „lógósok“ húzódoztak a darabbér bevezetésétől Az öntudatos dolgozók örömmel fogadták Június 10-ike óta nálunk, a Ixkéti^baj, ál-üzem ben is bevezették a darabbérezcst. Adol- 'úágy''Ííiíi®S%é örömmel vette tudomásul, de akadtak olyanok- is « lógósok, a munkaíegyelinrzetlan- kedők, akik zúgolódtak ellene. Ezek a szaktársak valamennyien azok köz» tartoztak, akik a teljesítménybérezés alatt sem értele el nagyobb teljesítményt, mint 30— 40 százalékot, mert ezek az öntudatlan dolgozók nem is igyekeztek, mert a 80 százalékos teljesitmény- bért úgyis megkapták. A kereset között nem volt olyan nagy különbség, mindössze pár forinttal keresett többet az a szaktársnő, fcki a napi 8 órás munkaidő alatt meg tudott kopasztani 260 db csirkét, szemben azokkal, akik még 70 darabot sem tudtak megcsinálni. Amikor bevezették az üzemben a munkamódszer-átadást, a gyakorlott mimkásnők örömmel siettek a kevésbbé gyakorlottak segítségére. A termelékenység azonban mégsem emelkedett úgy, aho- g.vau kellett volna. Akadt olyan nmnkásnő, aki megjavította tel- jeeitmenvét, de a legtöbben mégsem változtattak a munkájukon. Ezek a munkásnők tudatosan visz- ezaéltok azokkal a jogokkal, amelyeket a népi demokrácia a kollektív szerződésben minden dolgozónak biztosit. Nem gondoltak orra, hogy azt, a munkabéit, amit ők jogtalanul felvettek, kilopták azok zsebéből, akik minden igye- kezotükkel a termelékenység foko- eásán fáradoztak. A darabbér bevezetése nem inás, mint újabb győzelme a Pártnak és népi demokráciánknak, amellyel lehetővé válik az, hogy a kifizetett munkabérek mellett omelkedni fog a termelékenység is, nem lesznek kifizetve olyan összegek, meg nem dolgozott munkabérek fejében, amelyekből új lakóházakat, új gyárakat, vasutakat építhetünk az ötéves terv során. CSIAKI ILONA tojáslámpáző Békéscsabai Baraevál-üzem GY CÉLÉRT... Felszabadulás előtt a kulik cselédje volt. Látás- tól-vakulásig tartó munka őrölte fel életerejét. Söté&njöfkos cáliédviskóbóL indult el, -de ma már lagJQgú ^iiiun kiscsillag csillog a mellén. Sokat mond ez a kitüntetés. Azokra az időkre emlékeztet, amikor Végvári Andrásné, a mezív herényi Alföldi Szövőgyár orsózója a felszabad dulás után szabad lélekkel állt gépe mellé. Az! elsők között lépett be a Kommunista Pártba, és tett fogadalmat, hogy minden erejével harcolni fog az nj világért. Keményen állta ezt a harcot a munka frontján, mert erejét a Páj*,tt iránti lángoló szeretőiből merítette. Hamarosan versenyelső lett az orsózó üzernz részben. Szemlátomást növekedett a teljesítménye, magasan a iqo százalék fölé. De sikerült azt is elérnie, hogy ioo százalékos minőségi munkát végzett. Végvári Andrásné harcának dicsőséges állomása volt ág szeptemberében az a nap, amikor jó munkájáért ébnunkáskitünteiésben részesült. Munkatársai, nemcsak az orsózó üzemrészben, hanem ahul csak megfordult, büszkeséggel és tisztelettel tekint« tek rá. Becsülték, mert emlékez* tek arra, hogy milyen odaadással és türelemmel tanitgatta a gyengébbeket, hogyan adta ál tapasztalatait s hogyan segítette ezen keresztül minden munkatársát a terv célkitűzéseinek megvalósító» iában. Most itt meleg mosollyal néznek fel az orsó- zók, szövők, amikor végigmegy a gépsorok között. Ma, mint minőségi ellenőr harcol a IbékeCrcmtí élvonalában Yégvárinc. Néhány héttel ezelőtt került el a gép mellől erre az uj frontszak.iszfrfe.. De itt is megállja a helyét. Naponta nem egyszer meglátogatja a gépek mellett munkástársait, gyakorlati tanácsokat ad a hibák kiküszöbölésére t> jó felvilágosító munkával győzi meg a kevésbbé öntudatos dolgozókat a jó minőség fontosságáról. »Elvtársak, ami kikerül a kezetek alól, az nekünk, dolgozóknak készül!« — a többiek értik. Tudják, hogy minden darab selejtes áruval nekik, a dolgozóknak jut kevesebb. Éppen vége a munkaidőnek. Végváriné vidáman, könnyű szívvel, ruganyos léptekkel vág neki az útnak: hazafelé indul a Mónus Illés» utcába! Két vidám pirosarcu leányka várja otthon a barátságos kéíszoha-konyhában. A boldog gyerekek, a szívből jövő mosoly az anya arcán, a kedves családi otthon összevéve egy marék boldogság. Ezért a hajlékért, megelégedett életért és a kicsinyek boldog jövőjéért is folyik a harc, melynek egyik katonája Végváraié élmunkás A távoli szürkeségben felbug a .hajókürt. Jult* Dient gyárimunkás egy pillanatra megái a vár est- széli nyomornegyed egyik b arak ja elölt. Lassan, kiszámított mozdulattal gyújt rá. A felvillanó gyufa fénye egy pillanatra megvilágítja a fáixtdt vonásokat arcán, melyet a sokéves nyomor szántott. Aztán lassú léptekkel indul a gyár felé,- Uhol már hetek óta tart a sztrájk. A hárultok mindinlcább ködbevesznek, rövid időre most ismét eltűnik a nyomorúságos otthon .,. Otthonmaradt az asszony is. De Jules Dient még most is hallja kétségbeesett zokogását, látja, léét szenvedő, könnyes szemét, amint rátekint s szavak nélkül is kimondja: ma megint nincs kenyéri Keze ökölbeszorul. A roncs asszony, a sci- padtarcu, vézna gyerekek egyetlen nyomorúságos szenvedő gomolyaggá sűrűsödnél: agyában. Mélyről jövő vad indulatok szalaadnal: fel a leikéből s a leérnény elszántság vonásait vésik arcára: »Gyermelcgyillcosok! Bitang rablóki Vérszopó in- yyenélöklc Léptei keményen kópémnak a macskaköves utón. A gyár előtt munkások ácsorognal: kisebb-nagyobb csoportokban. Éppen olyan kiéhezettek, olyan elnyomottak, mint Jules Dient. Arról beszélnek éppen, hogy ez igy nem mehet soká. Az igazságról beszélnek, amely elfogja söpörni a tőkés fenevada. kát, aztán a Szovjetunióra, « szocializmus országára, Sztálin elvlársra terelődik a szó. Erre megy enyhülnek a tekintetek, bizakodás csilan a szemekben, valami melegség járja át a szivüket. Jules Dient ott áll közöltük s egys erre elfelejti a nyomort, mindent elfelejt, ami eddig volt s a jövőre gondol. Durva kiáltások riasztják fel. Sisakos rendőr- legények rmtanalc a sztrájkotokra. Zuhognak a gumibotok, villannak a kard apók. Az egész nem tart sokáig. Néhány toprongyos, de izzó tekinr tetü, büszkedereku munkást közrefogva megindul a rendörosztag ... Az összetört asszony, a kis Georges és a többi csenevész apróság hiába várták aznap este haza Jules Dient-et a nyomortanyára. Hiába tárták a meleg édes tejet, a puha kenyeret, — hiába... A gyerekek szeme csodálkozva, s várakozón tapadt anyjukra, aki cs-.k annyit mondott s talán azt is csak önmagának: »Nem tart seká ... nem tarthat sokál« — Csak ennyit mondott. Az egész világon valóban milliók és milliók harcainak azért, kik a munlaipadok mellett, kik fegyverrel a kézben, hogy Jules Dient és szomorú családja a hozzájuk hasonló százmillióklcal eayütt, — mielőbb szabad - legyen l (Hódi-Szarlca) zetlenkedóket és lógósokat. Hogy az előfordult hibákat nn- előbb kiküszöbölhessük, az üzemi pártszervezet vezetősógo elhatározta a népnevelő-hálózat új jászon- vezését, a népnevelő' értekezletek pontos megtartását és a munkave\> tény jelentőségének röpgyülcsekeat történő széleskörű tudatosítását. A pártszervezet vezetősége emellett gondoskodik a népnevelők munkájának ellenőrzéséről. Nagyobb súlyt helyez az oktatás kérdésére, mert csak a marxi-lenini elmélet adhat ja meg a munkaverseny sziláid alapját. A pártszervezet irányt vesz a hosszúlejáratú verses.yszcrző- dések megkötésére, az egyéni verseny mozgalom és brigád- verseny kiszélesítésére. A legkisebb bércsalás, immkafegyel- mezetlenkedés mögött is felkutatja az ellenséget és gon. doskodik a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció ügynökeinek azonnali el- eltávolításáról az üzemből. Az üzemi pártszervezet fokozott jó munkája mellett a politikai no. velőmunkát az üzemi bizottság ie növeli. Az üzemi bizottság rövidesem megtörténő átszervezése során kiépíthetjük a ti: almi- és népnevelő hálózatot és ezen keresztül is javttjuk dolgozóink viszonyát a munkához és a nép ál urnához. A vállalat-vezetőség is foktfttab- ban segíti elő a jövőben az eddig megmutatkozott hiányosságok kik üszöbölését. Szorosabbra vonjuk az egyéni felelősséget és minden munkahelyen megvalósítjuk a felelős egyéni vezetést Átszervezést hajtunk végre mind műszaki, mind adminisztratív vonalon és a különböző munkahelyekig fejlődőképes niunkáskádoieket állnunk be. Gondoskodunk az üzemi háromszög határozatainak pontos és) időbeni végrehajtásáról. Sztahanovistáink és élmunkásaink tapasztaltait az eddiginél szélesebb körben ismertetjük a dolgozók között Ag új fegyelmi szabályzat értelmében minden fogyelmezetlenkedéssel ét lazasággal szemben szigorúan járunk el és megszüntetjük az eddig itt-ott megmutatkozó liberalizmust a nép államát megkárosító ellenséggel szemben. Pataki Ferenc vállalót vezet® Orvos András párttitkár Bankó Pál üb. titkár
