Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-30 / 175. szám

Munkaversenyünk fokozásával, főbb, több áru íermelésével harcolunk a így győzte le Lakos elvtárs élmunkás a régi normát Az I. számú gerinccsorép présnél dolgozik Lakos András elv társ, a Békési Téglagyárak NV. békéscsa­bai telepének élmunkása. Az üzem­részben lendületesen folyik a mun­ka. Lakos elvtárs keze gyors moz­dulattal helyezi az alsó présre a lapokra vágott agyagot, majd a tolóéin segitségével a prés alá tolja, ahol a nyomástól nyers cseréppé formálódik. l)e máris újabb munkaszakasz következik. A csorép a továbbítókhoz, Seres Mi- hálynéhoz és Kovács Judithoz ke­rül, akik a tisztítás és a továbbí­tás munkáját végzik. Az újítások és a jó munkaszer­vezések nyomán lendült fel itt az üzemrészben a munka és emel­kedtek a termelési eredmények. Lakos András élmuniás gyakran gondolkodott azon, hogy miképpen tudna gépével többet és jobbat termelni,. A gép kezdetben órán­ként 59 cserepet préselt ki, de ezzel a mennyiséggel nem elége­dett meg. A súlyos, 56 kilogramos alsó formával nem tudott 105 százaléknál magasabb eredményt elértő — Ha könnyebb lenne az alsó forma, akkor gyorsabban tudnánk dolgozni és többet is termelhet­nénk! — mondta gyakran a U. számú gerincprés dolgozójának, Mitykó Mihály és Zsilák Mihály elvtársaknak, akikkel később kö­zösen dolgozta ki Lakos elvtárs a présgép alsó formájúnak újítási tervét. A műszakiak segítették ä terv kidolgozását és elkészítését. Néhány nappal a torv elkészítése után az újítás már gyakorlatban is megvalósult. Az új forma 36 kilogram súlyú lett és az öntés­hez 50 százalékkal kevesebb gip­szet használtak, mint az. előbbi formánál. Az újítás nyomán fellendült ux üzemrész termelése, 105 százalékról 150 százalékra, majd 170 százalékra Lakos elvtárs kérte a gépek for­dulatszámának növelését. Az ál­landóan növekvő fordulatszámhóz pedig arányosan cseréit:) a szíj tár­csákat. Nagyobb lett a fordulat­szám is, tovább növekedett a ter­melés. Most már 81 darab cserép­pel: tudott többet készíteni egy éra alatt. Tikkor érte el a 240 szjá^alékcrt! JDe. a normáját rövid idő után lazának találta és ő maga ;kérte az új norma megállapítását. Ekkor az új normája 96 darab cserép lett egy óra alatt. Az öröm töltöttéi el, amikor lát­ta, hogy a régi, az elavult miként morzsolódik szót az alkotó munka nyomán és ezt a harcot a Bárt iránti szeretető irányította tovább, új győzelemre. Az új technikai feltételekhez új munkamegszerve­zés is kellett, de Lakos elvtárs ér­ié is gondolt. Az agyagkockáknak, amely, eddig a földre volt .rakva, egy tartópadot készített és így közelebb hozta az agyagot a gé­péhez, ezzel megszüntette a fá­rasztó hajlongást és a sok fölös­leges mozdulatot. A formaütközőt 15 centiméterről feljebb emelte, igy a kipréselt cserép kifordítá­sánál csak fél fordulatot kell vé­gezni. A cserépfalcok beállítását pedig menet közben végzi, ami 15 perces időmegtakarítást jelent. A sablonok helyes átállításával a formák állandó forgását küszöböl­te ki, amely fél óra munkaidőt vett igénybe. így ment lépésről-lépésre, keményen szembe- szállva a nehézségekkel Szivét a munka, az alkotás vág­gyá töltötte el, hogy többet termel­jen a szocializmus megvalósításá­ért, legyőzze a régit a boldog életért, melynek maga is egyik részese! A gépből egymás után kerülnek ki a lepréselt csejepek, Lakos elv­társ figyelő szsmo, kemény izmai őrködnek a gép zavartalan terme­lésére. Most 140 gerinocserepet ké­szít el 1 óra alatt, termelési szá­zaléka 157 százalék, heti fizetése pedig 250 forintra rúg. így dol­gozott és dolgozik tovább Lakos András ehrtárs, élmunkás, igy győzte le a régi normát. Most örömmel várja az új normát, mert ahogy mondja: «A nehezebb fel­adatok megoldása erősebbé, ed­zettebbé, harcállóbbá kovácsol és igy győztesen tudom a harcot megvívni a munka frontján, va­lamennyiünk előbbrehaladáeáért b »J •ífcteT#»<r>“b! 'tvc : a'. „Korea szabadságáért“- brigádban lelkes verseny felajánlásokkal harcolnak a ruhagyáriak az imperialisták ellen A Mező herényi Alföldi Szövő­gyár példamutató vállalása után a békéscsabai üzemek közül első­nek a Ruhagyár NV dolgozói tettek munkafclajánlást Korea megsegítésére. A ruhagyáriak ver­senyre hívták ki az ország vala­mennyi ruhagyárát. — Szaktárs, majd munka után szeretnék veled beszélni — hajolt oda Gelencsényi Mihály szaktárs a napokban a vele egy szalag­ban dolgozó Sipiczki Jánoshoz. — Már szóltam a szalagunk töb­bi tagjának is és megegyeztünk tóban, ho«y munka után ötper­ces röpgy ülést tartunk. Sipiczki János bólintott és ez­zel tovább folytatták munkáju­kat. Kezükben villámgyorsan sik­lott a gép tűje alá az anyag. Ge­lencsényi szaktárs sietett a var­rással, alig várla, hogy vége le­gyen a műszaknak, aztán sietett a gyűlésre. Valamennyien együtt voltak: Sipiczki János, Pataj Er­zsébet, ifj. Szentesi János vá­rakozva néztek Gelencsényi szak­társ felé, aki összehívta őket. — Szak társak, nagyon röviden igyekszem elmondani azt, amiért összehívtalak benneteket — kezd­te el beszédét Gelencsényi szak- társ. — Valamennyien naponta olvasunk a koreai népnek az amerikai imperialisták ellen ví­vott hősi küzdelméről. A kór­házvonat felszerelésére megtettük ugyan a felajánlásainkat, de úgy gondolom, ezzel még nem let­tünk eleget. Javasolom, hogy alakítsunk brigádot és a termelésben is mutassuk meg, hogy együtt érzünk a hős koreai néppel Kitörő lelkesedéssel fogadták a javaslatot Elsőnek Palaj Er­zsébet kért szót: «örömmel fo­gadtam el Gelencsényi szaktárs ja­vaslatát, mái* magam is gondol­tam erre. A koreai nép győzel­me minket is lelkesít s ez a lelkesedés kell, hogy buzdítson további sikerekre'a magunk har­ci frontján: a termelés terén.» — ügy meg fogom szorítani a munkát, mintha az ellenség tor­ka lenne — mondta ifjú Szentesi János ökölbeszorított kézzel. — Megmutatjuk az ellenségnek, hogy semmiféle aljas kísérlete sem riaszt vissza bennünket. Ter­melni akarunk többet és jobbat, hogy hazánkat a békefront mi­nél szilárdabb bástyájává lehes­sük. Brigádvezetőnek ifjú Szentesi Jánost választották meg, aki a brigád nevében versenyre hívta ki az ország valamennyi ruhagyárának üzemrészeit, amelyek kétrészes munkaruhát készítenek. A versenyfeltételek a következők: I. A mennyiségi ter­melést az új normák alapján 125 százalékra teljesíteni; 2. a jelen­legi 88 százalék minőségi ter­melést 98 százalékra fokozni A verseny 1950 szeptember 1-ig tart. Elhatározásukat azonnal to­vábbították a vállalatvezetőség­nek, aki a legmesszebbmenő tá­mogatást biztosította a brigád tagjainak a vállalt feladatok vég­rehajtásában. Mosolygó arccal jöttek ki a gyár kapuján, ügy érezték, hogy távol Koreában, a békés lakos­ságot pusztító ellenség arcán újabb pofon csattant cl az ő munkavállalásuk nyomán. Haza­felé menet újra átgondolták a vállalt feladatokat, külön-külön elhatározták, hogy másnap foko­zottabb erővel, .jobb munkabe­osztással fognak dolgozni Ennek lett az eredménye, hogy tervü­ket, amelyet az eTőző hetekben alig tudtak 90—95 százalékban teljesíteni, a versenykihivást követő napon 120 százalékra teljesítették A magyar dolgozók megértet­ték, hogy ott, messze Keleten ér­tünk is folyik a harc. Az a had­sereg, amelyet most kikerget or­szágából a hős koreai nép — a mi ellenségünk is. És ennek az ellenségnek a legyőzéséért vívják kemény harcukat a munkapadok mellett, ezért teszik meg olyan lelkesen a felajánlásaikat a mi üzemeink dolgozói is. FPLUMBVKSSZóVKTKEZET DOLGOZÓI, OKANY1 Eddig mindössze 19 százalékra teljesítettétek a szövetkezet begyűjtési előirányzatát. Vegyetek példát a szcntmfklúsi szö­vetkezet dolgozóiról, akik előirányzatukat már száz százalék­ban teljesítették! ' OROSHÁZI ÁLLAMI GAZDASÁG VEZETŐI! Borsótermésetek még mindig nincs zsizsik'eliitltee, an­nak ellenére, hogy megvan hozzá minden eszközölök. _ Nektek mindég}*, hogy mi történik a borsóval? DOLGOZÓ PARASZTOK! Zsadányban Varjú Lajos újgazda 549 százalékban teljesí­tette begyűjtési kötelezettséget. Induljatok ti is harcba a termény begyűjtés teljesítéséért. Fölösleges gabonátokat vigyétek be a szövetkezeti raktárba}i TÓTH ILONA EL VT ARSNŐ, OROSHÁZA! Mi a véleményed az olyan népnevelőről, aki nem mer közeiébe menni a cséplőgépnek, inert «meghalna, ha ilyen porban kéne dolgoznia»? Ugye rossz? Változtass okkor a cséplőmunkásokkal szem­beni magatartásodon. Gondolj arra, hogy az ott dolgozó elvtár­sak a te kenyered biztosításáért is harcolnak! Feladatom, hogy a kevésbbé öntudatos munkástársaimat felvilágosítsam az alapbéremelés és normarendezés fontosságáról A békéscsabai Magasépítő NV ácslclepén dolgozom. Népnevelő vagyok. Amikor először olvas­tam a minisztertanács határoza­tát a laza normák rendezéséről és az alapbéremelésről Rákosi elvtárs szavai jutottak eszembe, hogy a laza normákkal megesz- szük a jövőnket Márpedig mi nem ezt akarjuk. Mi a szebb és boldogabb jövőt a szocializmust akarjuk építeni de ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a nor­ma jó, ha a kifizetett bérek mö­gött megvan a megfelelő telje­sítmény is. A normalazulást a saját mun­katerületemen is tapasztaltam. Ál­landóan 230—240 százalék a tel­jesítményem és 400 forintot ke­resek hetenként. A 240 százalé­kos teljesítményt könnyen tudom teljesíteni s "most már látom, hogy az utána kifizetett bért nem érdemiem meg. Mint népnevelőnek feladatom; hogy a dolgozókat felvilágosít» sam, megmagyarázzam nekik • as alapbéremelés, a normarendezés fontosságát Ezért nemcsak-üeo< mi napokon, röpgy üléseken, ha* nem ebédszünetben, munka után is elbeszélgetek a dolgozókkal Sokan felvetették azl hogy. a norma rendezésével most már kevesebb fizetést kapnak, Én megmagyaráztam, hogy nagy kü­lönbség nem lesz, hiszen eme« lik az alap-órabért. Nálunk, az építőiparban 3 forintról 3.904*6. így igazán csak átmeneti lehet a keresetcsökkenés. Az ácstelepi niunkástársainj éppen ezért helyesnek tartják a minisztertanács határozatát. Most már világosan látják, hogy a la­za normákkSl nem lehet felépí­teni boldog jövőnket, a szocia­lizmust. Máté János népnevelő, Az új norma új lendületet ad a versenynek Én másfél év óta dolgozom a békéscsabai Kötöttáru NV. rashel- üzemré.szélien mint felvető. Ami­kor a 9/48-03 pulóver anyagján dolgoztam, könnyedén átlag 176 százalékot ériem el A munkámban rövid idő alatt olyan nagy gyakor­latra tettem szert, hogy minden megerőltetés nélkül odaadóbb mun- kával a 200 százalékot is el tudtai t volna érni. A nyolcórás műszak alatt egy egész óra hosszat a gépek tisztogatásával tököltem, vagy be- szélget’em a munkatársakkal Egy­szóval a munkaidőm nem volt százszázalékosan kihasználva, amit a laza normának tuljadonitok, De a legutóbb megtartott röpgyülésen sok mindenre fény derült, amit eddig nem láttam világosan. Rá­döbbentem arra, hogy hibát követ­tem el, amikor olyan százalék után vettem fel bért, ami mögött nem volt meg a valóságos teljesítmény. Most érzem csak, hogy Rákosi elv- társ milyen bölcsen határozta meg azt, ha a laza normákkal tovább dolgoztunk volna, »megettük volna a jövőnket«. Az uj norma fel fogj« frissíteni az ellaposodott ra unka- versenyt és uj lendületet ad • munkámnak. Örömmel vettem tu­domást arról is,. hogy a normák ugyan csökkentek, de ezzel szem­ben az alapórabérek emelkedtek s igy jobb munkaszervezéssel, ész- szerütéssel, újítással és a percek gazdaságos kihasználásával az uj normákat is könnyűszerrel lehet teljesíteni, sőt túlteljesíteni.: ígérem, hogy ezentúl még foko­zottabb figyelemmel végzem; • munkámat és a termelékenység ál­landó emelésével igyekszem szép cretknényeket elérni az ötéves terv sikeres teljesítésének érdekében. Könyves Zsófia Rashel-dolgotó

Next

/
Thumbnails
Contents