Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-30 / 175. szám

6 VIHARSAROK NEPE Esst láttam Bulgáriában A z elmúlt hetekben az a ki- ” tüntetés ért, hogy a Bulgá­riába manő magyar kultúrküldött- eéggel én is kimehettem. Hatalmas élmény volt ez az út, amelyről egy rövid cikk keretében lehetet­lenség beszámolni. Pár élménye­met azonban mégis megirok, hogy ezzel közelebb hozzam a magyar dolgozókhoz a baráti bolgár né­pet. Megható volt az S szeretet, baráti 'fogadtatás, amelyben utunk során mindenütt részesítettek. Ha csak ennyi lenne élményem, ak­kor is maradandó és kedves em­lék lenne számomra a bulgáriai út. De sokkal többet adott minden részvevőnek ez az út. Láttam azt az izzó liaaaszei etetet, amely ott ég minden bolgár dolgozó szivé­ben, láttam azokat.a bolgár asszo­nyokat, akik fegyverrel kezükben harcoltuk az elnyomó fasiszták ellen, megismertem a bolgár em­berek egyre boldogabb, egyre szé­pülő életét. Láttam számtalan ne­vezetességet, a bojánai templomot, a rilai kolostort; melynek szerze­tesei a néppel együtt harcoltak fegy­verrel a fusiszíák ellen, voltam a boroveczi Fekete Sziklánál, ahol 60 kommunistát löktek a szaka­dékba 1943-ban a fasiszták. De a mult emlékei mellett láttam a szocializmus felé haladó mai Bul­gáriát is. Voltam állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetekben, üzemekben, láttam a bolgár dolgo­zók hősi erőfeszítéseit. Voltam út- tö! őlá’rocokban BoroveczVen és Sztálinban, ahol a bolgár gyer­mekek üdülnek, láttam napközi otthonokat, iskolákat, mindazt amit láttam, azt bi- * * zonyitotta, hogy a bolgár nép haíáitalan lelkesedéssel építi hazájában a szocializmust, hogy szilárdan megállja helyét a' Szov­jetunió-verette béketábor ráeső szakaszán. Ebben a munkában de­rekasan kivé-zik részüket az asszo­nyok is. A szamokovi járásban például lamaradtak a gyapjúgvüj- tési versenyben. Az asszonyok lel­kes múmiája következtében sike­rült a járás lemaradását behozni. Termelésben, fel világositó munká­ban és a politikai életben egy­aránt kiveszik az asszonyok a ré­szüket. Igen nagy hatást tett rám a bolgár nép kulturális élete. Kultúrájuk a népi kultúrából fa­kad s szocialista tartalommal te­litett. A bolgár dolgozók például nem járnak úgynevezett nyugati táncokat, hanem népi táncokat. Igen nagyjelentőségű Bulgáriában a csitarista szövetség munkája. Ez a kulturális szövetség 1856-ban alakult s állandó hajléka volt a bolgár szabadságmozgalomnak. Az elnyomók számtalanszor akarták felosztani, vagy saját embereiket beszervezni a szövetségbe, — ered­ménytelenül. Minden községben Van a szövetségnek székhaza, kul­túrterme, könyvtára. Minden kul­turális megmozdulást a csitarista szövetség irányit, fogja egvb© a falu kulturális életét, de ebben a szövetségben mégis minden szerve­zet kultúrcsoportja önálló életet él s viseli sajátos arculatát. És végül, mindenütt, amerre járt küldöttségünk, tapasztal­tuk a határtalan szeretetet és ra­Megjelent a Magyar Munkás­mozgalmi Intézet szerkesztésében és a Szikra kiadásában egy 24 lapból álló, hatszinnyomású album, melynek cime: «A magyar mun­kásmozgalom története képekben». Az album dokumentumokat, féli}7képeket, rajzokat közöl a ma­gyar dolgozó nép évszázados har­cairól, a magyar munkáosztály küzdelmeiről, az elnyomás, a ki­zsákmányolás ellen, a szabadság­ért, a 'függefchynsi’gért. Dokumen­tumok ismertetik a munkásosztály árulóinak tevékenységét, együttmű­ködését az uralkodó osztály erő­szakszervezeteivel. Megismerjük az albumból a magyar kommunisták, a Kommunista Párt áldozatokkal teljes, megalkuvást nem ismerő harminc esztendős harcát. Az album megjelenése nagy rést tölt be a magyar munkás­mozgalom történetének megismeré­sében. Nagy segítséget jelent a szemléltető oktatásban, különösen pártiskolák, szemináriumok munká­gaszkodást a nagy Szovjetunió iránt e azt, hogy a bolgár nép gyűlöli az imperialistákat s kész megvédeni békéjét az imperialis­tákkal szemben. Sokat, nagyon sokat tanultunk ezen a tanulmányúton, amelyet idehaza saját munkánkban haszno­sítani fogunk. A legnagyobb tanul­ság számomra az volt, hogy lát­tam, csakis akkor tudunk teljes eredményt elérni, ha a nagy Szov­jetunió nyomdokain haladunk, ha fölhasználjuk a szovjet nép gaz­dag tapasztalatait. Mert Bulgária is a szovjet tapasztalatok felhas*- nálásával jutott el odáig, ahol ma áll. Tóth Gézáné, MNDSz megyei oktatási felelős. jában. Különös fontossága van vi­déken, ahol a Magyar Munkás- mozgalmi Intézet múzeuma nem áll a dolgozók rendelkezésére. A mű kivitelezése alkalmas arra, hogy az album felhasználásával, úgyszólván minden segédeszköz, nélkül kisebb munkásmozgalmi ki­állítást rendezzünk. A 24 erős kartonra nyomott 65x45 cm mé­retű lftft, a .m^.^^joiuflJ^ásuMJSgaF lom történetének egy-egy időszakát ábrázolja. Ezek a lapok az album­ból kiemelhetők és felhasználásuk után újból visszahelyezhetek. A mű nemcsak szervezetek szá­mára kerül forgalomba, hanem azt a dolgozók egyénileg is megvá­sárolhatják. Párttagjaink — ele’»sorban párt­munkások — ennek az albumnak a felhasználásával még jobban megismerik a magyar nép évszá­zados harcát az elnyomás ellen és a magyar kommunisták hősies küzdelmét népünk szabadságáért, felemelkedéséért. ÖNYVESPOLC A tnunUastno-xtyototn tUctcHtte. Szabotált kólákéba!, árohafmezá keres- *»»*««*>;<>«>■ keltőt ítélt e! az eresbázi járásbíróság “Tin«“«« Lapunkban még az aratás ide­jén hírt adtunk iíj. Kristóf La­jos pusztaszeri te tornyai ésSzen- di H. Sándor Orosházi Tanya 468. szám alatt lakó kulákoki szabotálásairól. Kristóf Lajos ku­lik a többszöri felszólítás elle­nére sem állított be aratókat, Így a gabonát nagy szemveszte- séggel, az érés után jóval egy héttel aratta le. A járásbíróság hathónapi börtönre és 700 fo­rint pénzbüntetésre ítélte az aratást szabotáló kulákot. Szondi H. Sándor kulák a ta­vasz folyamán már leült 3 hó­napi fogházbüntetést, mert a ku­koricáját az udvaron tárolta és az olt megrothadt, nvcgpenészc- dett. Ezt a gazságát most még azzal loldotta meg, hogy 4 kát. holdon jóval érés után aratta le a gabonái. Szendi Horváti int a járásbíróság most 8 hónapi bör­tönre és 1500 forint pénzbünte­tésre ítélte. A harmadik ítéletet Faragó Ferenc Orosháza, Bajnok-utcai vegyeskereskedő ellen hozta a bíróság. Faragó lakásának pad­lásán 250 kilogramm elsőosztá­lyú nulláslisztet találtak, amit már aratás előtt egy hónappal oda fellelt. Faragó Ids tételek­ben vásárolta a nulláslisztet és lépten-nyomon azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy azért vásárolja fel a nagymennyiségű lisztet, mert háború lesz. Ezek a Faragók azok, akik harácsolá- sáikkal és minden áru lúlvásár- lásával okozzák a pánikot a be­csületes dolgozók körében. Vá­sárlási lázat idéznek elő csak azért, hogy megzavarják a dol­gozókat, ruhára és cipőre szánt keresetüket sóra és egyebekre költsék. A dolgozók ébersége azonban lecsap a spekulálókra, leleplezi őket, hogy a felhalmo­zott élelmiszereket ne raktároz­zák azzal az aljas szándékkal, »ha majd háború lesz, jó áron eladjuk«. Le kell leplezni a há­borút jósoltatokat, a pánikkeltő­ket, hogy azok ás kapják meg a méltó büntetésüket, csakúgy, mbit Faragó Ferenc, akit egyévi börtönre és 1000 forint pénz- büntetésre ítélt a járásbíróság. A népművelésiigyi minisztéri­um román nemzetiségi kultúrautója július 21-én ismét elindult páma- pos útjára, hogy vigye és hir­desse a román nemzetiség lakta te­rületeken a szocialista kultúra első csíráit. A gyulai dolgozókból- ál­ló kultúrcsoport első útja Elekre vezetett, onnan Pusztaottlakára, majd Lőkösliázára mentek. Lőkös- házún mintegy 300 dolgozó vett részt a rögtönzött előadáson, ahol a román nemzetiségű dolgozók sa­ját anyanyelvükön hallgatták az ének- és szavalatszámokat és saját maguk győződtek meg arról, hogy népi demokráciánk a Párt vezetősá­vé! mindent megtesz, hogy a nemzetiségi dolgozók saját nyel­vükön fejleszthessék szabadon és boldogan kultúrájukat. Ez a sza­badság és boldogság fűtötte Méh­keréken is azt a 600 román dol­gozót, akik a kórussal együtt éne­keltek, majd pedig táncraperdült a falu apraja-nagyja és járták a ro­mán népi táncokat. . Ilyen örömet vitt faluról-falura a kultúrautó, bizonyítékául annak, hogy Pártunk nem feledkezik meg egyetlen dolgozóról sem, legyen az bármilyen nemzetiségű is. Okszerű talajműveléssel a minisztertanács határozatának végrehajtásáért Írta: Tóth Béla Gergely megyei közpanti A vármegyénkben lévő termelő- csoportok, dolgozó parasztok és gépállomások magukévá telték a minisztertanács növénytermesztésé­ről szóló határozatát. Feladatul tűzték ki, hogy a határozatban feltüntetett termés mennyiséget az iy5o—5i-es gazdasági évben való­ban elérik és ezen keresztül se­gítik az 5 éves tervünk sikeres megvalósítását mezőgazdaságunk­ban. A minisztertanács határoza­tának megfelelően a termésátla­gaink ilyen komoly mértékben va’ó.fokozásához fe til e nd szüksé­günk van az okszerű talajmüve- lésre.t Az okszerű talaj művelésnek az a feladata, hogy a termesztendő növények fejlődésére a vetéstől az aratásig a lehető legkedvezőbb tc- nyész feltételeket szolgáltassa és a talajt a növények vetéséig mor- zsalékos állapotba hozza és utána is ilyen állapotban tartsa. Ehhez fel­tétlenül szükségünk van az ara­tás után' végzett talaj lazításra. Ha­bár a mi száraz időjárásunk gyakran megakadályozza, hogy jó talajmunkát végezzünk, mégis az aratás után azonnal a rende késé­sünkre áilló gépek igénybevételével cl tudjuk végezni a tariólárcsá- zást, vagy ahol indokolt az 5—6» vagy erősen kötőit' talajokon sa‘(b— 8 cm. mélységü-tarlóhántástj ■ talajlaKÍtást. Ezzel eAéujük-diogy a talajunk nem szárad ki és a száraz­ság ellenére, később is elég jól müvelhetővé válik. Ezért döntő mértékben fontos a mi száraz ég­hajlatunk alatt a tarlóhántás után végzett porhanyitó boronálás. A porhanyitáson kívül gyom­mentesítés szempontjából is döntő fontossága van a larlóhántásnak, mivel a kultúrnövénnyel egyidőben beéredett gyommagvak az aratásnál a talaj felületére hallanak és a tarlóhántással 5—6 cm. mélységű nedvdus talajba kerülnek, melyet a nap melege fel tud hevíteni, illetve olyan állapotba hozni, mely kedvező a gyommagvak kikelésére. A kikelt gyommagvak 3—h heti fejlődés után közepmély, vagy mélyszántással lefordítva, zöldtrá- *gyát adnak. Abban az esetben, ha igy hajtjuk végié a talaj elő­készítését, meggátoljuk a jövőévi kultúrnövények e'gyomosodását. Azok az egyéni gazdálkodók, akik egycsapásra két legyet akar­nak ütni és elmulasztják a tarló- hántást és csak mélyszántást vé­geznek, tulajdonképpen szándéke- san kiszárítják a művelésük alatt álló talaj termőrétegét. Elpusztít­ják a bennelévő talajbaktériumo­kat és a talaj felületén ki nem kelt gyommagvakat a mélyszántás­sal aláfordilva azokat elraktároz­zák a következő szántásig. Ami­kor is az elraktározott, illetve a lefordított, de csiraképességét éve­kig megtartó gyommagvakat ismét felhozzák a talaj felületére. Az igy felhozott gyommagvak részére biztosilva van a szántás következ­tében a levegő, csapadék és meleg. E három tényező huiására gyors fejlődésnek indulnak. Ebből adó­dik az egyéni gazdálkodók csodál­kozása, hogy az ezévi gvomos tala­v. mezőgazda*! jók után az elkövetkezendő gazda­sági évben aránylag gyommentes, míg a rákövetkező gazdasági évben az elmúlt három évinél inég gyo- mosabb talaja van. Ha ezeket az okszerű talaj- művelési szempontokat figyelem­be veszik és a gyakorlattal páro­sítják, feltétlenül arra kell, hogy vegyék az irányt tszcs-ink, dol­gozó parasztjaink, hogy a tarló- hántást a jövő évi termésünk sikere érdekében minden körül­mények között elvégezzék. A larlóhántás elvégzése igaz, hogy dolgozó parasztjainknak ko­moly problémát jelent, mivel a legszorgosabb betakarítási mun­kákkal egybeesik az elvégzés idő­pontja. Ennek a nehézségnek le­küzdésére állnak rendelkezésül doglozó parasztságunk számára a gépállomásaink erőgépei, me­lyek biztosítják a tuvlóhántás időbeni elvégzését. Feltétlenül szükséges azonban a aBiiukák beütemezése szempontjából, hogy dolgozó parasztságunk ne zárkóz­zon el a gépállomásokkal válói, szerződéskötés elől és ne helyez­kedjen arra az álláspontra, hogy majd csak akkor fogok szerződ­ni, ha a gépet kint látom a föl­dem mellett dolgozni. Ezzel meg­nehezíti a gépátlolujis időgépei­nek tervs/.erinli beállítását és késlelteti területének időbeni tár­csázását, vagy szántását. Be kell látni a dolgozó pa­rasztságnak, hogy a gépállomá­sok dolgozói minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy a minisz­tertanács határozatának megfele­lően a rendelkezésükre álló erő­gépekkel a soron lévő talajmuu- kálatokat a legrövidebb időn be­lül elvégezzék. Ehhez azonban döntő mértékben szükségük van a dolgozó parasztság bizalmára és támogatására Iroda­szekrényeket, foteleket, tóskalrógépe! keresünk megvételre Cím a kiadóhivatalban OLVßSD a Viharsarok Hétiét!

Next

/
Thumbnails
Contents