Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-30 / 175. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Hagy is lUiimtetfaiadat Párt és pártépítés A ruhagyári pártszervezet elmélyítette kapcsolatát a delgezikkal, ezért tudott könnyen elbánni az osztályeilenséggel A pártszervezet nem szakad el a tömegektől, ha következetesen képvieli a dolgozók érdekeit, akkor az osztályellenség legkörmön- fontabb gazságait is könnyen leleplezik. A békéscsabai Ruhagyár jzárlszervezele igyekezett kapcsolatait a dolgozó tömegekkel ehnélyi- teni, ezért nem tudtik.a jobboldali szociáldemokraták terveikhez ké­pest végrehajtani elgondolásaikat. Pedig Papp József igen körmön­font módon tervezte ki gaztetteit. ö, mint főnormás állapította meg « normákat. E norm mvegá Papit ást be kellett volna, hogy mulassa az üzeni pártszervezet vezetőségénélt, dehátpz olyan osztályáruláh mint Papp József, nem érdekli a pártszervezet. A dolgozókat meg se látta s ezentúl azt képtelte magáról, hogy munkájában pótolha­tatlan ember. Ezt kifelé agy támasztotta alá, hogy a melléje beosz­tottakat nem tanitptta. De a korsó tűidig jár a kútra, rnig el nem törik; így aztán Papp József sem tudta gazemberségeit a végtelen­ségig vinni. Egymásnak akarta uszítani a dolgozókat Az üzemlven kétféle munka fo­lyik, igy tehát kétfé'e normát kel­let megállapítani, Papp József is eszerint járt el, de körmönfont cselszövéseit is belevitte a norma megállapításába. Az overálba, ahol a* e.gyrészév munkaruhákat készí­tik, laza némát állított be, annyira laza volt a norma* hogy a dolgo­zóik könnyen teljesítettek i5o-i6o százalékot is. A kétrészes munkára-- liánéi pedig olyan szigorú normát ■ állított be, hogy 80 százaléknál nem igen tudtak a dolgozók többet teljesíteni, A két munka között egy-egy ruhadarab elkészítésénél csak alig egy perc különbség volt. Papp József 18—ao percet számi- tett; Természetes, hogy az overál dolgozói minden erőltetés nélkül tudták jó eredményeiket elérni. Ezzel,i a normamegállapitással az oszíályellenséget hűen kiszolgáló föatonnás bérfeszültséget idézett elő az üzemben. Papu József „múltja“ Az ellenség célja az volt, hogy a bérfeszültséggel megbontsa a dolgozók egységét. Átmeneti sikert ért is el az ellenség. Az üzemben rohamosan csökkent a le’je'itménv, Julius első hetében még 120 szá­zalékra teljesítette az üzem glo­bálisan az ütemtervet. Julius má­sodik hetében már csak 75.G szá­zalék lett az eredmény. A párt­szervezet azonban rájött a jobb­oldali szociáldemokrata cselszövé­seire és azonnali hatállyal eltá­volította az üzemből. A Kötöttáru MV. pártszervezete, ahova alap­szervi leg tartozott Papp József, szintén kivizsgálta az ügyet és ki­zárta tagjai sorából, mert a dol­gozók ellensége nem lehet a dol­gozók jobblétéért küzdő pártnak a tagjai, A Pártnak az lehet tagja» aki munkájával a dolgozók ügyét, a szocializmus építését segíti előre, nem pedig az ellenséget, az impe­rialista háborús uszitókat. Ki is volt valójában ez a sjam- peci magatartási!, gőgös ember? Nem nehéz ténykedése után ezt megítélni. Jobboldali szociáldemo­krata volt, aki a két párt egyesü­lésével került az MDP tagjai so­rába. Olyan gerinctelen ember, aki a pártszervezetet is félre akarta ve­zetni azzal, hogy Ő a Szovjetunióba volt fogságban, holott nyugaton volt. Ezzel is leplezni akarta jobb­oldali beállitottságát. Az 1947-es választások alkalmával mindent el­követett a jobboldali szociálde­mokraták érdekében, hogy a kom­munistákat akadályozza állampol­gári kötelezettségeik teljesítésében. Ez év április 4-én az ünnepélyes felvonulásra is csak gúnyos meg­jegyzést tudott használni. »Minek ez a nagy cirkusz« — mondotta, mutatva azt, hogy ő kicsoda-mi­csoda, holott a dolgozók szemében már akkor senki volt. Barátra is talált A Ruhagyárban csak egy-két emberrel tudta magát megértetni.. Ezek a szakszervezet vezetői kö­zül kerüllek ki. A legjobb meg­értő embere Papp Józsefnek nem kisebb 'funkcionárius volt, mint az üzemi bizottság titkára, Krizsán János. Ehhez ment be elbocsá­tás után is elpanaszolni búját-ba- ját. Természetesen ez a barátság- nem volt véletlen közöttük. Papp József, a jobboldali szociáldemo­kraták aljas, simulékony, behálózó jelleméhez híven, igyekezett be­folyása alá vonni az üzemi bizott­ság vezetőjét, hogy rajta keresz­tül is érvényesíthesse elgondolá­sait. Krizsán Jánosra is alaposan ráillik Pártunk Politikai Bizott­ságának határozata, amely a szak­szervezetek egyes vezetőinek ma­gatartására rámutat. A szakszervezet felelőssége Krizsán János vezetésével a ru­hagyári szakszervezet is csak a népszerű feladatokat végezte az üzemben. Például OKK-utalvá- nyok kiosztása a dolgozók között, esküvői ajándékra gyűjtés és egyéb ilyen jótékonyoólú dolgok. Az osz­tályharcban Krizsán János inkább az ellenséget igyekezett támogatni. A Párttól elszakadva működött. A pártszervezet munkáját Papp Jó­zsef befolyása alatt, szakszervezeti ellonogitációval igyekezett akadá­lyozni. Egy példa a sok közül: Az üzem dolgozói cséplőbrigádot alakítottak és már indulóban vol­tak kifelé, amikor a szakszerve­zeti bizalmiakat a már induló autó­ról saedték le azzal az indokkal, hogy ülésük lesz. De geyéb más fontos dolgoknál is megnyilvánul­tak az ehhez hasonló esetek a szakszervezet résiéről* 1 A páti szervezet itt is leleplezte a jobboldali szociáldemokraták be­hatolását és Krizsán Jánost levál­tották az üzemi bizottság éléről. * Az üzemi pártszervezet zökkenő nélkül tudta eltávolítani a jobb­oldali szociáldemokratákat, illetve azok csatlósait a funkcióktól, mert gyökereit mélyen eresztette a tö­megekbe. -A laza normával dolgozó munkások maguk kérték, hogy szi­gorítsák meg számukra a normát. Megyénk dolgozói által oly nagy érdeklődéssel várt kiállítás, mely a nagy Bolsevik Párt útját mu­tatja be, ma délelőtt 11 órakor nyílik meg Békéscsabán, a Vi­Augusztus elsejével megyénk üze­meinek első csoportjában megkez­dődik a minisztertanács határoza­tának végrehajtása. Maga a ha­tározat mondja ki, hogy az alap- béremelés — és normarendezés vég­rehajtásáért az üzemek vállalat- vezetői személyileg felelősek, de ez eemmiesetre sem csökkenti pért- és szakszervezeti funkcioná­riusaink, öntudatos dolgozóink tö­megeinek felelősségét a határozat sikeres végrehajtása terén. Külö­nösen üzemeink szakszervezeti funkcionáriusainak kell kemény próbának tekinteni ezt az ötéves tervünk győzelme szempontjából olyan fontos kérdést, mert, mint a Politikai Bizottság július 24-i ha­tározata rámutat: » .. .a szakszerve­zetek felső vezetőit komoly felelős­ség terheli a laza normákért, bér­es normaosalásokért. mert tűrték, sőt leplezték az e-téren mutatkozó hibákat. Nem biztosították, hogy a termelés fokozásának, szocialista iparunk fejlesztésének a kérdései kerüljenek az egész szakszervezeti munka középpontjába.« Szakszerve­zeti funkcionáriusainak most, a minisztertanács határozatának meg­valósítása során kell bebizonyítani- ok, hogy megértették Pártunk iránymutatását. A minisztertanács határozatának végrehajtása» terén bőven akad ten­nivaló megyénk üzemeilien. Több helyen előfordult például, hogy párt- és szakszervezeti funkcioná­riusaink kizárólag csak az alap­bér. emelésről beszéltek és ezt nem kötötték össze a határozatnak a normák rendezésére vonatkozó ré­szével. Akadták funkeioiiáriusaink kőzött, akik nem tudatosították eléggé, hogy a nagymérvű alapbér- emelés mellett a legtöbb helyen iPWgís..mutatkozni, fog. átmeneti ke­resetcsökkenés. Nem hangsúlyozták kélfóképpen, hogy ezt a kereset- csökkenést jó munkaszervezéssel, újításokkal, racionalizálásokkal, a verseny eddig előfordult akadályai­nak eltávolításával küszöbölhetik ki megyénk üzemi dolgozói és ez az útja az eddiginél is magasabb bé­rek elérésének. Ez végsőtökön a népszerűtlen feladatok alól való kibúvást jelenti. Ennek, a lénye­gében opportunista álláspontnak a következménye az, hogy» megyénk egyes üzemeiben ä dolgozók úgy értelmezik a minisztertanács ta­gadó termeiben. A kiállításon a megnyitó beszédet Keleti Ferenc elvtárs, az MDP Békési negyei Bi­zottságának titkára mondja. tározatát, mintha az kizárólag csak az alapbér emeléséről szólna. Üzemi párt- és szakszervezeti funkcionáriusaink több üzemben nem viszik elég következetesen a rendelet végrehajtásával párhuza­mosan az ellenség ellen vívott harcot. Tudomásul veszik . ugyan a különböző burkolt, vagy nyilt el­lenséges . megnyilatkozásokat, de nem intézkednek mindenütt kellő szigorral a jobboldali szociálde­mokraták, — a klerikális reakció ügynökei és az uszályukba- került elemekkel szemben. ■ Sok esetben nem elég éberek és nem néznek utána a látszólag »ártatlan« meg­nyilatkozásoknak. De helytelen az is, ami pél­dául a mezőhegyes! gépjavitómű- helyben történt, ahol egyes vezető funkcionáriusok úgy nyilatkoztak, hogy: «Most éppen szünetel a verseny.» Akadtak egyesek, akik úgy gondolták, bogy ráérnek a versennyel, akik elfelejtették Rá­kosi elvtái-snak iránymutatását, hogy a munka ve meny nem kam­pány, hanem a szocializmus épí­tésének kommunista módszere, Ha­zudó tünetekkel azonban találko­zunk megyénk más üzemeiben: is. A munka.eieeny bí.’ne á ének eze­ket a hiányosságait nun adóktnla- nul fel kell számolnunk, mert csak a verseny továbbfejlesztése biztosíthatja, hogy m.'gyénk dol­gozói teljesíteni tudják az új nor­mákat, sőt túl is-szárnyalják azo­kat. Megyénk üzenni párti- és szafc^ szervezeti funkcionáriusainak fel­adata már most ellenőrizni az új normák és az alapbér eu e-és be­vezetésének előkészületeit, majd végrehajtását. A végrehajtásba vonják be a legszélesebb tömege­ket és ismertessék 9. ijiiniszterta- ná. s rendeletét és annak techni­kai lebonyolítás®.' A felmerült problémákat részletesen vitassák meg a dolgozókkal, adjanak meg minden felvilágosítást ezen a té­ren. Ugyanakkor a műszaki veze­tők vitassák meg a dolgozókkal az egyes üzemrészek termelési problémáit s köziéen keressék meg az utat az új normált teljesítésé­hez, túlszárnyalásához. Az eddi­ginél is keményebben vegyék fel üzemeinkben a harcot a jobboldali szociáldemokratákkal és az ellenség minden rendű, rangú ügynökével Nagy és kitüntető feladat vár tehát megyénk üzemi párti es szak szervezeti f unke ionáriusaira minden öntudatos dolgozójára a minisztertanács határozatának vég­rehajtása során. Ennek a nagy feladatnak sikeres megvalósítása hatalmas léptekkel viszi előbbre szocialista épitőmunkánkat az öt­éves terv célkitűzéseinek megva­lósítása útján. Ma nyitja meg a „Hagy Bolsevik Párt álja“ kiállítást Keleti Ferenc eivtárs A téfc&am (Naplótöredék Mezőhegyesről) Dél van. Pörköl a nap, az era. bér s minden élőlény hálásan veszi a legkisebb árnyékot äs, de még ott is gyöngyözik a ve­rejték az ember karján, vállán, nyakán és mindenén. Ebédelnek most az emberek s egyben pi­hennek egy rövidét, mert hát hösszu volt a délelőtt. Reggel négykor kezdődött a munka. Én ínár az ebéd utáni csendes; emésztésnél tartottam és a kis- mühelynek kinevezett ácstanya vékony árnyékában üldögéltem egy fcivénhedt, össze-vissza re­pedezett fahengeren. Lábam elölt egy repülőgép légcsavarjá­nak' alumíniumdarabja. Többi ré­szét lefürészeÍtélt, felhasználták valamire az ezermester ková­csok, lakatosok. Tudnak azok műiden ócska csavart, vasat használni. Teli hassal, a meleg­től elkenődve tűnődtem a baljós emlékeket idéző légcsavarroncs felett. A felszabadulás előtti har­cokból maradt itt- Német, vagy angol gépet húzott őrült zúgás­sal? Fene tudja már. Nem va­gyok ebben szakértő. A halált, a pusztulást hordozta, békés há­zakra, küzdő emberekre szórta az olcsó halált. Most itt hever s hol innen, hol onnan vágnak le egy-egy darabot belőle per.sei j-- nek, alátétnek, ezer más gép- résznek. Lám, a háborút, a ha­lált szolgálta a fasiszták kezé­ben, most az életet jelentő ter­melés érdefcéiien teljesít nemes szolgálatot, mint szerény gépal­katrész- Néhány esztendő és mit változott körülöttünk a világ! És mit változtunk magunk is! Al­kotó, teremtő munka, cséplő­gép zúgás, jövő-menő emberek dolgoznak, építenek. Újat, job­bat, szebbet teremtenek. És ez szép. Ez a láz, ez a mindent át­formáló lendület. — Mi van, elvtárs — riaszt fel egy sok esőt ért óriás. A hely­beli ács, vagy bognár ő. Dunai elvtársat keresi, a brigádvezetőt. — Hát minek az magának — •kérdem vissza. — Nekem ugyan nem kell, de már mióta ott áll a padlás előtt a szekér széna. Fel kéne hányni, de most vették csak észku (?!), hogy a padlás feljáró deszkái el vannak korhadva — ?? — Megkaptam az utasítást, hogy javítsam ki hamarjában, mert míg készen nem lesz, ott állhat a megrakott szekér. — Na, és aztán, miért nem csinálja? — Csinálnám én, de hát a Krisztusba is! Oda fa kéne, a fához meg fűrész, a fűrészhez meghajtó motor. Béla, mármint a Dunai, megígérte, hogy azon­nal bekapcsolja a villanymotort, ami a fűrészt hajtja. Ez még valamikor reggel volt- Azóta se Dunai, se motor, se fűrész» de nem is lesz így meg az a lépcső! A telt szekeret Is ott éri a hó a szénapadlás elölt. A kutyamin- denit — mond ja dühösen s megy tovább, minden cél nélkül. Tá­volodó magas alakjáról szikrázva verődik felém a forró júliusfi nap. Tekintő lem újra rátéved a légcsavarhullára. A gyászos múlt nyomai még itt vannak. Néha lábunk előtt bukkannak fel. Többször rádöbbenünk, hogy itt van berniünk, magunkban. Meg­mutatkozik ez a munka helyte­len szervezésében, a fejetlenség­ben, de szavainkban is. Felbuk­kan életünk, küzdelmünk min­den területén. Itt vannak még a halál, a bomlás maradványai a ma is fertőznek. Ezek ellen foly­tassunk most kemény harcot az életért, az újért! _ Kovácsok! Ragadjátok meg a még otllévő csavarroncsot, al­kossatok, teremtsetek belőle, használjátok fel a jobb termelés­ért folyó küzdelem eszközének. Kovácsok, lakatosok, ácsok, bri­gádvezetők és valamennyien mar­koljuk meg erős szorítással a 1 »ennünk lappangó káros marad­ványokat, tépjük ki gyökerestől, mint a kövér kalászt fojtogató konkolyt. Irtsuk ki valamennyien magunkból, élelünkből ezeket a maradványokat, hogy szép, tiszta legyen életünk, békés, nyugodt legyen jövőnk. íT. Gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents