Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-28 / 173. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Pártszervezeteink szélesítsék tovább a népnevelő munkát a terménybegyiijtés sikeres befejezéséért K1 ’ ENYÉRCSATÁNK második szakasza, a cséplés, befe­jezéshez közeledik. Kemény, szívós munkánknak most is meglátszik az eredménye, most, amikor már ha lód szór mondhatja dolgozó né­pünk magáénak a kenyérgabonát. A harc nem volt könnyű» mert az el'enség állandóan igyekezett behatolni sorainkba, igyekezett so­raink egységét megbontani. Ilyen behatolás volt az a nézet elter­jesztése, hogy »most nem érünk rá politizálni, mert sok a munka«. Meg kell mondanunk, hogy a cséplés első napjaiban ezt nem kevés sikerrel tudta az osztályel­lenség alkalmazni A népnevelők azonban ezt’ az ellenséget szolgáló nézetet visszaverték. így a gádoros! népnevelők és cséplőmunkások minden nap újságot olvastak és megvitatták a napi eseményeket. A gépnél minden nap kiértékelték az előzönapi eredményt. Ezzel egyidejűleg azt is megtárgyalták, hogyan és miként lehelne az előző napinál jobb eredményt elérni. A népnevelők példát mutattak ab­ban is, hogyan kell Legyőzni a fá­radságot, hogyan kell a szabad­időt hasznosan eltölteni. Hason­lóan Gádoroshoz, Kötegyánban is rendszeres volt az újságolvasás, az eredmények megtárgyalása. Pél­daképp hozhatjuk ide Szőke Já­nos cséplőellenőr elvtárs brigádját, amely egy nap alatt 211 mázsa 33 kiló gabonát csépelt el. Emellett a jó eredmény elérése miellett volt idejük reggel friistökidőben tárgyalni azt, hogyan is érhetik el a jó eredményt, délben volt idő újságolvasásra is. A laposan megcáfolták tehát Kötegyánban is azt a néze­tet, hogy »nincs idő most poli­tizálni, mert sok a munka.« »Ép­pen a politikai kérdések megvita­tása volt az, amely erőt adott a jó teljesítmény eléréséhez, mert ezen keresztül ébredtünk rá, hogy a mi munkánkkal erősitjük a béke táborát.« Ezt mondotta Szőke János es munkatársai. Ehhez ha­sonló számtalan példát lehetne felhozni megyénk területéről. Ter­mészetesen vannak a jó eredmé­nyek mellett hihák, amely főleg a cséplés első hetében mutatkozott meg. A már említett helytelen nézet, egy néhány község kivételé­vel, általános volt a cséplőmunká­sok közölt. Ez a nézet egyes he­lyen még a szocialista szektoraink­ban is talajra talált. Például a fel­sőnyomási állami gazdaságban Tóth Ferenc elvtárs, politikai fe­lelős is felült a helytelen, az ellen­séget szolgáló nézetnek. Pártszer­vezeteink csak később döbbentek rá arra, hogy ez a hang nem a dol­gozók hangja, hanem az osztály ellenségé. Pártszervezeteink vezetői úgy gondolták az első napokon, hogy elég a cséplőgéphez beállí­tani a népnevelőket és aztán megy az magától is. Ez a nézet azonban megbosszulta magát a fcsép’ési ered menyeknél, mert az első napok ban sok volt azoknak a gépeknek Hirdessen lapunkban! a szánra, amelyek aKg-alig csé­peltek naponta 100 mázsát. Ké­sőbb a népnevelő munka megjaví­tása után már észrevehető volt a csépiét» eredmények megjavulása és a július 3'4-i jelentés szerint a cséplés 70 százaléka el volt vé­gezve, a mai nap már túl is va gyünk ezen. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy mostmár megállha­tunk, hogy mostmár rendben van minden. P ARTSZERVEZETEINK fel­adata, hogy a vasárnapi népnevelő értekezleten adjanak lijabb szempontokat a népneve­lők kezébe. Mik ezek az újabb szempontok? A népnevelők vi­gyék cséplőmunkás társaik közé: úgy igyekezzenek a munkálatok­kal. hogy augusztus 5-ig befe­jezést nyerjen megyénkben a cséplés. A cséplőgépek dolgozói tegyék magukévá a terménybe- gyüjtés kérdését és agitáljanak a dolgozó parasztok felé, hogy mindjárt a géptől vigyék a köz­raktárba felesleges gabonájukat. Agitáljanak népnevelőink a ter- ménybegyüjtés mellett és értes­sék meg dolgozó parasztságunk­kal, bogy a terménybegyüjtésnek augusztus 20-ra befejezést kell nyernie. A terménybegyiijtés fon­tosságának tudatosításába bele kell folyni minden párttagnak. Minden elvlársnak az a köteles­sége, hogy ezt a történelmi je­lentőségű dolgot maradéktalanul befejezzük augusztus 20-ra. Tör­ténelmi jelentőségű ez két szem­pontból is. Az ezeréves úri Ma­gyarország alkotmánya helyébe 1949 augusztus 20-án lépett a dol­gozó nép alkotmánya. Ennek méltó megünneplésére szebben néni is készülhet dolgozó né­pünk, mint azzal, hogy erre a napra maradéktalanul befejezi a termény begyűjtést. A második szempont történelmi jelentősége éppen ebből fakad. A kenyérga­bona ötéves tervünknek, szocia­lista társadalmi rendünk építésé­nek egyik fontos tartópillére. Egyetlen józan gondolkozásé em­ber sem lehet dolgozó parasztja­ink között, aki ne akarná a jobb- létet, a békét. Ezt pedig megva­lósítani csak ötéves tervünk győ­zelmes befejezésével lehet. V IGYÉK el tehát népnevelő­ink, elvtársaink a Párt sza­vát, az élet szavát minden egyes dolgozó paraszthoz. Értessék meg vele az augusztus 20-ra be­fejezett terménybeadás jelentősé­gét. Vigyék el népnevelőink dol­gozó parasztságunkhoz, hogy a terménybetakarítás után kevés idővel kezdetét veszi az őszi nagy munka, a kukoricatörés, a répa­szedés, a vetés és az őszi mély­szántás. Márpedig ezeknél a mun­káknál is fontos a dolgozó pa­raszt számára, hogy egyetlen nap se vesszen kárba. Ha pedig nem tesz eleget terménybeszolgáltatá- sának, lehet, hogy éppen a leg­szorgosabb munkák idején kell egy napot arra áldozni, hogy ele­get tegyen termény begyűjtési kö telezettségének, Emellett még ki van téve annak is, hogy elesik attól a prémiumtól, amelyet az időbeni lerniénybeszolgáltatás után kap, elesik a gabona után járó faj súly-felártól is. H ATALMAS feladatok várnak megoldásra. Pártszerveze­teink azonban legyőzhetik e fel­adatokat, ha kellő gondossággal készítik elő a népnevelő munkát. Első és fontos leendő kell. hogy legyen a vasárnapi paraszlgyíílé- sek jó megszervezése. Ezt úgy tudják pártszervezeteink jól meg­szervezni, ha a gyűlést egyéni ági tudóval, kisgy ülések tartásá­val vezetik be. Készítsék elő ez­zel a módszerrel dolgozó paraszt­ságunkat, hogy lelkes egyhangú­sággal fogadják el községeink a szegvári és mindszenti verseny- kihívást, hogy augusztus 20-ra befejezést nyerjen a termény be­gyűjtés, a tarlóhántás megyénk­ben. De neesak elfogadják közsé­geink a versenykihívást, hanem már most válasszák meg ver­senytársaikat. Vagyis indítsanak egymás között községeink ter­mény begyűjtési párosversenyt a megyében. Ezen túlmenően pártszervezete­ink vegyék át a véaztőiek módsze­rét a terménybegyüjtés meggyor­sítása érdekében. Például a vész­tői népnevelők megkapják név­szerinti, hogy melyik az a dol­gozó paraszt, aki nem tett még eloget tarnnínybegyűjtési kötele­zettségének. Ezeket keressék fel a népneve’ők és beszéljék át vele e ‘fontos kérdést. Pártszervezete­ink tartsák községeiket gra'fikon- szordon nyilván. Pontosan tudja­nak arról, hogy molyik rész az, ahol lemaradás mutatkozik akar a terménybegyüjtés, akár a tarló- hántás vonalán. Ezekre a részekre kell a népnevelőket összpontosí­tani, hogy megszűnjön a lemara­dás. Népnevelőink a gépnél és mindenütt kössenek tennénybe- gyüjtési versenyszerződést. Ennél úgy végezzék az agitáoiót, hogy a dolgozó parasztok egymás közt is kössenek terménybogyüjtési pá- rosver-onyt. Például a népnevelő vigye magával a versenyszerződést és kérdezze meg a dolgozó paraszt­tól, hogy kivel óhajt párosver­senybe lépni. Ha van a verseny- kihivónak ideje, akkor vigye ma­gával a népnevelő, lia nincs ideje a kihívónak, csak írassa alá és a kihivottnál vesse fel ő maga a versenykihívást. Elfogadás esetén szintén Írassa alá. M EG1tÉNK a július lG-i ki­értékelés szerint országos viszonylatban a második helyre került. Előtt ünk csak Hajdú-Bi- har megye áll. Ila jól viszik pártszervezeteink a népnevelő, meggyőző munkát, akkor az élre kerülhet megyénk. Fel hát a munkára elvtársak, mutassuk meg, hogy mi, a Viharsarok meg­álljuk helyünket régi tradícióink­hoz méltóan. A Viharsarok volt az, akitől rettegett az úri hata­lom, ma pedig, amikor a dolgo­zóké az ország, a hatalom, meg kell mulatni, hogy építeni a dol­gozók hazáját, a ml hazánkat ismét a Viharsarok tudja a leg- hálhatósabban. Az építés kell, hogy legyen főerősségünk. Ezt napjainkban a cséplés augusztus 5-re való ‘befejezésével, a ter­ménybegyüjtés és tarlóhántás augusztus 20-ra való végrehajtó sávul bizonyítjuk' be a legjob­ban. SZÜLA IMRE Tapasztalatok a népnevelő munkából néjmetAetó Ufa... Hogy a gabonafront győzelmé­hez mi is hozzá.j árulj unlc, minden erőt mozgósítunk a gabona gyors begyűjtéséhez és ennek érdekében jó felvilágosító munkát végzünk a dolgozó parasztok között. Vasárnaponként kimegyünk Bé­kés környéked lévő falvakba, ta­nyákra, ahol kultúrműsornál szó­rakoztatjuk a dolgozókat s utána pedig személyesen is elbeszélgetünk velük. Megmagyarázzuk azt, hogy a gabona gyors begyűjtésével bé­kénket is erősítjük s jó munkánk­kal, — minden egyes lépéssel me­lyet a gabona mielőbbi, a nép raktárába való beszállítással te­szünk — a szocializmushoz vezető úton jutunk előbbre. Kisgyűlésc- ket rendezünk, — ahol sajtóanya­got is osztunk szét — hogy a dol­gozó parasztok is tájékozódhassa, uak a bel- és külpolitikai hely­zetről, hiszen nem közömbös dol­gozó parasztjaink előtt sem az, hogy mi történik a nagyvilágban. Felvilágosítjuk őket a koreai ese­ményekről is. Elmondjuk, hogy Korea népe, amíg japán gyarmat volt, a legnagyobb nyomorban, szolgaságban szenvedett. míg 1946-ben a Szovjetunió Japán el­len vívott felszabadító hadjárata során ők is felszabadultak s Észak-Ivoreában megalakították a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot, majd földreformot hajtot­tak végre, az ipar legfontosabb ágait államosították, egyszóval rá­térhettek arra az útra, amely a szocializmus felé vezet. Azonban az amerikai imperialisták megtá­madták e békeszerető népet. Ők ké­szek voltak aria, hogy áldozatok árán is megvédjék békéjüket. Ea a harc mi előttünk sem közömbös» — habár 12 ezer kilométer választ ol Koreától — és éppen ezért a saiát munkaterületünkön nekünk is harcolni kell a békénkért, — a világ békészöieió népeinek a bé­kéjéért. Mi több, jobb munkával, a munka verseny kt'/élesítésé vei, « növényápolási munkák pontos el­végzésével harcolunk, hogy ezzel is országunkat, a békolálxir egyik bástyáját erősítsük. Örömmel mondhatjuk el, hogy ebben a harcban vannak élenjá­róink, akik példát mutatnak éa elsők között szállították Le gabo­nájukat a f öl d m ű vesszúyetkezet raktárába, — mint példáid Takó János, Os .Kovács Sándor, haji Já­nos és még sorolhatnánk tovább. — akiket példának állítottunk a dolgozó parasztok elé. A gabonaí'ront győzelméért ví­vott harcunkat azonban nem tud­juk zavartalanul vívni, mert van­nak ellenségeink, akik akadályoz­nak bennünket munkánkban. Bélié, sen is dolgozik a kukk és a kle­rikális reakció, mely mindeme ké. pes, hogy romboló munkát véges»« Késsen a dolgozók között. Tudjuk; hogy előttünk még hatalmas fel­adatok állnak, hosszú, szívós fel- világosító munka szüksége® ah­hoz, hogy dolgozóink no higyjo-, nek az ellenség hangjának, ha­nem azon az úton haladjanak, me­lyet a Párt mutatott mog szá­munkra és a Szovjetunió vezet­te béketebor mögé egy emlenként sorakozzanak fel. Fábi Juszt ina. Békéé, IS magyar paraszfküldotSak egy csopertjásiak üziiekisziáni látogatása A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttek egy cso­portja szerdán az üzbekisztáni Nizsnij-Csircsiki területre látoga­tott el. A parasztküldöttek beha­tóan tanulmányozták a Kraszina- kolhoz gazdasági és szervezési munkáját. A vendégek élénk ér­deklődést tanúsítottak a kender­termelés agrotechnikai eljárása és a mezei munka széleskörű gé­pesítése iránt. Az Üzbekisztán Szocialista Szovjet Köztársaság öléves terséről elnevezett gyapot- termelő szovhozában a mezei munkák tanulmányozása után baráti találkozót rendeztek a ma­gyar vendégek és a szovhoz ter­melő szakemberei, valamint a magas termelést elért kiváló tag­jai számára. A szovhoz igazga­tója részletesen beszámolt a nagy állami gyapoltermelő gazdaságok sikereiről és válaszolt a vendé­gek kérdéseire. A magyar pa- raszlkiildöltség tagjai szerdán fel­keresték a jangi-julii területet, a taskenti terület legnagyobb gya- pottermő vidékét. A vendégek a kolhozlagok házában i| jártak, HIRDETÉSEK felvétele Gyulán CSÉFÁN hírlap bizományosnál J Városház-utca. érdeklődtek a kollektív gazdaság munkájának megszervezése, va­lamint a gép- és traktorállomá­sok viszonyai iránt. A magyar parasztok a gyapotföldeken be­hatóan érdeklődtek a gyapot ter­melési, agrotechnikai és a tagok munkája iránt Utazzék, küldje áruját MUSZOVLET REPÜLŐGÉPEN Hétköznaponként: 9.50 ind. Békéscsaba érk. A *-40 10.40 'Y é.’k, Budapest iw’ íjl 8.50 A reggel feladott árut aznap házhoz szállítjuk. Filléres díjtételek; Békéscsaba—Budapest 50 HU. Békéscsaba—Győr 80 fill Békéscsaba—Miskolc 90 QL Békéscsaba—Pécs 100 011. Békéscsaba—Siófok 80 fill Békéscsaba—Szeged 90 Hű. Bcsaba—Szombathely 100 H1L kilogramonként. Jegyeladás, árufelvétel és felvilágosítási MASZOVLET UTAS- ÉS ÁRUFORGALMI IRODA Békéscsaba, Sztálin-úf. t szám. Telefon: 20—97.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents