Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-28 / 173. szám
Vm'USAnOK NÉPE s Akik helyesen látják az új normák teljesítéséhez vezető utat • A miniszter tanács határozata óta. amely a normák rendezésére és az alapbér emelésére irányul, az üzemek dolgozóit állandóan a határozat 'foglalkoztatja. Nemcsak röpgy üléseken, vagy ebédszünetben, hanem a munka befejezése után, amikor hazafelé mennek, akkor is beszélnek arról, hogy hogyan teljesítsék az új normát. A békéscsabai Bániéval dolgozói is nagy várakozással tekintenek az alapbéremelés, az új normák elé. Beszélnek róla, tervezgetik, hogy az új normát milyen munkamódszerrel fogják maradéktalanul teljesíteni. De tudják az öntudatos dolgozók azt is, hogy a munkaszervezés magában nem elegendő az új norma teljesítéséhez. Első legfontosabb feladat az, hogy kiküszöböljék azokat az akadályokat, melyek a munkaversenyt gátolják. Például az egyik eset, amely nemcsak a munkaversenyt gátolja, hanem a dolgozók munkakedvét is csökkenti. A kollektiv szerződés egyik pontja szerint azoknak a dolgozóknak, akik csak 30—40 százalékot teljesítenek, legalább a 80 százalékos teljesítmény után járó bért kell fizetni. Ennek következtében az állt elő, hogy egyes Öntudatlan dolgozók visszaéltek ezzel az érdekvédelmi intézkedéssel s egész nap kényelmesen, minden igyekezet nélkül dolgoztak, hiszen úgyis megkapták a 80százalék után járó bért Természetesen, hogy a többi dolgozók munkakedvét csökkentette ez a helyzet^, látták azt, hogy míg ők egész nap rendesen dolgozik, és ; igyekeznek, hogy minél többet termeljenek, addig egyesek csak lógnak és a fizetésük mégis csak 5, vagy 10 'forinttal kevesebb, mint az övéké. Sőt előfordult . olyan eset is, hogy a beérkezett árut túlórában kellett megkopasztani éppen az ilyen dolgozók miatt, ami persze az önköltségcsökkentés rovására ment. Az öntudatos dolgozók látták azt, bogy ez nem maradhat ennyiben. Az üzemi gyűléseken fölszólaltak és kérték, hogy ezen mielőbb változtassanak Különösen szükségszerű most a normák rendezésénél, az alapbér emelésnél. Mert azok a dolgozók, akik csak 30—40 százalékét tel- .jesitenek, igy gondolkoznak: a normámat se bántják, az alapbéremet is felemelik, Tehát még úgy se fognak dolgozni, mint eddig. Az üzem vezetősége a szükséges lépéseket már megtette, hogy szüntessék mag a 80 százalékos biztosítást annak érdekében, hogy az üzemben fejlődhessen a munkaverseny. Nagyban gátolja: a munkaversenyt az is, hogy a piacokról rendszertelenül jön meg az áru. Sokszor 2—3 órával később, a megállapított időpontnál. S akkor azok a munkások, akik erre a munkára voltak beállítva, vagy állnak, vagy más munkát végeznek. Természetes, hogy igy nem tudnak kellő mértékben belekapcsolódni a munkaversenybe, hiszen nem. tudják, hogy a másik félórában mit fognak csinálni. De ezen a téren már javult % helyzet, amióta a piacú napokat átszervezték. A még fennálló rendellenességeket azonban a felvásárlók csakis a jó munka* szervezéssel tudják megjavítani Mégpedig úgy, hogy az áru beszerzése után úgy szerveznék meg a munkát, hogy az a lehető leggyorsabb idő alatt az autóra, majd a telepre kerüljön. A Bamevál dolgozói helyesen látták meg az új normák teljesítéséhez vezető utat. Es hogy a normák nem maradnak papíron, azt bizonyítja, hogy a dolgozók már elindultak azon az úton, amelyen haladva, legyőzve a munkaverseny akadályait, teljesítik az új normákat is... (Ádász) dUäkie itUike békés megye Kunos Bálint hat- holdas orosházi dolgozó paraszt a termeíd- esoportok példáját közvetve, begyűjtési kötelezettségének 200 százalékban eleget tett, felesleges gabonáját is beszállította. Elvégezte a tarlóhántási munkát, másodvetésű kukoricáját már egyezer meg is kapálta, ezzel válaszol kulák szomszédainak rémhíreire, Ezzel . mutatja meg, hogy harcos katonája a békéért küzdők táborának. * Yalyuch Mátyás békéscsabai cséplőellenőr tudatában van a gyors terménybegyüj- tés fontosságának. Jó ■népnevelő munkája nyomán a körzetéhez tartozó dolgozó parasztok 75 száz-, léka egyenest a gép jardtól szállította le gabonáját a szövetkezeti raktárba. Valyuch Mátyás kezdeményezésére a. cséplőgép munkásai 213 kilogram búzái ajánlottak jel a bős koreaiak megsegítésére. ígérjük, lieg-/ az új normákká! fokozottan Eiarcefunk ötéves tervünk győzelméért " Nagy örömmel olvastam a Szabad Népből a minisztertanács határozatát az alap órabér emeléséiül és a normák rendezéséről. A határozati pontokat a vállalat vezetőség© röpgyfiléseken részletesen ismertette minden üzemrészben. De ezenkívül mi. az ámtisztitó üzemrész dolgozói, egymás között is alaposan megvitattak ezt a kérdést. Bn hat hónapja dolgozom a békéscsabai Pamutszövő NV. áru- tisztitó üzemrészében. Nálunk is előfordult az, hogy ©gyes dolgozók könnyen elérték a 130 százalékot és ennek következtében el lanyhult a munka verseny, a percekért való harc. Vagy például voltak olyan dolgozók is, akik csak 70—80 százalékot teljesítettek. holott a 100 százalékot odaadó szorgalmas munkával, könnyedén el tudták volna érni. Do ezek a kevésbbé öntudatos dolgozók a munkaidejüket nem osztották be helyesen, nem harcoltak a percekért, a másodpercekéit, nem álltak egész szívvel a munkához. Az új normák ezekre a dolgozókra is serkentő hatással lesznek, hogy jobb és öntudatosabb munkát végezzenek, mint eddig. A normarendezésrőL még csak annyit szeretnék mondani, hogy az állandó fejlődéssel nekünk is állandóan lépést kell tartanunk. Ha az új technikai feltételek mellett is az elavult normákkal dolgoztunk volna tovább, akkor — mint Rákosi elvtárs mondotta, — «megettük volna a jövőnket». Most minden erőmmel azon vagyok, hogy tovább javítsam a termelésem. A minőségre is nagy gondot fordítok, nehogy selejtes árut adjak le, mert tudom, hogy jó munkával teljesíthetem az. új normát. De ugyanígy gondolkodik az árutisztitó üzemrész minden öntudatos dolgozója is és helyesléssel fogadja az új normák 1 levezetését. Megígérjük, hogy további lelkes munkával, a Párt bölcs irányítását követve, az új normákkal harcolunk a szocializmust építő ötéves tervünk sikeres végrehajtásáéit! Ifj- Kocsor Gáborné, az árutisztitó dolgozója, Békéscsabán július 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg a „Bolsevik Párt útja kiállítás a Vigadó nagytermében iá A kenyércsata sikeres megvívásában jé fegyvernek bizonyult az orosházi Népfront Bizottság új kezdeményezése — de ki kell javítani a hibáit A gép torka mohón nyelte a búzakévéket. Az etetők szinte fáradtságot nem ismerve eregették belé a gazdag termést. A déli szünetben éppen arról, tárgyaltak a cséplőgép munkásai, hogy mindenképpen vissza kell szerezni a versenyzászlót. Kiss Sándor, a Zalai-gép munkacsapatvezetője vitte szót, de mindenki egy véleményen volt vele. — Vissza bizony — erősítgette Kovács Erzsi is, akit a gép munkásai négy társával, Sülé Józseffel, Soós Annával, Laki Istvánnal és Soós Jánossal együtt legjobbaknak ismert el. Es az ebédszünet után még gondosabban hontotta körbe az asztagot az asz- tagos, gyorsabban hányták a gépre fel a kévéket, szaporábban mozgott a fcévevágó kése, az etető vigyázott, sohase menjen egy pillanatra sem üresen a gép: a rudasok, polyvások is meggyorsították a lépteiket. — Csak az a baj, hogy nem tadjuk a többi gép eredményeit hétközben, keseregtek. — Vasárnap meg már késő, akkor már döntenek a vándorzászló sorsa felöl. Alig! fogtak neki ismét a munkának, amikor a mezőőr kanyarodott a géphez kerékpárral. — Biztos a gazdához jött, — gondolták s nem is figyeltek rá különösebben. De csakhamar lázba- jött mindenki. A munkacsapat- vezető, meg egy-két zsákoló valami papírlapot nézegettek nagy buzgalommal s utána hevesen magyaráztak egymásnak. 8 ez történt mindenütt, ahogy kézről-kézre járt a papírlap a munkások között. A Népfront Bizottság «illám híradója volt a papírlap, rajta a ceéplőg|é- pek legújabb eredményei. — Ez igen, így már lehet versenyezni, tudjuk, mennyivel állnak mások előttünk — mondogattak. És este, amikor befejezték a napi munkát, kiértékelték a verseny- híradót e úgy osztották be a munkát, hogy behozzák a lemaradást, így érték el, hogy eljutottak már a 151 mázsás napi eredményig. Az orosházi Népfont Bizottság kezdeményezése nagy visszhangra talált a dolgozók között. Megjavult a cséplőgépeknél dolgozók munkája, nőtt a teljeeítmény. Horváth Mihály munkacsapata például a Csömör gépnél 160 mázsa fölé emelte napi átlagát 8 volt már olyan nap, hogy 211 mázsát eresztettek le. A villámhiradó és vil- lámujság megjelenése óta a cséplőgépek napi átlaga 118 mázsáról 138 mázsára ugrott, Aj lendületet vett a tarlóhántás, a legtöbb határrészen már 80 százalékát elvégezték ß fokozódik a termény begyűjtési verseny is, A villámujság cikk« nyomán teljesítette Tamás András dolgozó paraszt 553 százalékra terménybeadási kötelezettségét. Az eredmények mellett akad még tóba is. Maga a villámujság és villámhiradó is hiányos volt. Ezen már legközelebb javít is a Népfront Bizottság. A nagyobb hiba az, hogy nem jut el mindenhová a villámujság és a villámhiradó. A cinkusi dűlőben csépelő Gabuai géphez pl. még egyetlen villámhiradó sem érkezett. — Pedig nagy szükségünk volna rá, hiszen szép eredményeket érünk et, talán még versenyelsők is lehetnénk, — mondja Tóth elviért, a munkacsapat ellenőre, — ha látnánk, hogyan állnak a töhbiek. így js volt 170 mázsa körüli a. napi átlagunk, 1 Juttassák el mindenhová a villámujságot A környék dolgozó parasztsága 6em hallott még a villámujságról, pedig ők is szeretnék tudni, hogyan áll a dolgozó parasztság a többi határrészen a nyári munkák versemyében. S ennek a hiányosságnak tudható be az is, hogy a cinkusi és tatársánci határrészen még 50 százalékát sem végezték el a tarlóhántásnak. Az orosházi Népfront Bizottság követendő kezdeményezése jól bevált, új lendületet adott a cséplési, termény-beadási és tarlóban- tási versenynek, örömmel fogadta a város dolgozó parasztsága. Most a bizottságnak az a feladata, hogy a villámujság és villámhiradó hiányosságait kiküszöböljék, gondoskodjanak sűrű megjelenéséről # arról, hogy azok valóban eljussanak minden cséplőgéphez, minden dűlőbe, hogy mindenütt éj lendületet adjanak a dolgozó porasztok munkaversenyének. (pétee) Békés megye üzemi dolgozói fokozott jó munkával fejezik ki harcos kiállásukat a hős koreai nép oldalán "Az amerikai és angol imperialisták nap-nap után végzik bestiális támadásaikat a szabadságáért küzdő bős koreai nép ellen. Ártatlanul legyilkolt anyák, gyermekek és kínzások között elpusztult koreai hazafiak vére ömlik a tőkés hóhérok kegyetlenkedései nyomán. Ezeknek a hóhéroknak gyilkosság a kenyerük és nem rettennek vissza semilyen eszköztől. De a koreai nép harcát a világ haladó, szocializmust építő, békéért küzdő dolgozói egy emberként támogatják és mindent elkövetnek a munka frontján, hogy segítsék a hős koreai népet. A megye üzemeinek dolgozói munka- és pénzbeli felajánlásokat tesznek és eteknek a felajánlásoknak a száma naponként mind több és több lesz. Ez világos bizonyítéka annak a szolidaritásnak, melyet minden dolgozó érez a hős koreai nép mellett. A békéscsabai Kötöttáru NV. dolgozói is megindították a munkafelajánlásokat, hogy a munka frontján nyújtsák segítő kezüket Korea népének. Verba JánOsné, az üzem él- munkás sztahánovistája, a békebizottság elnökének jó felvilágosító munkája nyomán eddig 32 dolgozó tett az üzemben munkafelajánlást, de a felajánlások száma rohamosan növekszik. Ancsin Györgynó felajánlotta, hogy az egy hónappal előre levő tervét az év végéig túlteljeeiti- Jánosi Pálné a rashel-'felvető dolgozója az évi tervét november 15-ig ‘fogja befejezni, a hulladékot pedig 10 deltáról 8 dekára csökkenti. Csuvarszki Mária is átérzi a koreai gyermekek és anyák nehéz helyzetét és örömmel tette munkafelajánlását a megsegítésükért. A 150 százalékos termelési eredményét 160 százalékra emeli és az évi tervét augusztus 20 helyett 15-re fejezi be. Pataj László ifjúmunkás vállalja, hogy a lúbás áru készítéséi 10 százalékkal csökkenti, az olajfoltos árut pedig 100 százalékban kiküszöböli. Az évi tervét Pataj elvtárs szeptember végére feje® be. Seben András, az üzemi DISz szervezet titkára az eddigi 177 százalékról 185 százalékra emeli teljesítményét a koreai szabadság- harcosok megsegítéséért. Ugyanakkor megyénk tőbbs üzennének dolgozói gyújtóét randeo- tek. A békéscsabai István-malom él üzem dolgozói eddig 1709 forintot gyűjtöttek. A mezőbe- rényi Alföldi Szövőgyárban pedig 1304 forint gyűlt össze a koreai nép megsegítésére. Az üzem csépiőbrigádjának minden tagja 2—2 kg búzával nyújtott segítséget. Az üzemek dolgozói tehát a jó munkával fejezik ki testvéri együttérzésüket az emberi jégárért küzdő koreai nép iránt Éo eeazel nap-nap után mérik kemény, csapásaikat a munka frontján * béke ellenségeinek, az emberi jogokat eltipró nyugati imperialiotáJc éá csatlósaik fejére.
