Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1950. Rendkívüli közgyűlés

1950. június

az utolsó néhány esztendő egyházunkról leválasztotta, az nem valamilyen társadalmi szempontnak való engedelmesség okából törtónt, hanem éppen ellenkezőleg» Felszabadultunk a~ból a korból, amelyben a Nagy Konstantinus ideje óta ki­alakult államegyház társadalmi szempontokat tett az evangé­liumi szempontok elé, Ez a korszak elmúlt, a Nagy Scmstaati­nus óta kialakult Corpus Christianen egész Euró p ab an felbom­lott, vissza kellett térnünk az oskeresztyénség életformái­hoz» Ez a mi hivő tömegeink szempontjából, evangélikus né­pünk szempontjából kedvező fordulat volt» Ennek & hivő nép­nek a nevében, ennek érdekében, ezek lelkiismerete szerint és esek jövőjéért kellett tehát megkötnünk belső átalakulás közben és utan a megegyezést a mai magyar állammal» Ez a megegyez es es egyház és állam szétválasztásának elvére épült. Olyan államban, amely a marxista ideológia alapján építkezik. Ez az egyszerű helyzetmegjelolés mindent megmagyaráz. Azt is megérteti velünk, miért kell egyházi rendüníoiek és szolgálatunknak sok tekintetben megváltoznia. Azt is, milyen kérdésekben kell átvizsgálnunk és \xjra meg­fo -almaznunk egyházi mondanivalónkat. le világossá teszi azt - és ez végtelenül fontos hogy egyházunk a maga mXsz­sziói hivatását a szabad vallásgyakorlat ős a lelkiismereti szabadság jegyéhe elvégezheti» Az egyeznény tehát az egyház és állom szétválasztásának elvét érvényes ité, de nem a kölcsönös hát átfordítás és az egymás iránti közönyösség adják meg az egyezmény alapliangu­lat.lt, hanem egymás jogainak és érdekeinek kölcsönös tisz­teletben tartása. A magyar népköztársaság az egyház munkái iránti érdeklődését és a feléje kifejeződő jóindulatát az­zal mutatta meg, hogy egyházunknak és az államnak ezt a szétválasztása* húszéves időtartam alatt kívánja végrehaj­tani, s biztosította evangélikus egyházunk minden munkáját, mint az egyházi tevékenyság alkotó részét. A magyar evangé­likus egyház pedig az egyezményben és az egyezménnyel kap­esolatosan elismerte a mai magyar államot és annak intéz­ményeit s az egyezmény szellemében azóta újból- és újból ki­fejezte együttérzését és támogatókészségét azzal az épitő­nunkával kapcsolatban, amit a mai magyar {illám a szocialista haza megépítése érdekében ..JLfejt» Az egyház ős állam szét­válásának ez a folyamata tehát nem yigy értelmezendő, mint két egymástól idegen testnek elválása, népiesen IdLfejezve: nes a *te mégy jobbra, én meg balra" elhatározás áll mö^t­te, banea eg^mzuok tudatában van annak, hogy hivő népe azonos a magyar haza népével és ennek a népnek társadalmi fejlődését szivében és imádságaiban hordozva nem akadályoz­ni, hanem segíteni akarja. Az egyezmény mögött részünkre belátás jelentkezik, mely egyarant táplálkozik történelmi okulásból Js a szent­írás tanitásából. Egyház aliarunk lenni az újszövetségi cyülekeset értelmében, és lényegében magának Istennek en­gedtük át a teret arra, hogy rólunk lebontsa mindazokat a «•tört éne Imi** elfoglaltságokat, amelyek bennünket a régi magyar egyházban az egyház lényedhez nem tartozó tevé­kenységekhez vezettek, A mi hitünk szerint ebből az el­határozásból egyházunk belső körön való megujulása és meg­tisztulása következik, minek máris sok jele van. Szoktak

Next

/
Thumbnails
Contents