Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948–1950

1949. október

- 21 5»/ Dr.Reök Iván egyetemes egyházi felügyelő a következőkben szól a közgyűléshez: Tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés! Kedves testvéreim az Ur Jézus Krisztusban! Mivel a püspökhelyettesi jelentés foglalkozott velem, meg akarom köszönni azokat a meleg szavakat s egyúttal az Egyetemes Egyház nevében üdvözölni kivánom a bányai egyházkerület közgyűlését. Akkor, amikor ezt teszem, engedtessék meg nekem, hogy ne gyarló emberi szavakat mondjak, hanem Máté 16:15-24 bői Isten Igéjét szól/ji/ altass am meg. Az elhangzott szentigében benne lüktet az egyház egész dicsősége és minden kisértése. Az egyház dicsősége az, hogy Jézus Krisztus reá ruházta a kulcsok hatalmát, hogy itt a földön oldozhat és kötözhet, a kisértése pedig az, hogy ahelyett hogy Isten szándékát akarná megismerni, és a Jéziis Krisztustól neki addott megbizását teljesitené, a világ dolgaival foglalkozik. Ezek az Igék nemcsak Péternek szóltak, hanem az egész egyháznak, és nemcsak az apostoli kor keresztyéneinek, hanem minden idők keresztyénének. Mert az egyház feladatainak az elvégezésére nem elég egy ember élete, hanem minden idők minden keresz tyénének abban kell foglalatosnak lennie. Ehhez örök élet kell. Jézus Krisztus pedig az örök életet abban definiálta, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldöttél, a Jézus Krisztust. Itt tehát arról van szó, hogy az egyház minden rendű és rangú tagjának, lelkészének arra kell törekednie, hogy Istennek a szándékát, velünk való akaratát ismerje meg. Mert abban a pillanatban, ha itt engedünk, ha egy kicsit is a világ dolgaival foglalkozunk, abban a pillanatban Isten elveszi tőlünk azt a dicsőséget, amit az egyháznak adott. Kekünk tehát ezt a munkát kell végeznünk, mert Istennek az a rendelkezése, hogy amint az Igét gyarló emberi ajkon hirdetteti, ugyanugy az egyház élete mind a lelkészek, mind a laikusok viselkedése ezt szolgálja. Döntő fontosságú tehát minden szó és megnyilatkozás. Csak akkor bizonyolunk hűséges szolgáknak, hogyha nemcsak szóval hirdetjük az evangéliumot, hanem ugy is járunk, mint ahogy jézus Krisztus járt, szeliden és alázatosan, Aki nem törte el a megrepedt nádszálat és nem oltotta ki a pislogó gyertyabelet, ő a gonoszt mindig jóval győzte meg, az átokért áldással fizetett és a jóságnak, szeretetnek,