Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948–1950

1949. október

- 22 türelemnek, valami kimeríthetetlen forrásait tárta a tanítványai elé* Az evangélikus egyház életében is újra és újra alkalmazni kell ezt a mértéket* Vizsgáljuk meg magunkat, hogy a Jézus Krisztus cselekedeteit eselekedjük-e, szavait szóljuk-e és az ő utján járunk-e? Nem akarok Ítélkezni, de meg kell mondanom, hogy a mi egyházunkban is vannak pápák, akik nem szolgálatnak tekintik Istentől nyert hivatásukat, hanem zsákmánynak és saját elképzeléseiket rá akarják kényszeríteni a másik emberre. Mintha soha sem olvasták volna, hogy Jézus az 0 tanítványait ugy küldötte ki, mint bárányokat a farkasok közé. Amikor ilyen megnyilatkozásokat hallok, mindig az a gondolatom, hogy az ilyen ember látott-e vájjon valaha is bárányt? Az Ur Jézus Krisztus mindig szelid és alázatos volt. És megdöbbentő dolgokat mondott, amelyeket mindnyájunknak a rendszeres bibliaolvasásunk mellett naponta el kellene olvasnunk, mégpedig ugy, hogy ezek a kemény igék személyesen nekünk szólnak: "Ne álljatok ellene a gonosznak, hüBem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is és aki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsóruhádat, engedd oda néki a felsőt is. És aki téged egy mérföld útra kényszerit, menj el vele kettőre* Aki tőled kér, adj neki és aki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól* Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Én hivatásomat tekintve orvos vagyok. Az orvos mindig pszihologus is. Éppen ezért nagyon jól tudom, hogy Jézus itt olyan dolgokat kiván az embertől, amely a természetével szöges ellentétben áll. Jézus nem csinált titkot abból, amikor tanitvanyokat hivott el, hogy ő egy teljességgel lehetetlen útra hiv: aki engem követ, tagadja meg magát, vegye föl az ő keresztjét és ugy kövessen engem. Amikor az ember Krisztussal találkozik, akmor döntés elé kerül. Egészen már emberré kell lennie, mint ami. Ez a harca legnagyobb harc az életben. Ezt nem ugy mondom nektek, mint aki könyvekből olvastam, vagy másokon figyeltem meg, hanem magam vivtam meg ezt a harcot. Tizennyolc évvel ezelőtt találkoztam Krisztussal és megértettem, hogy 0 egészen mást akart belőlem, mint ami vagyok. Nem kis harcba került életemben ho-y vallaljam azt az igát, amit Krisztus rak rám, hogy elviseljem