Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948

1948. november

a-. munka, diákmissziói, gyülekezeti őrálló szolgálat terén. A szorosabb értelemben vett esperesi jelentésében vázolja amai egyhá zi helyzetet: Évekkel ezelőtt - úgymond - egyik évi jelentésemben már szóltam arról, hogy egyházközségeinknek gyülekezetekké kell formálódniok. sokak szemében akkor ez a megállapítás csak teológiai különbségtételnek látszott. Ma azonban, ami akkor lát szat volt - most valósággá lett... Eddig egyházközség voltunk jogi és anyagi megalapozottsággal, most megszűnőben a jogi egyház, - ném marad hátra más, mint bibliánkat és hitvallási iratainkat sivünkre sa oritva kiépíteni a bibliád., lelki gyülekezetek sorsát. Meggyőződésem, hogy Isten maga készitett erre minket legalább két évtizede. Yajjon nem azért végeztette Isten az evangélizációkat, rendeztette a megszámlálhatatlan konferenciát, hogy bennünket felkészítsen és megerősítsen? Isten csodálatos bölcsesége és vezetése mutatkozik meg ezekben is. Ugyanebben látom, hogy a kegyelmi idő még tart és Istennek szándéka van velünk, mert akkor nem készitett volna fel bennünket, ha az ítélet lett volna utolsó szava. Egyházunk jövőjét igen derülátón látom, mert ébredező lelkek serege találta meg egyházában az üdvösség útját, végre is ez a legdöntőbb* Ez az ut megvan ezt senki el nem veheti, - mert ez az ut maga az üdvözitő Krisz tus. Majd rátér az egyházmegyei árvaház munkájára, ifjúsági munkákra s végül gyülekezetről, gyülekezetre ismerteti a gyülekezetek lelki és anyagi helyzetét. A pestmegyei alsó egyházmegye tartotta egyházmegyei közgyűlését dr. Murányi György esperes és dr. Kaas Albert egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. A2 esperes beszámolójában megállapítja, hogy egyházmegyéjének lelki összetétele különböző. Az egyik lelkésztárs örvendezik azon, hogy «emelkedett a templomlátogatók száma. sokan jöttek, akik régen elhanyagolták az Isten házának látogatását. sokan visszatértek a közömbösek és a szektákból". A másik azt mondja, hogy az ige utáni éhség nem volt nagyobb az egyik részben, mint a közömbösség a másik részen. - Az egyik hálát ad az Istennek, hogy szólhatott szabadon az ige, a másik a tonplomlátogatás és igehirdetési alkalmak kedvező százalékos arányszámának tudatában is a templomon kivül rekedt százakra gondol az Isten szolgájának felelősség-tudatával. Az egyik he-