Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

Látogatásaim alatt megnyugvással tapasztaltam, hogy nyelvünk tisztaságának védelmére gondosan ügyelnek a kartársak az órákon s a dolgozatok javításakor egyaránt. A leánygimnáziumban működő Szép Magyarsággal Beszélők Egyesülete (SzEMBE) ez évben is dicséretes munkát végzett s a szarvasi Megyer Törzs szintén buzgón folytatta nyelvtisútító tevékenységét. A Magyarosan cimű nyelvvédő folyóiratot több példányban járatják gimnáziumaink s Pintér nyelvvédő könyvére is fölhívják a tanulók figyelmét. Az említettem népi előadások már a gimnáziumainkban folyó szociális nevelést érintik. Ennek főként a társadalmi és gazdasági ismeretek s a leventeképzés körében, azután a Gyámintézetek, a segitőegyesületek s a diákkaptárak keretében van tágabb tere. Diákkaptár évek óta működik Béké»csabán, Orosházán s a leánygimnáziumban, ez iskolai év folyamán alakult meg a bpesti s a szarvasi fiúgimiiáziumban. Céljait előző évi jelentésemben ismertettem s most csak néhány adattal világítom meg munkásságának eredményét. A békéscsabai Diákkaptár tagjai kertekben, szántóföldön, műhelyekben, gyárakban, irodákban, ügynöki, alkalmi foglalkozásban összesen 1787 munkanapon át dolgoztak; gyűjtésből, termelő- és bérmunkából, vállalkozásból, stb. összesen 4216 P-t kerestek; egy-egy tanulóra 6.9 munkanap, a keresetből 16.8 P esik átlagosan; van állatállományuk, betétjük a DK könyvecskéjében 693.46 P, a tagok- takarékpénztári könyvecskéiben 1509.46 P. A bpesti leánygimn. Diákkaptára ugyanilyen lendülettel dolgozott; Miklósnapi vására kitűnően sikerült; betétje meghaladja a 10.000 P-t. Mindkét Dk. tagjai keresetük legnagyobb részét ruházatra, tandíjra, iskolai könyvekre költötték s csak kis részét szórakozásra. c. Esztétikai nevelés. Gimnáziumaink a tanulók szépérzékét már mindennapi környezetük díszítésével igyekeztek fejleszteni: az iskola folyosóit képekkel, domborművekkel, szobrokkal (1. B. 4.), virággal, az osztályokat képekkel, kézimunkával (leánygimn.: katedra-terítő, osztálykönyv-védő, stb.) ékesítették. Az irodalmi órákon költemények alaki és tartalmi szépségének elemzése, a rajz- és a művészettörténeti órákon műalkotások ismertetése, bemutatása (vetítés úján is), az ének- és zeneoktatás, a budapesti leánygimnáziumban a zenetörténet (hanglemezek kíséretében), kiállítások, hangversenyek látogatása — voltak az esztétikai nevelés főbb útjai-módjai. Az énekes a zeneoktatás a két bpesti gimnáziumban, az énektanítás a szarvasiban áll magas fokon. A fasori gimn. Dal- és Zeneegyesülete május 8.-án igen sikerült hangversenyt rendezett, a leánygimn. énekkara vallásos ünnepeken s a templomban lépett föl valóban szép sikerrel; a Simonyi-ünnepen a főgimn. zenekara s a leánygimn. énekkara és kamara-együttese nyújtott komoly zenei élvezetet; ez utóbbi iskola böjti előadásán magam is tapasztaltam, mennyire értékeli a tanári testület a zenei nevelést. d.) A természet szeretetére, a természetvédelemre a természetrajzi órákon hívül a magyar irodalmi olvasmány okkal kapcsolatban, a magyar dolgozatok, az oktatófilmek útján, a kirándulásokon, a cserkésztáborozásokon nevelik a kartársak az ifjúságot. e.) A testnevelésnek tág tere van gimnáziumainkban: a testnevelési, a levente-! s a félórás tornaórákon kivid a sportkörök s.a cserkészcsapatok is e cél szolgálatában állottak. A szaktanárok mellett a testnevelési órákon Békéscsabán és Orosházán, a leventeképzésben Aszódon, Békéscsabán, Orosházán és Szarvason másszakos tanárok is résztvettek. A leventeképzés fo-