Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

A vallástanárok munkáját készségesen támogatják a kartársak óráikon (pl. egyházunk fontos szerepének kiemelésével a magyar művelődésben) s a magyar dolgozatok útján is, kivált a bpesti fiúgimn.-ban (pl. Mit tehetek és mit teszek egyházamért?), azután Aszódon és Orosházán. Egy kis budapesti diák így ír dplgozatában: „Az ünnep (okt. 31.-e) alatt jutott eszembe, hogy evangélikus vagyok, s halálomig az maradok." Evang. tanulóink a gyülekezeti vagy az ifjúsági istentiszteleteken vettek részt tanáraik kíséretében; a leánygimn. növendékei önként jártak a Deák-téri templom reggeli könyörgéseire. Ürvacsorához deprekációval kapcsolatban évenkint egyszer vagy kétszer járultak a tanári testülettel együtt, Vallásos iskolai ünnepeket, délutánokat is rendeztek, elsősorban október 31.én s ahol két intézetünk van (Aszód, Szarvas), közösen. Hiterősítő vagy csendes napokat böjtben vagy ádventben és böjtben tartottak s ha az iskola székhelyén evangelizáció folyt, ev. tanulóink is megjelentek. A vallásos nevelést ifjúsági egyesületeink közül a Gyámintézet és a Luther-Szövetség egészítették ki. A bpesti fiúgimn. Gyámintézete az Egyet. Gyámintézetnek 200, iratterjesztésre 1803, könyvtárának gyarapítására 1093, tanulók segítésére és jutalmazására 780 P-t, a leánygimn. az Egyet. Gyámintézetnek 178, a sződligeti templomra 265, a Deák-téri árvaotthonnak 120, diákjóléti célokra 130 P-t adományozott. Vidéki gimnáziumaink ifjúsági egyesületeiben szintén komoly hiterősítő munka folyt; az aszódi gimn. a sződligeti templomra 98 P-t gyűjtött s népmívelő csoportja a környéken vallásos előadásokat is rendezett. b) A hazafias nevelés, nemzetnevelés szempontjából lelkes és eredményes volt gimnáziumaink munkája. A nemzeti tárgyak s a honvédelmi ismeretek óráin nyílt erre főképpen kedvező alkalom, de nemzetnevelési célok irányították a kartársakat más tárgyak óráin s a levente-órákon is. A világháború okait, tanulságait komolyan értékesítették s megvilágították nemzetünk történelmi hivatását, a hadsereg nemzetvédő-mentő szerepét, honvédségünk hősi küzdelmei kapcspn az egyetemes magyar felelősség gondolatát, erősítették a nemzeti közösség érzetét, hogy ifjúságunk készen álljon kötelességeinek hű, áldozatos teljesítésére. A hazafias nevelést támogatták a nagyjaink, nagy nemzeti eseményeink emlékére rendezett iskolai ünnepek (október 6., március 15., Kormányzó Erünk névünnepe); kegyelettel áldoztak a hősi halálával ragyogó példát mutató Kormányzóhelyettes Ür emlékének. Ápolták a finn-magyar testvériség gondolatát (a bpesti leánygimn. finn estjén a finn követ is megjelent), A hazafias nevelés munkájában ifjúsági egyesületeink közül az önképzőkörök s a nyelvvédő egyesületek is részt vettek és tudatosítására fölhasználták a kartársak a magyar dolgozatokat is. A nemzeti közösség gondolatának jó szolgálatot tett az aszódi gimn. népművelő csoportja s az orosházi önképzőkör regőscsoportja. Amannak tagjai tanárok vezetése alatt a szomszédos községekben időnkint népdalokat, ősi magyar tancokat, drámai jeleneteket mutattak be s magyar írók müveiből „lélekformáló részleteket" olvastak föl; az orosháziak igazgatójukkal vagy egyik tanárukkal a tanyavilágot keresték föl s műsoros előadást rendeztek vagy Szigligeti Csikós-át mutatták be. Ezeknek a kirándulásoknak kettős nevelő hatásuk volt: a diák megismerte, megbecsülni tanulta az egyszerűbb magyar népet, a nép pedig szeretetébe fogadta tanulóinkat, s tanáraikat, mert látta, hogy önzetlenül szolgálják művelődését.