Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1942. szeptember

53 dékek bibliaköri vezetőivel, a kintlakó növendékeknek pedig bibliaórát. Télen a tanári kar az ev. növendékekkel együtt az iskola ifj. istentiszteletében vesz részt, különben a templomi istentiszteleteken. Az ev. növendékek a tanári karral együtt úrvacsorában részesültek. Aszódon énekkel és imádsággal kezdődik a tanítás. Az Ifj. Luther-Szövetség elnökének vezetése alatt az isk. év elején Isten igéjének tanulmányozását s a belső ember kiépítését tűzte ki céljául. Minden héten volt bibliaóra. Adventben és böjtben csendes napokat tartott. Az istentiszteleteket a tanári karral együtt látogatták. A ref. ünnepét a gimnázium ifjúságával együtt rendezték, valamint az ádventi' és a böjti estet is. A Luther-Szövetség karácsonyfaünnepén 12 szegény elemi isk. tanulót látott el sok ruhaneművel, szeretetcsomaggal. b) Mindakét iskola erősen hazafias szellemben neveli, a nő nemzeti hivatására is előkészíti a tanulókat s ezek mélységesen átérzik a nemzetünkre váró sorsdöntő napokat. Minden fölmerülő alkalmat értékesítenek e szempontból, kivált a nemzeti tárgyak óráit, de más tárgyakat is (neveléstan, alkotmánytan, közgazdaság, háztartástan). A hazafias ünnepeket (okt. 6., márc. 15.) lelkesen megünnepelték s áldoztak Széchenyi István, Körösi Csorna Sándor, Reményik Sándor (Aszód) emlékének. Mindakét intézet nagy szeretettel gondolt a harctéren küzdő hős honvédeinkre (1. VI. fej. 11. p.). A magyaros beszédre mindkét intézetben nagy gondot fordítottak. — A magyar dolgozatok közül Szarvason 7, Aszódon 10 állott a hazafias nevelés szolgálatában. Nemzetvédelmi szempontból Szarvason a helybeli növendékek részt vettek a légoltalmi tanfolyamon; Aszódon a tanulókat a légoltalmi ismeretekben s az elsősegélynyújtásban is kiképezték. c) Esztétikai nevelésben főként a rajz-, a kézimunka-, az ének- és zeneórákon részesültek a növendékek, de a tanári testületek az osztálytermeknek kézimunkával, virágokkal való díszítése, tehát a környezet szépítése útján is igyekeztek fejleszteni a tanulók szépérzékét. A magyar népművészet, zene alkotásaival is megismertették őket. d) A növendékek természetszeretetét nemcsak elméleti úton, hanem gyakorlati tevékenységbe való bevonásukkal is fejlesztették az intézetek. Szarvason is, Aszódon is a tanulók gondozták a madáretetőket, tavasszal és ősszel öntözték, ápolták a kert virágait (Aszód) s az intézet előtt levő virágágyakat (Szarvas). e) A testnevelés kifogástalan módon történik mindakét iskolában. A sporlkör működése Aszódon igen élénk volt. az órákon a szertorna mellett magyar tánclépéseket, magyar táncokat is tanultak. A kör vezetője ügyelt arra, hogy a tagokat lehetőleg a szabadban foglalkoztassa (tenniszezés, szánkózás). Szarvason is tenniszeztek s télen korcsolyáztak. f. A vidékről bejáró tanulók jól viselkedtek; megérkezésüktől vonatuk indulásáig az iskolában tartózkodtak. g) A tanulók magaviselete ellen ez évben sem volt komolyabb panasz; figyelmesek, udvariasak mások iránt. Az iskolai év végén Szarvason a növendékek 87.2° o-a jelest, 7.2°/o-t jót, 5.5%-a elégségest, Aszódon a tanulók 32.7%-a jelest, 63.3°/

0-a jót, 4°/

0-a elégségest kapott a magaviseletből. 3. Tanítás, a) A tanításban Aszódon nem volt zökkenő, Szarvason a más iskolába távozott természetrajz-tanár helyét december 8-ig nem sikerült betölteni; különben azontúl is igen magas óraszámban tanítottak: az igazgató heti 15, a tanárok 20—22 órában, de óratöbbleti díjat nem élveztek. Aszódon a tanárok heti óraszáma a polg. iskolában 21—22, a gazd. szakiskolában 23—24, az ének- és zenetanáré 26. b) A tanítást mindakét iskola tanárai gondosan előkészítették (1. V. fej. 1.). A tanári könyvtár forgalma élénk volt. Szarvason egy-egy tanár 11—12, Aszódon 5—S szakmunkát kölcsönzött ki. Szarvason a tanári könyvtár, főként pedagógiai művekben, jelentékenyen szaporodott,