Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1942. szeptember

44 munkából 5201 P-t kerestek; különféle munkában 2651 napot töltöttek, galambtenyésztő r. t.-t alakítottak, vásárt rendeztek, zöldséget, virágot, olajos magvakat termeltek, stb. A bpesti leányg. betétállománya meghaladja a 6000 P-t; a tagok egy része nagyobb földterület megművelését vállalta, stb. c) A gimnáziumainkban folyó esztétikai nevelésnek egyik lényezöjc a rajz mellett a műalkotások ismertetése. A szaktanárok képek, vetített képek bemutatásával kísérték az órák anyagát, fejlesztették a tanulók művészi ízlését. E tárgy nevelő értékére kitűnően rámutatott a bpesti fiúgimn. szaktanára a módszeres előértekezleten előadott tanulmányában. A tanári testületek törekvéseit műgyüjtemények, kép- és fényképkiállítások- látogatása támogatta, kivált a fővárosban. Az iskolák külső díszítésével is ezt a célt szolgálták: képekkel, szobrokkal ékesítették a folyosókat, virággal, kézimunkával az osztálytermeket. Az ének- és zeneoktatás más irányban fejlesztette a növendékek ízlését. Minden gimnáziumunknak volt énekkara, négynek zenekara is. A budapesti leánygimáziumnak a nagy énekkar mellett volt egyházi énekkara is. A vallásos nevelésnél kiemeltem a két budapesti gimn. énekkarának szereplését a rádiós istentiszteleteken s a Zeneművészeti Főiskolán rendezett orgonahangversenyen és kantáta-esten (Händel: Óh, Uram, én lelkem...). A bpesti fiúgimn. ez évben is igen sikerült hangversenyt rendezett. Több gimnáziumunk tanulói a hangversenyeket látogatták. A bpesti leánygimn. VII. és VIII. osztályában kötelező rendkívüli tárgy a zenetörténet s gazdag hanglemezgyűjtemény támogatja itt az oktatást. A zene nevelő, lélektisztító hatásáról igen érdekesen nyilatkoznak a tanulók magyar dolgozataikban („A zene mindig i megvigasztalt", ,,A zene sok nehézségen segített át engem", ,,A zene az embert jobb és szebb világba ragadja .. ."). d) A természet szeretetére s ezzel kapcsolatban természetvédelemre is nevelték iskoláink a neövendékeket. Főként a természetrajzi órákon, a magyar irodalmi olvasmányok megbeszélésénél, oktatófilmek bemutatásakor, kirándulásoknál s a Madarak és Fák Napján nyílt erre kedvező alkalom. Igen kedves ilyen ünnepet rendezett az aszódi gimnázium a Petőfi-forrásnál. e) Testnevelésben a testnevelési- és leventeórákon, az ifjúsági sportkörök gyakorló óráin és a cserkészcsapatok összejövetelein részesültek a tanulók. A testnevelési tanárokon kívül más szakok tanárai is bekapcsolódtak e nemzeti szempontból fontos munkába, főként a leventeoktatás körében (Aszód, Békéscsaba. Orosháza, Szarvas). Az Évkönyvek s tapasztalatom szerint is a leventeképzés igen jó hatással volt a tanulókra: megnyilatkozott a növendékek magatartásában, fegyelmezettségében, terjesztette a katonás szellemet, erősítette bennük a bajtársiasságot s a kötelességérzetet. A sporkörök szakosztályai alkalmat nyújtottak tanulóinknak arra, hogy hajlamaiknak megfelelően űzzék a sportot és sokat tartózkodjanak a szabad levegőn. A bpesti fiúgimn. növendékei a KISOK kerületi és országos versenyein szép eredményt értek el (országos jégkorong-bajnokság); a bp. leánygimn. tanulói az úszásban váltak ki. f) A nevelésről szóló összefoglalásomból kitűnik, hogy gimnáziumainkban a nevelés nem volt egyoldalú: egyaránt törekedtek a lélek művelésére s a testi erő és ügyesség fejlesztésére. g) A vidékről bejáró tanulók elhelyezéséről, felügyeletéről s a bejáró leánytanulók női felügyeletéről gimnáziumaink kellőképpen gondoskodtak. h) A gimnáziumi tanulók magaviselete ellen ez évben sem volt nagyobb kifogás. Az órákon s az óraközi szünetekben jól viselkedtek, a vonaton, autóbuszon bejárók ellen sem emeltek különösebb panaszt. A nyilvános tanulók magaviselete az évvégi osztályozás tükrében megnyugtató képet nyújt: jeles 61.2°/« (a mult évben 58.8%), jó 36.9%, elégséges 1.9%; ez arányszámok külön a fiúknál: jeles 59%, jó 38.4%

? elégséges 2.4%; a leányoknál: jeles 67.7%, jó 32.2% (elégséges nem volt).