Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1942. szeptember
22 szegényebbek érdekében elhatároztak, áldásosán érezteti hatását az anyagiak tekintetében. Az egyház népmozgalmi adatai jók. A házasságkötések száma emelkedett s ezek közt örvendetesen szaporodtak a tiszta evangélikus házasságok. Az. egyházközségek egymáshoz való viszonya az állandó közeledést mutatja. Ennek egyik külső, de igen fontos eredménye az, hogy a lelkészi állások üresedésekor a választások előtt a lelkészi díjleveleket sikerült egységesekké tenni. Űjból megelégedéssel állapítom meg, hogy a budapesti egyházmegye nagy felelősséggel járó hivatását ennek a felelősségnek tudatában jóakarattal és látható jó eredményekkel igyekszik betölteni. A csanád-csongrádi egyházmegye idei közgyűlése Szegeden volt június 30-án. Az egyházmegyei felügyelő és másodfelügyelő távollétében a közgyűlésen világi részről dr. Polnér Ödön egyházközségi felügyelő elnökölt. Az évi jelentést Benkóczi Dániel esperes terjesztette elő. Az egyházmegye elmúlt évi életére közigazgatási és lelki szempontból is ráütötte bélyegét a lelkészi állásokon történt sok személyi változás. Hat gyülekezet cserélt lelkészt. Ez természetesen megmutatkozott a lelkészi munkán is, mert hiszen egy-egy lelkészváltozás következtében sokszor hónapokig nem lehet rendszeres tevékenységet folytatni. Másik akadályozója is volt — különösen a szórványokban végzett munkának —: a zord tél és az árvíz. Az útak hónapokon át járhatatlanok, a szórványok hozzáférhetetlenek voltak. így az igehirdetés és a szórványgondozással kapcsolatos munkaalkalmak s zámában a múlthoz képest bizonyos csökkenés mutatkozott. Ugyancsak visszaesés van az ifjúági munkában is, különösen a körzeti összejövetelek szempontjából, de itt az előbbi gátló okok mellett még az útazási nehézségek is közrejátszottak. Reméljük, hogy azok a külső tényezők, amelyek mindezt előidézték, a jövőben nem fognak érvényesülni. — Az egyházmegye tíz gyülekezetében tartottak evangélizációt ébresztő és építő hatással. Talán ezzel magyarázható, hogy az úrvacsorázók száma emelkedett. A szektakérdés már Pitvaroson is, mely a szektáskodók egyik erőssége volt, kezdi elveszteni jelentőségét. — Az egyházmegye esperese és lelkészei küzdelmes munkát végeznek még akkor is, ha rendkívüli akadályok nem jönnek közbe, hiszen ez az esperesség minden szempontból kerületünk legnehezebb munkaterülete. Az esperesi jelentésből elejétől végig kitűnik, hogy milyen sok törődéssel, aggodalommal, egyházszeretettel és igazi evangéliumi hittel kell minden egyes munkásnak megállnia helyét, ha azt akarja, hogy a Krisztus egyházának ügyét veszteség ne érje. De az is meglátható a jelentésből,-hogy Isten a hűséges megállást nem hagyja áldás nélkül. Kérjük az egyház Urának kegyelmét erre a küzdő egyházmegyére s akiket könnyebb munkára rendelt az Isten, fogadjuk ottani testvéreinket különös szeretetünkbe. A pesti felső egyházmegye július 9-én, Gödöllőn tartott közgyűlésén dr. Dorning Henrik esperességi felügyelő megnyitójában arról beszélt, hogy a háborús idők megpróbáltatásait panaszkodás nélkül viselve, reménységgel kell várnunk egy új és boldogabb korszak megszületésére. El kell készülnünk a kegyelem eljövetelére. Ügy kell elébe mennünk, miként az eszes szüzek mentek a vőlegény elébe: lámpással és olajjal. Zászkaliczky Pál esperes jelentésében megállapítja, hogy a háborús helyzet a gyülekezetek egymással való érintkezését akadályozta, a közös munkát csökkentette, de ezzel szemben az egyházakat magukbanézésre kényszerítette s így a belső munkát sok helyen kimélyítette. Megállapíthatjuk, hogy ebben az esperességben is jelentkezik az evan-
