Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

55 egyesület a többi tetejébe, a gyülekezeti munka Luther Szövetség nélkül is folyik, azelőtt is folyt, és így tovább. Nem gondolom, hogy valóban ezek között keresendő a főhiba. Inkább úgy tetszik előttem: teljesen tisztázatlan a Luther Szövetség célja vezetőink, lelkészeink és világi férfiaink körében egyaránt. Ezért lesz azután céltalan tengődéssé a meglévő munka is. Különösképpen is világosan tisztázandó a lutherszövetségi munkának és a gyülekezeti belmissziói munkának a viszonya. A három évvel ezelőtt kapott új alapszabályok nem vitték előbbre e kérdés megoldását. Hiszen most mindenütt hivatalból a lelkész a helyi szövetség elnöke. Az ő személyeben így természetesen könnyen teljesen egybeesik a lutherszövetségi és a belmissziói munka, hiszen egy munkát végez. Már ismételten rámutattak vezető férfiaink arra, hogy még ebben az esetben is van értelme a Luther Szövetségnek, mert jogi védelmet nyújt belmissziói egyesületeinknek. De vájjon csak ilyen összefogó jogi szervezet volna-e a Luther Szövetség, semmi egyéb? Baj volna, ha ez maradna. A Luther Szövetségnek kifejezetten egyháztársadalmi rendeltetése van, kell hogy legyen! Az evangélikusságnak, mint társadalomnak is szóhoz kell jutnia ebben az országban, minden városában és falujában, ahol csak evangélikusok vannakEbből a munkából azonban nemcsak hogy alig fedezhetünk fel itt-ott valamit, de egyáltalában magának a kérdésnek a fontosságát és jövendőjét alig látja valaki. Legyen hála Istennek, hogy egyházunk belső megújhodáson megy át, hogy a belmissziói munka hovatovább magától értetődővé válik a legkisebb falucskában is, hogy az evangélizáció legkülönbözőbb rétegeinket megközelíti már. De ne feledjük el azt a munkát se, amelynek emezt szükségképpen követnie kell, ha meg akarjuk őrizni ajándékait: az egyháztársadalmi szervezkedés munkáját! Mi hát a legközelebbi tennivalónk? A legei őteljesebben megindítani ai Luther Szövetség központi munkáját. Ne hagyjuk a kicsiny, egymásról alig tudó helyi szövetségeket bizonytalanságban, tanácstalanságban. Tudja meg mindegyik, mi a Szövetség célja, mit kell megnevezetten évről-évre tennie, miként alkothatnak a gyülekezeteink egy evangélikus társadalmat. Kiváltképpen helyes volna — mivelhogy a társadalomban a férfi viszi a döntő szerepet — a férfiak közti munkát megindítani, mely egyházunknak eleddig nagyon elhanyagolt kötelessége. Javaslataim a következők: 1. Kérettessék fel kerületünk valamennyi esperese: Hassanak oda, hogy az egyházmegyéjükbe tartozó valamennyi egyházközség alakítsa meg a helyi Luther Szövetséget; ott is, ahol nehézségekbe ütközik, mert a Szövetség jogi védelmére mindenképpen szükségük van. 2. Kérettessék fel az Országos Luther Szövetség, hogy az elkövetkezendő munkaévben a jelentkezett 16 gyülekezetből mennél többet látogasson meg egy-egy evangélikus nap megrendezésével. 3. Kérettessék fel az Országos Központ a kifejezetten szövetségi munkának a kerületben való erőteljesebb megindítására, hogy a szövetség célját illetően senki tovább bizonytalanságban ne legyen. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, javaslatait hozzáfűzött beszélgetés kapcsán elfogadta. Elfogadta azonfelül Kemény Lajos esperesnek azt a javaslatát, mely szerint feikéretik a MELE elnöksége, küldje át a kerületi Luther Szövetség elnökségének az egyes lelkészmegyei konferenciákon a lutherszövetségi munkáról folytatott megbeszélések tanulságait. A közgyűlés tudomásul vette Artner Oszkár pénztárosnak a szövetség anyagi helyzetéről tett jelentését és a pénztárosnak a felmentést megadta. D. Raffay Sándor püspök a közgyűlést berekeszti. Kmft. Scholz László s. k. h. jegyző.