Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1938. szeptember
21 A pestmegyei alsó egyházmegye közgyűlésén Dr. Báró Kaas Albert egy- 9. házmegyei felügyelő megnyitó beszédében rámutat arra, hogy ma az élet minden terén világnézeti harc dúl. Az emberek bizonytalanul tévelyegnek a legkülönbözőbb s nem egyszer legvadabb eszmék útvesztőiben s alig tudnak tájékozódni. Az egyedüli biztos alapról, a Krisztus evangéliumáról, letért az emberiség és még mindig nem tudott reá visszajutni. Mert bármilyen biztató is az egyházi élet külső képe, a lélek még nem találta meg az Istent. Az egyház előtt nagy feladatok állnak; nem új világnézeteket kell mindenáron felkutatni, hanem visszatérni a Krisztus beszédeihez, melyek ég és föld elmúlása után is örökké megmaradnak. Az egyes embernek, az egyénnek kell igazán hívővé válnia, mert ezekből a hívő egyesekből alakul majd ki az az értékes kovász, mely átjárja és megerjeszti először az egyházat, azután pedig a társadalmat és az egész országot is. Kevesen vagyunk, de kovásszá válunk, ha hívek leszünk. Bakay Péter esperes jelentését a világ nagy eseményeinek keretébe állítja bele. Az egyházmegye elmúlt évét rajzolva elsőbb is örömmel közli, hogy a kis bajai egyház régi templomát majdnem teljesen újjá építette és megnagyobbította. A megújított templomot 1937. október 24-én szenteltem fel. Á csengődi missziói egyház felépítette a lelkészi lakást. A lelkészi kongruát a minisztérium már ennek az egyháznak is utalványozta. így tehát az új egyházközség munkája a jövőben biztosítottnak látszik. Soltvadkert az elmúlt év novemberében ünnepelte templomának 100 éves fennállását. Ebből az alkalomból az egyházközségben tartotta külmissziói konferenciáját a Magyarhoni Missziói Egyesület. A szórványgondozás szempontjából fontos a kiskunhalasi segédlelkészi állás megszervezése. A múlt év szeptemberétől munkálkodik Kiskunhalason önálló segédlelkész. Ebből a kezdetbői hamarosan ki kell alakulnia egy független miszsziói pontnak. Ugyanilyen jelentősége és célja van a gyóni szórvány megkezdődött szervezési munkájának is. — Az egyházmegye hitélete, a hívek erkölcsi magatartása, az istentiszteleti viszonyok és az úrvacsora szentségével való élés tekintetében az esperesi jelentés kielégítő közléseket tartalmaz. Hartán azonban nincs javulás, az erkölcsi élet a hitélettel együtt tovább romlik. A belmissziói tevékenység az egyházmegyében eleven. Uj és úttörő alapítás a gyóni egyházközség óvodája. Ez az intézmény ma már államsegéllyel erősítve végzi munkáját. Az egyházközségek anyagi állapota ebben az egyházmegyében is örvendetesen javul. Ennyit az egyes egyházmegyék életéről. Ha már most tekintetemet a kerület egésze felé fordítom és a részletekből összeállítom ennek a nagyobb közigazgatási egységnek elmúlt esztendejét, a következőket állapíthatom meg: Az elmúlt év egyházi közigazgatása általában zökkenés nélkül folyt. Az egyházközségek és azok hívei mindenütt igyekeztek a Krisztus evangéliumához méltó módon viselkedni. Erejükhöz mérten új alkotásokhoz is láttak. A rendet igyekeztek megtartani és megszilárdítani. Az új zsinati törvények életbeléptetése mindenütt megkezdődött. Az egyházi szervezet tökéletesebb kiépítése érdekében már évekkel ezelőtt megindított munka jelentősen előre haladt. Békés, Csengőd, Csepel és Vecsés kongruát kapott, s ezzel ezeknek az új egyházaknak anyagi alapja megerősödött. Üjabb szervezések is kezdődtek. Az évek óta folytatott egyházszervezésnek és szórványközpontok alakításának célja mindenki előtt ismeretes. Gondozásba kellett venni a kerületben szétszórtan élő evangélikus testvéreinket s ezáltal kellett biztosítani az evangéliumi hitben való megmaradásukat. Ha a már hosszabb idő óta céltudatosan irányított eme szervezési munkát figyelemmel kisérjük és az e téren elért eredményeket mérlegeljük, a legszigorúbb mértékkel mérve is megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évek a múltnak sok mulasztását tették már jóvá. Egyházkerületünk különleges helyzetéből magyarázhatjuk, hogy szervezés tekintetében még
