Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1938. szeptember
20 A házi istentiszteletek visszaállítása érdekéből az esperes kötelező rendelkezést telt. Három egyházközség kivételével az elmúlt évben mindenütt rendszeresen tartottak házi istentiszteleteket, s ahol tartottak, kívánatosnak tartják továbbra is. Nagy gondot fordítottak az egyházmegyében a külmissziói kötelezettség ébrentartására. Minden gyülekezetben voltak külmissziói előadások és adakozások. A presbiterek magatartása több helyen kifogásolható. Nagybánhegyesen a presbitérium egészen a nyilvános törvénytelenségig ment el, úgyhogy több tagja ellen eljárást kellett indítani. A szórványok gondozása tekintetében jelentős lépés a szórványoltárok készítése és felállítása. Jelenleg hét szórványoltár készül. Ezeket a közeljövőben adják át hivatásuknak. Az esperes a szórványgondozást munkatársaival együtt kellőképen ellenőrzi. A tiszaföldvári egyházközség felépítette második templomát ^ szőlők között. Ezt a templomot, mint első pusztai templomot, 1937. november 28-án szenteltem fel. A pestmegyei felső egyházmegye közgyűlésén Dr. báró Prónay György egyházmegyei felügyelő megnyitó beszédében röviden foglalkozott a két országos jelentőségű eseménnyel: a Szent István jubileummal és a kormányzó 70. születésnapjával. Majd a zsinat törvényalkotó munkájának befejezését és az új törvényeket méltatja. Felhívja a vezetők figyelmét arra, hogy az új törvények életbeléptetése folytán nehézségek merültek fel, különösen az új adózási rendszer bevezetésénél, éppen ezért nagy bölcseségre és tapintatra van e téren szükség. Mindenegyes egyházközségnek felajánlja az egyházmegyei elnökség szolgálatát a jelentkező zavarok leküzdésére. Chugyik Pál esperes évi jelentésében a Nagytarcsán már az ősszel felállítani szándékolt népnevelő intézet ügyét ismerteti, kiemelve, hogy ez az intézet voltaképen Tessedik Sámuel gondolata, de először nem nálunk, hanem az északi államokban valósult meg. Az egyházmegye több egyházközségében tartottak az elmúlt évben evangelizáló heteket. Ezeknek áldásos hatását a gyülekezetek szinte kézzelfoghatóan megérzik. Ennek az esperesi jelentésnek is van egy szomorú megállapítása, amely odacsatlakozik az előbbi jelentésekéhez és. még sötétebbé teszi az azokból nyert képet: a gyermektelenség itt is felütötte már a fejét. — A hitélet, az istentiszteletek látogatása, az úrvacsorázók számának alakulása, a belmissziói tevékenység folytatása tekintetében a jelentés megnyugtató adatokat tartalmaz. Az áldozatkészség terén sincs nagyobb panaszra ok. Az építés munkája folyik, az egyházmegyében több helyen épülnek templomok. A pestmegyei középső egyházmegye közgyűlésén Dr. Tahy László egyházmegyei felügyelő a közgyűlést a 70 éves kormányzó iránti hódolat és az első magyar király iránti őszinte kegyelet szellemében nyitotta meg. Wolf Lajos esperes visszatekintve az egyházmegye elmúlt évére, azzal az érzéssel kezdi meg első jelentését, hogy Isten járt a nemrégen még békételenkedő esperesség útjain s ennek nyomán békés munkálkodás időszaka kezdődött meg. Jelenti, hogy Vecsésen megalakult a missziói egyház, lelkészt választott és már a lelkészi kongruát is megkapta. A hitélet, az istentiszteletek látogatása, az úrvacsorával való élés, a belmissziói munka szempontjából a jelentés kielégítő. Erkölcsi téren kilengések mutatkoznak Péteriben és Tápiószentmártonban. Örömmel állapítja meg az esperes, hogy hosszú évek után most lehet először szólni az egyházközségek és az egyházmegye anyagi helyzetének nagyobb mértékű és állandónak látszó javulásáról. Ennek egyik oka a régi dollárkölcsönök kedvező konvertálásában van. Jelentős és magában álló kezdeményezése az egyházmegyének az, hogy Cegléden nyomdát vásárolt. Ez a lépés részben az egyházi sajtótevékenység megerősítését jelenti, részben azonban anyagi előnyökkel is jár, amint azt az első év eredménye nyilvánvalóvá teszi. Az egyházmegyei lelkészi értekezletek és presbiteri konferenciák áldásos hatását minden gyülekezet megtapasztalhatta.
