Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1940. szeptember
41 van szó: „...ha aiespeies nincsen... 1' akkor helyettesíti az esperest az egyházi jegyző. Javaslatom: a 28. § 2-ik bekezdése legyen: „vagy akadályoztatása esetén az alesperes, ha ilyen nincsen, az egyházmegyei egyházi jegyző". Ugyanígy a 81. § is az alesperes mellőzése. E szerint a tanító iktatását a gyülekezet lelkésze végzi. Majd: „A beiktatást az egyházmegye esperese is végezheti". Ez csaknem kizáró értelmezésű lehet az alesperesre nézve. Javaslatom: a 81. § 2-ik bekezdése legyen: „A beiktatást az egyházmegye esperese, vagy alesperese is végezheti". Meggondolást igényel nem volna-e jobb a tanítóválasztó közgyűlés (képviselőtestületi gyűlés) vezetésével az alesperest, illetve annak nemlétében az egyházmegyei jegyzőt megbízni. Több visszás helyzetnek lehetne ezzel elejét venni, melyekre a következőkben még visszatérek . A 39. § 2-ik bekezdésénél javaslatom: „ ... vagy amennyiben írni nem tud, kézjegyével ellátni..." kihagyandó. Kihagynám, mert nem gyakori jelenség egyházunkban — alapjábanvéve helytelennek tartom, hogy az írástudatlannak szavazati joga legyen (különösen tanítóválasztás esetében, amikor valószínűleg meg sem tudja ítélni, hogy mi is a tanító hivatása) végül pedig sok visszaélésre adhat alkalmat. Az összeférhetetlenség eseteit látom fennforogni a következő esetekben: A 45. § szerint kifogást tehet a szavazásra jelentkező ellen a szavazatszedőbizcttság elnöke is. A 41. § 2-ik pontja szerint ez az elnök a közgyűlés elnökségének bármelyik tagja is lehet. Tehát a lelkész, vagy a felügyelő is. S mégis most a 45. § szerint a szavazat elfogadása, vagy elutasítása felett a közgyűlés' elnöksége határoz. Javaslatom: a 41. § 2-ik bekezdése: „ ... elnökségének tagja nem lehet". A 68. § szerint, ha a törvényszék a választást az egyházközségi elnökség eljárásának szabálj'talansága miatt érvényteleníti, akkor az egyházközségi elnökség: „megfelelő eljárás iránt intézkedik". (Saját magával szemben!) Ez a helyzet is indokolttá teszi, hogy a választóközgyűlés elnöke az alesperes legyen. Ha az ő szabálytalan eljárása miatt érvénytelen a választás, úgy az egyházmegyei jegyző vezesse másodízben a választást. A 41. § a választás módját határozza meg. Lehet közfelkiáltással, vagy titkos szavazással választani. De arról nem intézkedik, hogy a titkos szavazást, mely esetekben, milyen feltételek mellett kell elrendelni. Javaslatom: a 41. § szövege ez legyen: „A válaszfás vagy közfelkiáltással, vagy a választóközgyűlésen jelenlevő, szavazati joggal bíró közgyűlési tagok egynegyedrészének kívánságára titkos szavazással történik". Az 50. § szerint: ,.A sorshúzást az egyházi elnök eszközli". Miért? Ez az egyházi elnök a gyülekezet lelkésze. A vesztés fél pártja könnyen okolhatja, esetleg meggyanúsíthatja. Ez kevésbbé aggodalmas a felügyelő esetében. Itt is jobb az alesperes elnöksége, mégis, ha marad a szabályrendelet mostani elnöksége, úgy javaslatom: az 50. § szövegére nézve ez: „A sorshúzást a világi elnök eszközli". A 70. §-ban a válaszadásra szánt időt kevésnek tartom, javaslatom: „ ... tíz nap".
