Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

42 A 73. § 2-ik bekezdése szerint, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter „megtagadja a választás jóváhagyó tudomásulvételét, az egyházközség jogosult az állást újabb választással betölteni. Ebben az esetben az újabb választás jogerőre akinek a választását a miniszter nem vette jóváhagyó tudomásul". Az a kérdés emelkedésével megszűnik annak az előzőleg megválasztott tanítónak alkalmazása, azonban, hogy kikötötte-e ezt valahol az egyházközség. Az 54. § ugyanis azt mondja: „A választás befejezése után az elnökség: a) a megválasztott jelöltet ... az egyházközség élethossziglan megválasztott rendes tanítójának ... jelenti ki". Javaslatom: az 54. § a. pontja szövegére: „ ... a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a választás jóváhagyó tudomásulvétele feltételével az egyházközség élethossziglan megválasztott tanítójának ... jelenti ki". A 84. § nein .határozza meg, hogy mi sorsa van az időközi javadalomnak. Javaslatom: a 84. § i. bekezdése végére„A fennmaradó időközi javadalom az egyházközség pénztárát illeti". A 100. § 4-ik bekezdése nem intézkedik arról, hogy a segédtanító szabályszerű járandósága és a természetbeni járandóság között fennmaradó különbözet kié. Javaslatom: a 100. § 4-ik bekezdése végére ,.A fennmaradó különbözet az egyházközség pénztárát illeti". A 108. és 114. §-ban említett „fogadalom"-mal szemben a tanfelügyelőségek tanítóinktól „eskü"-t vesznek ki. így a hivatalbalépő tanító kétszer esküszik. Sérelmesnek kell mondani, hogy az állami felügyelet nem elégszik meg az egyházi hivatalbalépés esküjének komolyságával. A 117. §-nál is indokolt a választóközgyűlés vezetését az alesperesre bízni. A 91. § szerint a csere esetében csupán a presbitériumot kell meghallgatni. Viszont az E. T. II. 38. § szerint a presbitérium csupán „kisebb jelentőségű" belügyekben intézkedik. Olyan kisjelentőségű kérdés-e a gyülekezetre a tanító (lelkész) cseréje? Itt egyébként az E. T. is önmagával ellenkezik. A csere érdekében mindenesetre jobb volna ezt a kis kikötést sem tenni, hogy könnyebben lehessen lebonyolítható. III. Következetlenségek. A 20. § h. pontja hosszú felsorolás után a végén a pályázati határidő "megjelölése összefolyik a többi szöveggel, nehéz rátalálni. Javaslatom: a 20. § h. pontjára nézve, hogy utolsó mondata külön kikezdéssel szerepeljen. A 23. § utolsó bekezdése igen furcsa és önmagában ellentmondó. Olyan választásról beszél, mely pályázat mellőzésével történik, de a tanítók szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényét mégis az espereshez fel kell terjeszteni. Javaslatom: a 23. § utolsó bekezdésére: „Államsegélyt nem élvező törpe iskolánál a tanítói állásnak pályázat mellőzésével való betöltése esetén a jelentkezők okmányait az egyházmegyei iskolai bizottság felülvizsgálja", 34. § szerint „A jelölés megejtése után az esperes a lelkészt a jelölésről az összes íratok (23. § 2. bekezdés) visszaküldése mellett legalább 10 nappal a választó közgyűlés előtt értesíti". Viszont a 36. § szerint a választóközgyűlés idejét az egyházközség elnöksége akkor állapítja meg, ha a jelölést kézhezvette. Javaslatom: a 34. § szövegét illetően ez: „A jelölés megejtése után az esperes a lelkészt a jelölésről az összes íratok (23. § 2. bekezdés) visszaküldése mellett értesíti". A 14. § 3-ik bekezdése: „A felszólamlások felett az egyházközségi elnökség 8 napon belül végérvényesen határoz.