Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

40 20. §. „A tanítói állásra vonatkozó pályázati hirdetményt a lelkész minden tanítónak könnyen hozzáférhető tanügyi folyóiratban, lehetől(eg a Néptanítók Lapjában közzéteszi, de esetleg egyházi, vagy egyházi jellegű tanügyi lapban; is megjelentetheti'. Inkább kellene az utóbbit kötelezővé tenni. Minden egyházközség, mely iskolát tart fenn, köteles járatni az Evangélikus Népiskolát. A tanító megválasztása szempontjából is megnyugtatóbb tudni, hogy olvassa az evangélikus tanügyi lapot. Elég volna tehát itt meghirdetni. Javaslatom: A 20. § 1. bekezdése legyen ez „lehetőleg az Evangélikus Népiskolában közzéteszi, esetleg a Néptanítók Lapjában is". A tanítócsere ügyében a tervezet az E. T.-nek a lelkészcserére vonatkozó pontját alkalmazza megfelelően a tanítónál is. így nevezetesen a 89. 90. 91. §-ban. Teljesen problematikus, hogy módjában áll-e az államhatalom felé a püspököknek a cserét érvényesíttetni, vagy a tanító nyugdíjaztatását kimondani. Megfontolandó volna az a kérdés is, hogy nem lehetne-e még valamit egyszerűsíteni a választási eljáráson, mert e tervezet szerint az esperes 18, azegyházközségi elnökség 12, az egyházmegyei iskolai bizottság 7, a püspök 2, az egyházkerületi elnökség 4 izben intézkedik. Ez összesen 43 intézkedés. II. Meggondolást igénylő intézkedések. A 4. § felsorolja, mikor üresedik meg a tanítói állás. D., e., f. és g. pontjai a nyugdíjbalépés napját, a végelbánás kezdőnapját stb. említik. A 12. § a tanítóválasztás megindítását a „megüresedéskor'-ban jelöli meg. Tehát ha például május elején megtudjuk, hogy a tanítót szeptember l-re nyugdíjazták, úgy szószerinti értelmezés esetében a tanítóválasztási eljárást csak szeptember 1-én lehetne megindítani. Ezzel pedig el is van késve a válasz, mert nem lehet a minisztérium által megállapított időn belül végrehajtani. A tanítás is károsodást szenved. Javaslatom: A 12. § kezdete ez legyen: „A tanítói állás megüresedésekor, vagy a tanító nyugdíjazása, vagy végelbánása kimondásakor az egyházközség közgyűlése ..." A 30. §. 2-ik bekezdése a 21. §-ra utal, hogy miként kell a pályázati kérvényt felszerelni. Ott azt olvassuk két pontnál is: „hitelt érdemlő irattal" kell igazolni bizonyos körülményeket. Mit kell és mit lehet érteni a hitelt érdemlő írat alatt? A 30. § 2-ik pontja szerint esetleg egy a jelölőbizottságban támadó nézeteltérés az okmány hitelét illetőleg maga után vonhatja-e jelöltetésből való kizárást? (21. § 6. és 7.) Javaslatom: A 21. §-ban így módosuljon a szöveg: 6. „... és azt tanúsító lelkészi bizonyítványt, hogy házasságával..." 7. „Egyházhatósági bizonyítvány arról, hogy a pályázó..." Kétségtelenül a tanítóválasztás egyszerűsítésére vezet az az újítás, hogy a választást az egyházközségi elnökség bonyolítja le. Az esperesnek irányító

1 intézkedési jogai vannak fenntartva. Az alesperes azonban az egész tervezetből hiányzik. Egyházunkban a szokás azt a helyzetet alakította ki, hogy az iskolaügyekkel általában az alesperes foglalkozik. Mennyire helyes, vagy helytelen, nem ide tartozik, azonban feltűnő az alesperes teljes mellőzése. Lehet úgy értelmezni, hogy az alesperes feladata az esperest akadályoztatása esetén helyettesíteni. De még ez is kérdéses egynéhány §-ban. Például a 28. s 2-ik bekezdése szerint „A bizottságnak szavazati joggal bíró elnöke az esperes, vagy akadályoztatása esetén az egyházmegyei egyházi jegyző". Itt hivatkozik a tervezet az E. A. 96. s-ára, pedig ebben a §-ban is arról