Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

27 km meg, hogy tanítóink készségesen vettek részt egyházunk életének minden munkájában. Az egyesület szépen látogatott és gazdag tárgysorozatú közgyűlést tartott 1939 október 12-én Tótkomlóson. A közgyűlésen elhangzott előadásokból azt látjuk, hogy tanítóink az egyház és a haza szeretetének szellemében igyekeznek végezni hivatásukat és biztosítani a jelen és a jövő számára az evangélikus iskola régi kiválóságát. Az egyesület kidolgozta alapszabályait s felterjesztette a kerülethez jóváhagyás végett. E kérdésben a tárgysorozat folyamán fog a közgyűlés intézkedni. Az elemi iskolák statisztikai adatairól részletes képet nyújt a kerületi tanfelügyelők jelentése. A közép- és középfokú iskolákkal kapcsolatban először is a fontosabb szervezési kérdéseket kell szóvátennem. Évek óta szerepelt a kerületi közgyűlés tárgyalásain a szarvasi tanítónőképző és leányliceum és az aszódi leánynevelő intézet ügye. Mindkét iskola fejlődésében sőt fenntartásában komoly nehézségek mutatkoztak. A körülmények nem tették lehetővé, hogy az elnökség a kerületi közgyűlésnek megnyugtató és végleges rendezésről tegyen jelentést, ezért a közgyűlés minden évben halasztó határozatot hozott a két intézet dolgában. Nemrég azonban olyan meggondolások merültek fel, hogy mindenre kiterjedő, alapos tanácskozások eredményeképpen azt az álláspontot kellett elfoglalnunk, hogy a tanítónőképző és liceum Szarvason marad, ahol annak megfelelő épületet kell emelnünk. Tudom, hogy ez nem könnyű feladat, de bízom benne, hogy Isten segítségével kerületünk eleget tesz ebbeli kötelezettségének!. Az idevonatkozó első intézkedés, Szarvas község adományának elfoga>dása a mai közgyűlés határozatát várja. Kérem a Közgyűlést, hatalmazza fel a kerület elnökségét a szükséges további intézkedések megtételére. Az aszódi leánynevelő intézet kérdése is közeledik a végleges rendeződéshez. Örömmel jelentem, hogy a tanulók száma emelkedőben van, ezzel együtt a bennlakók száma is emelkedik. Jelentősebb esemény azonban a háztartási és gazdasági szaktanfolyamnak a polgári leányiskola fölé való építése. Eddig is volt Aszódon egyéves gazdasági szaktanfolyam, de ez már azért sem fejlődhetett kívánatos mértékben, mert az ilyen szaktanfolyamok ügye országosan rendezetlen volt. Most a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ezt a kérdést is szabályozta és ezzel utat nyitott nekünk is arra, hogy az intézetben háztartási és gazdasági továbbképzőt állíthassunk fel. A tanfolyam két esztendős lesz és olyan kiképzést ad a növendékeknek, amilyenre a háztartást vezető asszonyoknak szükségük van. Az orosházi gimnázium ügye is jelentős fordulatot vett. Mivel ez a kérdés még a kezdet állapotában van, részletes tájékoztatást nem adhatok. Most csak annyit jelentek, hogy Orosházán a már teljesen kifejlesztett négyosztályos gimnáziumot a minisztérium nem engedi főgimnáziummá kiépíteni, hanem az a kívánsága, hogy evangélikus mezőgazdasági középiskolát létesítsünk. Erre vonatkozólag a tárgyalások folyamatban vannak és eredményesnek látszó mederben folynak.' Az aszódi gimnáziummal kapcsolatosan meg kell említenem, hogv a tanulók felekezeti arányszáma az utóbbi években, ha nem is nagymértékben, de mégis javult. Átlagosan tíz százalékot tesz ki az evangélikus tanulók számának emelkedése. Ez a javulás állandónak mutatkozik és azt a meggyőződést érleli meg bennem, hogy ha az internátusnak új épületet emelünk, a felekezeti arányszám reánk nézve még kedvezőbbé válik. A békéscsabai gimnáziumban az utóbbi években a tanulók száma állandóan csökken. Ezzel együtt természetesen csökken az evangélikusok