Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1940. szeptember
28 száma is. Azt hiszem, hogy ennek egyik oka az internátus hiánya. Remélem, hogy az idén ott is megnyitni szándékolt internátus nemcsak a tanulók általános létszámában, hanem az evangélikusok szaporodásában is jó eredményű lesz. A budapesti fiúgimnázium tanulóinak létszáma az idén is emelkedett. Örvendetes, hogy az evangélikus tanulók száma is nagyobb, mint amennyi a múltban volt. Az iskola internátusa teljesen megtelt. A szarvasi gimnázium tanulószámának alakulása nem egyenletes. Ennek oka az, hogy az orosházi gimnáziumi tanfolyam tanulói is a szarvasi gimnáziumban vizsgáztak egyideig, sőt az érettségi vizsgát még most is ott teszik le. A gimnázium mellett internátus működik. Az internátus épülete azonban nem megfelelő. Hamarosan szükség lesz jobb elhelyezésre. Ez a tanítónőképző ügyének elintézésével van kapcsolatban, mert a gimnázium régi épületét, ahol a fiúk internátusát megfelelően el lehetne helyezni, most a képző használja. Az evangélikus tanulók száma Szarvason sokkal jobb lehetne. A budapesti leánygimnázium népesség szempontjából mindjárt a budapesti fiúgimnázium után következik. Az evangélikus tanulók arányszáma jó. Ennek az iskolánknak új épületet kell emelni internátussal együtt, mert a régi épület már nagyon szük és a főváros rendezési terveinek is útjában áll. A legközelebbi években ezzel a feladattal kell megbirkózni az iskolafenntartó pesti egyházaknak. Az érettségi vizsgálatokról a megbízásomból elnöki tisztet betöltő munkatársaim kielégítő jelentéseket tettek. Az aszódi gimnáziumban Sárkány Béla, a békéscsabaiban Bakay Péter, a budapestiben dr. Prőhle Károly, a szarvasiban Kemény Lajos, a leánygimnáziumban pedig dr. Reil Lajos elnököltek. A tanítónőképző képesítő vizsgájának elnöke Egyed Aladár volt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen az összes iskola között ismét a budapesti evangélikus gimnázium lett az első. Sikerrel szerepeltek még a leánygimnázium és az aszódi gimnázium tanulói is. Örömmel jelentem, hogy evangélikus tanügyünk egyik érdemes régi munkását, Télessy Dalma tanárnőt sokévi buzgó munkájáért az igazgatói címmel jutalmaztam. A kerületben folyó vallástanítás legaktuálisabb kérdése nem is kerületi, hanem egyetemes jellegű. Az új vallástanítási tanterv alapján el kell készíteni az új tankönyveket. Sajnálattal közlöm, hogy ebben a tekintetben érdemleges intézkedés még nem történt. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel a budapesti egyházmegye erre vonatkozó határozata. A vallástanítás menetéről és látogatásairól beszámol dr. Gaudy László kerületi vallástanítási tanfelügyelő. A fővárosban és vidéken több helyen végzett látogatást és elsősorban az új vallástanító-lelkészek munkáját figyelte meg. A Tanáregyesület békéscsabai közgyűlésén a vallástanítási szakosztály is tartott ülést. Ezen majdnem kizárólag kerületünkbeli vallástanítók vettek részt. A szakfelügyelő, tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az elmúlt tanévben a kerület valamennyi vallástanára és vallástanító-lelkésze kellő buzgósággal munkálkodott. Jelentem, hogy az egyházi irodalom terén kerületünk lelkészei a következő munkákkal szerepeltek: vitéz Virág Jenő „Hiszek, Uram" címen házi áhítatokra szánt könyvet adott ki; Danhauser László istentiszteleti használatra feldolgozta a Karácsonyi szent történetet, Kemény Péter pedig a Hegyibeszédet. Magócs Károly „Hívogatás" címen kiadott prédikációiból egy tekintélyes kötetet. Benkóczi Dániel és dr. Keken