Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

Í8 a múltban és ez irányítja a jövő kialakításában is. A sok bajjal küzdő egyházmegyét ezzel a lélekkel lehet csak megújítani s isteni céljának be­töltésére alkalmassá és erőssé tenni. Wolf Lajos esperes a finn testvérnemzet nemrég lezajlott küzdel­mére visszatekintve Kezdi jelentését. Ez a küzdelem bizonysága annak, hogy a nemzetet, akái miiyen kicsiny legyen is, nem kell reménytelenül elsiratni az óriásokkal való viadalában. A keresztyénség Finnországban magára merte venni a régi mártírkoronát, azzal a hittel, hogy a mártíro­kat megdicsőítő Isten ma is él. Az esperesi jelentésből először a közigaz­gatásról kapunk megnyugtató képet. E téren általában minden rendben folyt. Az egyházmegyei elnökség Mendén és annak fiókegyházában: Gyömrőn tartott hivatalos látogatást. E látogatáson rendezték azokat a rendezetlen kérdéseket, amelyek elsősorban a gyömrői fiókegyházban aka­dályozták az egyházépítő munkát. A jelentés a hitélet, erkölcsi maga­tartás és az istentiszteleti szolgálat tekintetében újat nem lát. Örömmel közli, hogy az úrvacsorázók száma emelkedik. A belmissziói munka csak a gyülekezetek egy részében erőteljes, több helyen, sajnos, egyáltalában, nem kielégítő. A gyülekezeti házak vagy termek hiánya most még sok nehézséget okoz a belmissziói tevékenység rendszeres folytatásában. Ez különösen azokban az egyházközségekben állapítható meg, ahol nincs egyházi iskola és így semmiféle terem sem áll rendelkezésre. Most már arra törekszenek, hogy megfelelő gyülekezeti termekről gondoskodjanak. Az egyházi egyesületek nem minden egyházközségben vannak megszer­vezve. A szórványgondozás terén örvendetes, hogy a nemrégóta működő nagykátai szórványközpont láthatólag jó eredménnyel teljesíti hivatását. A többi szórvány az egyházközségekhez van beosztva. Az építkezések ebben az évben kimerültek a szokásos és szükséges javításokban. Több helyen azonban most készülnek elő nagyobb egyházi építkezésre. Az egy­házközségek és az egyházmegye anyagi helyzete, eltekintve a köztartozá­sok terén még mindig mutatkozó bajoktól, rendben van. Az egyházközsé­gek egy része igen szűkös anyagi körülmények között él. Az egyház­megyei nyomda virágzik. Foglalkozik az esperesi jelentés az egyházme­gyében gyülekezetfejlesztő szolgálat most kialakuló tervével. Ez a terv az anyagi erők összefogása és újabb anyagi források megnyitása által központilag kívánja intézni az egyes gyülekezetek anyagi helyzetének rendezését, amikor is minden esztendőben egy-egy egyházközséget hosz­szabb időre teljesen talpra lehet állítani.. Kívánatos, hogy ez az életre­való és hittestvéri együttérzésből származó terv megvalósuljon és legyen áldássá az egyházmegyében. A pestmegyei alsó esperesség közgyűlése június 28-án volt Buda­pesten. Dr. báró Kaas Albert egyházmegyei felügyelő a világzivatar pusz­tításairól beszélt megnyitójában. Eljött az eső, eljött az árvíz és eljöttek a szelek s a viharban békét semmi sem nyújt, csak a kősziklára épített ház, a Krisztus evangéliumának egyháza. De még ebbe a házba is behal­latszik a háború dörgése. Kultúrnépek mérik össze sohasem látott nagy küzdelemben erejüket és most azok maradnak alul, akik 22 évvel ezelőtt a másik küzdőfelet velünk együtt a megaláztatás örvényébe hányták. És hogyha a háború véget ér, újabb megrázkódtatás várja a világot. Mert új világrend van kialakulóban és ez az átalakulás nem járhat megrázkódta­tás nélkül. Már a háború befejezése óta látjuk, hogy az egyént mintegy felszívta a tömeg s az individuum a kollektív eszmében háttérbe szorul. Ez a tengelye a várt átrendeződésnek. Egyházunk kérdése az, miként tudja a protestantizmus individuális alapeszméjét összeegyeztetni az új r

Next

/
Thumbnails
Contents