Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1938. szeptember

16 9. tel fogadta a bányakerület elnökségének ezt a kényszerű ajánlatát. Elfogadta a tiszai egyházkerület elnöksége is, miután már előzőleg egyhangú határozattá vált, hogy a férfitanítóképző akadémia Sopronban állíttatik fel. A megállapo­dások alapján utasítottam a szarvasi tanítónőképző intézet kormányzó bizottsá­gát, hogy a jövő tanévre való beiratkozas már ne a tanítóképző, hanem az új törvény értelmében a liceum első osztályába történjék. Időközben azonban a tiszai 'egyházkerület rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen kimondták, hogy a tanítónőképző akadémiát nem fogadják el, ellenben a férfiakadémiára rendezkednek be. Ez a határozat kínos helyzetet teremtett. Ha ugyanis megmaradunk ama kerületközi elnökségi megállapodás mellett, hogy a nekünk engedélyezett két akadémia közül csak egy szolgálhatja a férfitanítóképzés ügyét és ez az egyetlen férfiakadémia Sopronban lesz, ak­kor a tiszakerület hiába hozta meg határozatát, mert két férfiakadémia nem tartható fenn. Vagy meg kell tehát másítania a tiszai egyházkerületnek a rend­kívüli közgyűlésen hozott határozatát, vagy a mi kerületünk lesz kénytelen mostani nőképzőjét valamelyes módon akadémiává fejleszteni. E fontos kér­désről, melynek végleges megoldására a most kezdődő tanév végéig van időnk, a tanügyi jelentések során kerül javaslat a közgyűlés elé. Azt hiszem, nem juttatott volna bennünket ez a kérdés ilyen nehéz hely­zetbe, ha a minisztérium követte volna a régi jószokást és meghívta volna az érdekelt egyházkerületeket előzetes tanácskozásra. Ilyen fontos kérdésben nem helyes meglepetésszerűleg hozni törvényeket. Az államra nézve is káros, nekünk kellemetlen. Javaslom, intézzen a kerületi közgyűlés felterjesztést az államkor­mányhoz, hogy a régi gyakorlatot állítsa vissza és az egyházat érdeklő jelentő­sebb kérdésekben hívja meg tanácskozásra az érdekelt egyházkerületek püs­pökeit. A kerület aszódi leányiskolájának léte is komoly válságba jutott. Évek óta napirenden van ez iskolánk ügye. Mind tisztábban látjuk, hogy eddigi for­májában lassankint elsorvad. Növendékei állandóan fogynak. A helybeli közön­ség nem küld elég tanulót az iskolába, az evangélikus papok, tanítók, vidéki jegyzők és birtokosok pedig vagy nem birják a házonkívüli taníttatást, vagy valamely életpályára képesítő iskolába küldik gyermekeiket. Valami más for­mát kellett tehát adni az eddigi polgári leányiskolának. A minisztériummal tör­tént előzetes megbeszélés alapján és az aszódi iskolai bizottság meghallgatása után utasítottam az igazgatóságot, hogy az új tanév első osztályába már közép­iskolába írják be a tanulókat. Hogy ez a középiskolai forma gimnázium legyen-e vagy liceum, az a minisztériummal felvett tárgyalás alapján és a tanítónőképző akadémia kérdésével kapcsolatosan fog eldőlni. A vagyonváltságról szóló új törvényről is meg kell emlékeznem, mert kü­lönösen vagyonosabb gyülekezeteinket, valamint alapítványainkat és intéze­teinket, sőt a püspöki javadalmi föld révén egyházkerületünket is közelről ér­dekli. Ezzel a kérdéssel egyesített kerületi bizottságunk előterjesztése alapján lesz alkalma a közgyűlésnek foglalkozni. A magunkhozta zsinati törvények végrehajtása is kezdetét vette. Jórészt már életbe is léptek, részben pedig a következő közigazgatási évben válnak egyetemesen kötelezővé. A mai közgyűlés igen fontos teendője lesz a kerületi presbitérium megalakítása, esetleg a törvényszék újjáalakítása. De talán még a törvényeknél is fontosabb azok alkalmazása, mert a törvény csak a végrehaj­tás útján válik a mindennapi élet tényezőjévé. Ezért a szabályrendeletek és vég­rehajtási utasítások elkészítése döntő jelentőségű. Készítésüknél a multak ta­nítását, a jelen szükségletét és a jövendő követeléseit kell okosan és körültekintő bölcseséggel összhangba hoznunk. Legyen szabad erre külön is felhívnom az arra illetékesek figyelmét. Az államhoz való viszonyunk az elmúlt közigazgatási évben nem váltó-

Next

/
Thumbnails
Contents