Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1937. október

9 seg teljesen elvesztette egyensúlyát. Nem is csoda. A világháborúban állattá 6. vált az ember. A lövészárkokban lemállott róla a százados kultúra máza. A puszta létért és megmaradásért olyan tettekre volt kénytelen elszánni magát, aminek előbb még a gondolatától is megborzongott. A lélek és annak egész vilaga háttérbe szorult. És az egész emberiség olyan változásokat látott és élt át, amilyenekről azelőtt nem is álmodott. A külső világrengés a belső világ megrendülését is előidézte. így hát nemcsak kívül, hanem belül, az ember lelki világában is trónok dűltek össze, nagyságok lettek földönfutókká, országok születtek, országok sorvadtak, határok tolódtak el, elsők lettek utolsókká, utolsók lettek elsőkké. Aminek a folyamata már a világháború előtt megindult, az a háború befejezése után részben folytatódott, reszben teljességre jutott. A nagy helycsere. AZ átértékelés lendülettel folyt. Tisztes tradíciók és ősi szokások haltak el. Öröklött értékek kerültek zsibvásárra. Patinás tekintélyek hullottak porba. Elismerten nagyságos életideálok és életcélok vesztették hitelüket. Helyükbe új -szokások, új nézetek, új ideálok, új erkölcsi értékelések léptek. Láttuk a változást, de nem vettük szívünkre. Nem is vetettük mérlegre. Talán elítéltük, de mégis megtűrtük, sőt be is fogadtuk. Voltak, akik kíváncsian, voltak akik közönyösen, voltak akik gyönyörködve nézték ezt a változást. Az egyházak e változás folyamatának idején kétségtelenül nagy mulasztást követtek el. Nem voltak eléggé éberek és fürgék, hogy a feltorlódó új eszmeáramlatok könnyű és általános elterjedését megakadályozzák. Igaz, hogy a nyomtatott betű és a rádió uralmának korszakában nehezebb az ilyen áradat feltartóztatása. De nem lehetetlen, mert a nyomtatott betű és a rádió az egyházaknak is rendelkezésükre állt. A világnézetek feltorlódó harcának egész jelentőségét azonban csak hevesen ismerték fel. A r. katholikus egyházban az élen állt Prohászka püspök, aki életemésztő erővel és kitartással vette fel a harcot az ellenséges áramlatokkal. A református egyházban Szabó Aladár és Szilassy Aladár vezetésével az egyesületi mozgalmak keretében igyekeztek ellensúlyozni a káros hatásokat. Nálunk sajnos, egy-két gyenge és hamar elhaló kísérlettől eltekintve, a veszedelem ösztönös megérzése alig indított másra, mint annak a kérdésnek hánytorgatására: miért eredménytelen a mi prédikálásunk? A háború után megindított Luther-Szövetség (Evangélikus Szövetség) lett volna igazában arra hivatva, hogy egészséges evangéliumi életfelfogást szegezzen szembe a romboló új világnézeteknek. A megértés hiánya, meg a közöny miatt azonban sem ez a Szövetség, sem más egyháztársadalmi tömörülés (pl. Bethlen Gábor Szövetség) nem tudott máig sem eredményes ellenállást kifejteni. Az összes egyházaknak nagy mulasztása és bűne az, hogy a válságos időknek már a küszöbén nem fogott össze. Történt ugyan e tekintetben is mozdulás a Vallásegyeniőségi Szövetség megalakításában, amelyben az összes magyarországi vallásfelekezetek kivétel nélkül benne voltak, de ennek működése a világháború után hamarosan megszűnt. Az együttműködés csak addig tartott, míg a bolsevizmus vallástipró, egyházellenes nyomását érezte a lelkünk. Azután az antiszemitizmus tört előre. Előbb az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligában tömörítette a történelmi keresztyén egyházak híveit; majd protestáns anyagi és erkölcsi támogatással is megszervezte a Keresztény (Központi) Sajtóvállalatot, amely az új egyházi törvénykönyv hatása és következményei alatt csakhamar és véglegesen egyoldalú felekezeti politika eszközévé alakult át s az Actio Catholica keretei között fejti ki működését. Azóta a keresztyén egyházak äs külön utakon járnak. S most követik el a legnagyobb bűnt és mulasztást, hogy a mindjobban erősödő és ma már a vallást is kiirtani akaró és az Istent is megtagadó irányzatok ellen összefogni nem tudnak. Ennek a bűnnek még rettenetes lesz a büntetése! Mert az egyházellenes hatalmak erősek és merészek. Kíméletlen harcmodorukat a feldúlt templomok és megkínzott lelkészek mutatják. Terjeszkedésük méreteit az istentagadók