Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1936. szeptember

11 amely az egyházmegye újjáalakítása óta eltelt. Az akkor megvolt elvek, felada- 6. tok és problémák azóta is időszerűek maradtak. A szórványok gondozását akkor is szükségesnek tartották, de a szükségletek kielégítésére csak a legújabb időben történtek döntő lépések. Még mindig sürgős és komoly teendő azonban az egyházfegyelem szigorítása, a • konfirmációi oktatás idejének meghosszabbítása, a hitoktatás minden fokán, de különösen az ismétlőiskolásoknál való behatóbb végzése. A hitélet emelkedőben van. Több hivatalos látogatást végzett. Az év folyamán hatízben tartottak egyházmegyei konferenciát. Az esperesi jelentésből örvendetesen látjuk, hogy az egyházmegye lelkészei a belmissziói munkát tervszerűen kezdik végezni. Ahol sok a baj és a multakból maradt káros hagyaték, ott csakis a komoly és céltudatos belmissziói munka pótolhatja a hiányokat. Különösen helyeselnem kell az egyházmegyei közgyűlés ama határozatát, mely a gyermekek számára külön istentisztelet tartását rendeli el, mert a közel két óráig tartó rendes istentisztelet a gyermeket kifárasztja és elkedvetleníti. A pesti felső egyházmegye közgyűlésén báró Prónay György újonnan megválasztott felügyelő programm helyett csak megismétli arra való elkötelezését, hogy hazafias és evangéliumi szellemben vezeti és szolgálja az egyházmegyét. Elsősorban azonban az egyes egyházközségek háztartását óhajtja egyensúlyba hozni, mert az a meggyőződése, hogy az anyagi gondok kiküszöbölésével a hitélet is erősödik. Az esperes évi jelentésében elsőbb is végzett hivatalos munkájáról számol be. Panaszkodik az elszegényedés és így az egyházi adózásban való elhanyatlás miatt. Az elmúlt évben három önálló egyházzal gyarapodott az egyházmegye. Ezek: Nagytarcsa, Hatvan és Gödöllő. Több egyházközségben a leányegyházak önállósítása folyamatban van. Az ébredés jelének tartja, hogy a fiatal lelkészek csoportja az elmúlt évben hat ízben tartott konferenciát, ahol az egyházépítés munkáját beszélték meg és gyakorolták. Pécelen elkészült az új templom, 1935. október 13-án szenteltem fel. Domonyban renoválták a templomot, Rákosszentmihályon, Gödöllőn és Rákosligeten harangokat szereztek be. Folyamatban van az építkezés ügye Rákospalotán, Rákoshegyen és Alag-Dunakeszin. Az iskolai terhek nagyon erősen súlyosodnak rá az iskolafenntartó egyházakra. Az esperesi jelentésnek van több olyan része is, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Aszódon és Fóton november 1-én az esti órákban temetői istentiszteletet vezettek be, egy lelkész pedig 1-je éjjelén 12 órakor tartott istentiszteletet. Figyelmeztetem az érdekelt egyházközségeket, hogy ilyen új szokásoknak vagy istentiszteleti rendnek önkényes bevezetése olyan káros következményekkel is járhat, amelyeket a jóakaratú kezdeményező bizonyára nem szándékozott előidézni. Mindenesetre kívánatos, hogy mielőtt bármely egyházban új szokásokat indítanak meg, előbb az egyházmegyei lelkészértekezlet és az országos lelkészegyesület is foglalkozzék a kérdéssel. A pesti középső egyházmegye felügyelői széke nincs betöltve és így a közgyűlésen felügyelői megnyitó nem is hangzott el. Az esperes évi jelentése megállapítja, hogy az egyházmegye csak 12 éves múltra tekinthet vissza és máris felmerül az a kérdés, hogy az elmúlt két ciklus igazolja-e ennek az egyházmegyének fennállását. Megállapítja, hogy az egyházmegye eddigi élete, különösen a választások miatt, állandó nyugtalanságban telt el. Most is tele van az egyházmegye élete visszásságokkal és visszavonásokkal. Ez a helyzet nehezítette az egyházi közigazgatást is és az egyes egyházközségek életére is kihatott. Mindazáltal vannak megnyugtató jelenségek is, amilyenek a presbiteri konferenciák és az egyesületek életében mutatkozó munkakészség. A pesti alsó egyházmegye felügyelője, báró Kaas Albert megnyitójában visszaemlékezik a nagy pesti egyházmegye felosztására s a 12 év óta eltelt tapasztalatok alapján helyesebbnek tartja a nagyobb egyházmegyék alkotását.