Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937
1936. szeptember
10 6. hogy sokan mennek más egyházhoz, és sokan mellőzik az egyházat, mikor házasságkötésről van szó. A békési egyházmegye közgyűlésén dr. Lányi Márton, az egyházmegye újonnan választott felügyelője megnyitójában kiemeli a tekintélytiszteletet és a tekintélytartás szükséges voltát, melyek nélkül eredményes egyházi munka nem végezhető. Ennek biztosítása érdekében elsősorban a vezető egyházi tisztviselők példás életének kell a hívek összessége előtt ékeskedni, mert a tekintélytartás nélkülözhetetlen feltétele az, hogy az élenállók minden szempontból méltóak legyenek tiszteletre. Foglalkozik az egyházak súlyos anyagi ügyeivel s ígéretet tesz, hogy minden erejével a fejlődés útját fogja egyengetni. Az esperes évi jelentése visszatekint az egyházmegye újjáalakulása óta eltelt negyven esztendőre. Örömmel állapítja meg, hogy a negyven év alatt a hívek száma kerek 20 ezerrel szaporodott. A nyolc egyházközség tizenháromra emelkedett és még mindig új községek vannak alakulóban. Megemlékezik a legutóbbi lutheránus világgyülésről. Üj egyházmegyei lap indult meg „Alföldi Evangélikusok Lapja" címen, Chován József lelkész szerkesztésében. Üdvözli a dunáninneni kerület új püspökét és a jubiláló püspököket. A turanizmus mozgalmát nem tapasztalja jelentősnek. Az esperesség régi érdemes felügyelőjét, dr. Haviár Gyulát hálás elismeréssel és fájó lemondással bocsátotta nyugalomba az egyházmegye és bizalommal iktatta be helyére dr. Lányi Márton kerületi jegyzőt, másodfelügyelőnek pedig dr. Adamkovics Ágostot. Panaszkodik az általános szegénység miatt, aminek következménye a mindenütt példátlanul felszaporodott egyházi adóhátralék és az egyházi esketések rohamos csökkenése. Sok a reverzális és a kitérés, ami különösen a vármegye tervszerű rekatolizálására irányuló munka szomorú eredménye. Az esperesi jelentésből csak azt a következtetést vonhatom le, hogy nagyobb buzgóságot kell kifejteni a belmissziói munkában, a hitoktatásban és a pásztorkodásban és több öntudatot kell belevinni az egyházközségek életébe az iskolán keresztül, de a szószékekről is. A budapesti egyházmegye közgyűlésén dr. Mikler Károly felügyelő a Schmalkaldeni cikkek történetéről és jelentőségéről mondott el sok érdekes és tanulságos adatot. Majd a zsinatról szól és azt a reménységét fejezi ki, hogy folyamatban lévő zsinatunk a Schmalkaldeni cikkekben észlelhető határozottsággal alkotja meg kánonait. Az esperesi jelentésnek kerületünket különösen is érdeklő pontjai a pesti magyar egyház ama határozata, melyszerint a mindenkori bányakerületi püspököt a Deák-téren rendes lelkészül alkalmazza. Ezzel a határozattal meg van a kerület számára az a lehetőség, hogy a püspöki székhely állandósítása tárgyában határozzon. Az egyházmegyében mindenütt nagyarányú belmissziói munka folyik. Üj templomot avattam Budafokon és Óbudán, míg a kőbányai lelkészi körben az új torony felavatását végeztem. A csanád—csongrádi egyházmegye közgyűlésén dr. vitéz Purgly Emil egyházmegyei felügyelő megnyitó beszédében visszatekint az egyházmegye hároméves programmjára, amelynek végrehajtása az egyházmegye életében befejezést nyert s amely főként a belmisszió, az ifjúság nevelése és a felnőttek gondozása körül csoportosult. A munka végzéséből a tanítók is kivették a részüket. Felekezeti viszonyok tekintetében evangélikus egyházunk semmi egyebet nem kiván, minthogy a törvényben biztosított egyenjogúsága megőriztessék. A házasságkötésekkel kapcsolatos zavaró körülmények egyházunk sérelmeit szaporítják. Kívánatos, hogy az egyházak között a békesség ne csak szóban, hanem tényleg is meglegyen. Magunk körében az a feladatunk, hogy komoly munkát végezzünk és az ellenőrzést erősebbé tegyük. Az egyház csak akkor erős, ha a hívek egyenként erősek. Az esperes jelentése elsőbb is arra a negyven esztendőre tekint vissza,
