Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937
1933. szeptember
7 Ennek a felelősségnek a teljes tudatában vázoltam, Mélyen Tisztelt Köz- 3. gyűlés, az eddig elmondottakban az egész világ, hazánk és egyházunk helyzetét legjobb itudásom és ismeretem szerint és erre a felelősségre hivatkozással ajánlom az elmondottakat a Mélyen Tisztelt Közgyűlés minden egyes tagjának értékes megfontolásába. III. Méltóztassék megengedni, hogy egypár gondolattal foglalkozzam azokkal a feladatokkal is, amely feladatok elé a mai idők megpróbáltatásai, nehézségei állítják egyházunkat. A mindinkább súlyosodé helyzet fokozott tevékenységet és gondoskodást követel tőlünk. Nagy örömmel állapíthatom meg, hogy az idők súlyosabbá válása a le 1 ki gondozás tekintetében a lelkészi teendők ellátását illető részben az utóbbi években nagy előhaladást tettünk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül és követnünk kell nekünk is azt az irányváltozást, amellyel a róm. kath. egyház a szociális téren való működést elsőrendű feladatként állította be, mert gondoktól sújtott híveink lelki egyensúlyának fenntartásán túl a minden irányból leselkedő konkolyhintés és csábítás veszélyének elhárítása érdekében, az egyetemes emberszeretet által is sugalva meg kell találnunk a módját annak, hogy a világ terhe alatt roskadozó és elesés előtt álló testvéreinket magunkhoz ölelve családjuk, egyházunk, hazánk javára megmentsük. Csak elismeréssel emlékezhetem meg a már meglévő szeretetinitézményeink eddigi működéséről, azonban a terhek növekvésének tempóját követve, meg kell találnunk a módot arra, hogy ezt a karitativ tevékenységet intenzivebben, szélesebb mederben folytassuk. Elsősorban lelkész-, de világi testvéreinket is kérem, hogy ennek a kérdésnek a megoldásával egyházaik körén belül az ő ismert buzgóságukkal és lelki odaadásukkal foglalkozzanak és meg vagyok győződve, hogy a magyar élniakarás, az evangélikus testvéri és egyházszeretet megtalálják a célhoz vezető utat és eszközöket. IV. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Ez év nagy dátumai során elsősorban Luther Márton 450 éves születési évfordulójáról kell, a hitbeli odaadás mélységes ragaszkodásával, a világ kultúrájának, az emberiség továbbfejlődésének alapját újból erőssé tevő reformátor születéséről megemlékezni. — A keresztyénség renaissance-jának megteremtése ismét lelket adott a tévelygésében hanyatló emberiség újraéledéséhez, az egyéni meggyőződés és szabadság hirdetésével irányt mutatott és adott az emberiség kulturáját megteremtő nemzeti államok megerősödéséhez és polgári irányban való újúafejlődéséhez. — Dicsőség és hála ezért nagy nevének. Mély tisztelet és ragaszkodás érzésével emlékezem meg egyetemes felügyelőnk, br. Radvánszky Albert őnagyméltósága felügyelői tisztének 10. évfordulójáról. Nagy előd méltó utódja ő, rajongó egyházszeretete, odaadó buzgalma, fáradhatatlan szorgalma, körültekintő bölcsessége nagy erőssége a mi magyar egyházunk életének, nagy megnyugvása lelkünknek, hogy a mai nagy idők viharaiban a mi egyházunk hajóját egyházunk legjobbika kormányozza. — Legyen áldás a munkáján, legyen áldás személyén. Ugy tűnhetnék fel, Mélyen Tisztelt Közgyűlés, hogy magánéleti vonatkozást kapcsolok be tanácskozásaink körébe, de minthogy a mi egyházunkban a lelkészi kar családi élete nem kizárólagos magánélet, mert a lelkészné