Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1929. október

93 Albertire és Irsára egy diakonissza testvér és egy férfitagunk járt ki vasárnaponként. Albertin a vasárnapi iskolát és az evangélizáló összejöveteleket is az evangélikus iskolában tartottuk. Az órákat elég szép számmal látogatták. Hétközben a serdülő leányok számára, ugyancsak az evang. iskolában tartott órát egyik tagunk. Ezeken a órákon kézimunkával is foglalkoztak és karácsony előtt egy kis karácsonyi vásárt rendeztek, melynek jövedelmét az ottani munka költségeinek fedezésére fordították. Évközben, ugyancsak a munka javára szeretetvendégséggel egybekötött tombola játékot is rendeztek. Irsán, ugyanúgy, mint az előző években is, vasárnap délután tartottunk vasárnapi iskolát, evangélizáló órát és tagok számára imaórát, kéthetenként pedig leányoknak serdülő órát. Tagjaink szerdánként is összegyűltek imaórára. Ezeket az órákat felváltva vezették egyik beteg tagunknak a lakásán, aki már hónapok óta nem tud járni az összejövetelekre s most így részesülhet a közösség áldásaiban. Nemrégen felvehettünk egyesületünk tagjai közé egy férfit, aki személyes látogatások útján találta meg a békességet. Hosszú ideig volt súlyos beteg, felgyógyulásához már alig volt reménység, de az Űr csodálatosan meggyógyította s most örömmel jár az órákra. A serdülő leányoknak kedden délutánonként volt kézimunka-órájuk. Az elkészített kézimunkákat értékesítettük, a pénzt részben a külmisszió javára fordítottuk, részben új anyagvásárlására használtuk. Alsónyáregyházán egy ideig magánháznál tartottuk az órákat, a nyár folyamán azonban rendelkezésünkre bocsátották erre a célra az állami elemi iskola egyik termét s azóta ott folytak az órák. A bibliaórák látogatóinak leginkább hozzátartozóik, de mások részéről is sok gúnyt és kellemetlenkedést kell elhordozniok. Vannak azonban egyesek, akiket éppen ezek a nehézségek közelebb vittek az Űrhöz. Hisszük, Aki lehetővé tette ott a munka megkezdését, továbbra is megőrzi és megáldja azt. Különös hálával emlékezünk meg még arról a körülményről is, hogy munkát végző tagjainkat az ottani lelkész úrék sok szíves támogatásban részesítik és vasárnaponként asztaluknál vendégül látják. Kiskőrösi munkánkat az elmúlt évben is egyik diakonissza testvérünk vezette, melyben nagy segítségére voltak kedves munkatársai: ottani tagjaink és a tanító urak. A munka kiterjedt volt s megkívánta, hogy másfél napot töltsön Kiskörösön. Sok hálával emlékezik meg arról a meleg otthonról, melyet hétről-hétre erre az időre egyik kedves tagunknál talált. Itt tartja szombaton délután a serdülő leányok kézimunka-óráját, utána pedig az asszonyok imaóráját. A résztvevők száma nem nagy, de az órák igen bensőségesek. A délután többi részét látogatások töltik ki. Vasárnap délelőtt és a kora délutáni órákban tartják a vasárnapi iskolát. Körülbelül 100—120 fiú és 100—150 leány jár, akikkel két-két csoportban foglalkoznak. Kedves és sok örömet szerző munka ez mindazoknak, akik benne segédkeznek. Azután következik a felnőttek órája. A látogatók száma 30—60 között váltakozik, aszerint, hogy esik-e arra is időre temetés a városban, vagy sem. Az óra tartásában a tanító urak is segédkeznek, felolvasnak, az éneket vezetik stb. Következik a leányóra, melyre 10—17-en járnak. Vannak közöttük igen komoly, vágyakozó lelkek is. A leányóra után tartják a vasárnapi iskolai előkészítőt. Mindezek az órák az iskolaépületben folynak. Ezek végeztével tagunk lakásán van leányok számára egy szükebbkörü imaóra. A hét folyamán az egyik tanító úr vezetésével énekórát is tartanak, amely az énekkar által rendezett szeretetvendégség óta újabb lendületet vett. Nyíregyházán egyik választmányi tagunk — az ottani munka vezetője —• a diakonissza testvérek és a tagok végezték a munkát. Az egyesület helyiségében vasárnap délután és szerdán este voltak az evangélizáló órák. A tagok számára vasárnap délután és csütörtökön délután tartottak imaórát, minden csütörtök reggel pedig ébredési imaórát. Minden hónap első szombatján és minden hónap egyik vasárnapján az órát a külmissziónak szentelték.