Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1929. október

47 Tanulmányi előmenetelben volt: jeles 151 (159), jó 354 (362), elégséges 779 (812), ^rj egy tárgyból kapott elégtelent 176 (176), két tárgyból 119 (95), több tárgyból 69 (80). Ismétlő volt 58 (66). Az osztályzatok azt mutatják, hogy az ifjúság magaviselete és szorgalma teljesen megfelelő volt, s az osztályozásban a tanári testületek a végeredmény szerint egységesen és következetesen jártak el. Sikeres érettségit tett 120 (134) ifjú; ezek közül jelesen érett 29 (32), jól 36 (35), érett 55 (67). A jelentkezők közül javításra utasíttatott 6 (16), ismétlésre 6 (2). Az érett­nek minősített ifjak pályaválasztása a következő eredményt mutatja: teológus 15 (12), bölcsész 12 (14), orvos 14 (22), mérnök 14 (15), jogász 23 (25), egyéb 42 (49). Az iskolában működő összes tanárok száma 87 (88), akik közül rendes volt 67 (63). Az iskolák összes bevétele 554.056 P, összes kiadása 532.634 P. Az összes tanári fizetés 313.732 P. Ebből az állam fizetett 267.907 P-t, az egyház pedig 45.825 P-t, lakáspénzekül pedig 68.722 P-t. Tandíjakból (beiratás és üzemi pótdíjjal együtt) befolyt 198.052 P. Ösz­szes dologi kiadás 58.259 P. Az elengedett tandíj összege 16.365 P. Tanulmányi tekintetben elsősorban újból a görög nyelv ügyét hozzuk szóba. A reál­gimnáziumok, hogy lehetővé tegyék növendékeiknek azt, hogy teológiai pályára léphessenek, a görög nyelvet, mint rendkívüli tárgyat tanították. Ebben a törekvésben azonban sajnálatos tünet gyanánt jelentkezik az a körülmény, hogy Békéscsabán a II. félévben a görög nyelv­nek, mint rendkívüli tárgynak tanítását jelentkezők hiányában meg kellett szüntetni. Ennek következménye lesz, hogy a teológiai pályára készülő ifjaknak az érettségi után kell meg­szerezniük a görög nyelv alapismereteit anélkül, hogy megismerkedtek volna a görög iroda­lom, művészet és kultúra örökbecsű alkotásaival. Az Orsz. Tanárképző Intézet budapesti gyakorlógimnáziumában a tanulóknak meg van engedve az, hogy hajlamuk szerint válasz­szanak a görög nyelv és modern nyelvek között. Ez eljárásnak abban az iskolában az az indokolása, hogy kívánatosnak látszott, hogy a gyakorlótanárjelöltek megismerkedhessenek úgy a görög nyelv, mint a modern nyelvek tanításának módszerével. Ha ez a bifurkáció meg­engedhető a tanárjelöltek érdekében, azt hisszük, époly méltányos, hogy megengedtessék ez a bifurkáció egyházunk és lelkész jelöltjeinek érdekében. Ezért újból indítványozzuk, hogy a kerületi gyűlés újból kérje fel Dr. Raffay Sándor püspök urat, hogy a bifurkáció lehető­ségét eszközölje ki a kormánynál, minthogy ezt kívánja az egyház és az iskolák érdeke. Iskoláink értesítőit tartalmas értekezések és emlékezések teszik értékesekké. Megemlé­keznek az igazgatók az egyházkerület nevezetes eseményeiről. Dr. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelőről és utódának, Dr. Pesthy Pálnak beiktatásáról, valamint Dr. Raffay Sándor tíz­éves püspöki jubileumáról. Bolla Lajos aszódi tanár, volt igazgatónak az egyetemes felügyelő úr az igazgatói címet adományozta. A YK. Miniszter a budapesti gimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki Dr. Kerecsényi Dezsőt. Az aszódi reálgimnázium az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság útján Dévaványán 100 holdnyi földbirtokot kapott, ami valószínűleg közelebb hozza az új épület megvalósulását. A budapesti gimnázium új épületének 25 éves fennállásának alkalmából ünnepélyesen emlékezett meg azon férfiakról, akik az épület felépítése körül legnagyobb érdemet szereztek, e három férfiú: Kéler Napoleon, Petz Samu és Dr. Zsigmondy Jen", és Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, az iskola akkori felügyelője. A három első érdemes férfiú arcképeit lefestette az intézet. Szarvason a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége Bartóky Józsefnek állított méltó emlék­táblát. Budapesten pedig a Volt Növendékek Egyesülete Lehr Albertnek állított szép sír­emléket. Tanulmányi szempontból meg kell emlékeznünk arról az örvendetes eseményről, hogy budapesti gimnáziumunk az orsz. középiskolai tanulmányi versenyen ismét az első helyet vívta ki 17 egységgel, ötven budapesti és vidéki iskola közül. Az eddigi hét országos közép­iskolai tanulmányi versenyen ez az iskolánk másodízben lett első (először 1927-ben) és vala­mennyi iskolát túlszárnyalja az elért egységek számával, amennyiben 79 egységével szemben

Next

/
Thumbnails
Contents