Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1922. szeptember

5 Nem szándékozom ezen szomorú ténnyel bővebben foglalkozni, 1. hanem csupán rá akarok mutatni azokra az okokra, amelyek szerény véleményem szerint ezt az állapotot előidézték és amelyeket főleg abban látok, hogy egyrészt a véres, a háború által felkorbácsolt szenvedélyek még le nem csillapodtak és a kölcsönös bizalmat­lanság még mindig fogva tartja a lelkeket és ezek az érzelmek irányítják még ma is az egymással szemben állott ellenfelek kor­mányainak elhatározását, másrészt még mindig nem tért vissza az emberiség azokra az erkölcsi alapokra, amelyek oly szépen vannak az evangéliumban letéve. Az egyházak nincsenek abban a helyzetben, hogy döntő befolyást gyakoroljanak a népeik lelkületét és mentalitását vissza­tükröző közvélemény nyomása alatt cselekvő kormányok elhatáro­zására és e részben javulást csak a mindent kiegyenlítő időtől várhatunk. De igenis vallom és állítom, hogy a háború alatt megromlott közerkölcsiségnek megjavítása és a népnek az evangélium alapjára . való visszavezetése az egyházaknak és az egyházak leghivatottabb vezetőinek: a lelkészeknek és tanítóknak legszentebb és legfonto­sabb kötelessége és hogy az e téren való javulást csak az ő odaadó és ügybuzgó tevékenységüktől és áldásos működésüktől várhatjuk. A gazdasági háborúnak a népeket legsúlyosabban érintő hatása a mértéktelen és elviselhetetlen drágaságban nyilvánul meg. Ennek okairól már igen sokat irtak pénzügyi szakértőink, akik igen helyesen, a kínálat és a kereslet eltolódásától eltekintve, főleg a bankóprés működésében és ennek folytán a pénz vásárlóképessé­gének csökkenésében, illetve a pénz elértéktelenedésében látják a drágaság főokát és a végleges szanálást csak nagyobb pénzügyi müveletekkel vélik elérhetni. Szerény véleményem szerint a drága­ság visszafejlődését saját magunk is elősegíthetjük, de ennél a processzusnál ugyanazon sorrendnek kell érvényesülnie, mint amely szerint előállott a drágaság. Kétségtelen, hogy a háború kitörésekor legelőször a termények árai emelkedtek, amit nemcsak a hadsereg ellátásának szükségle­teiből előállott nagyobb kereslet, hanem talán még inkább az árdrágítók és gyorsan meggazdagodni akaró hadiszállítók embertelen üzelmei idéztek elő. A termények megdrágulása maga után vonta a munkabérek emelkedését, a munkabérek emelkedése és a nyers­anyag beszerzésének nehézségei előidézték az iparcikkeknek még a termények áremelkedését is meghaladó drágulását és mindezen körülmények az állami szükségleteknek oly mérvű szaporodásával jártak, hogy azoknak a fedezése csakis a bankóprés szertelen igénybevétele által vált lehetővé, ami természetesen maga után vonta valutánk elértéktelenedését és a drágaságnak mértéktelen ujabb fokozását. %

Next

/
Thumbnails
Contents